Hatalmas pluszpénzeket hozott a magyar gazdáknak a látványos forintgyengülés
ElemzésekKörülbelül 70-80 milliárd forinttal több uniós agrártámogatást kaphatnak az idei évre a hazai gazdálkodók, mert a látványos forintgyengülés miatt az euróban meghatározott brüsszeli források átváltási árfolyama jelentősen növekedett. Magyarország az elmúlt évekhez hasonlóan október közepétől támogatási előleget is fizet a termelőknek, de ennek összege a támogatásnövelő forintgyengülés ellenére sem lesz nagyobb, mert az EU-s forrásokat megelőlegező hazai költségvetésben e célokra most nincs több pénz.
Nagyon jól járnak támogatási szempontból a magyar mezőgazdasági termelők azzal, hogy az euróhoz képest (is) látványosan gyengül a forint, mert emiatt jelentősen növekszik az euróban kifejezett uniós agrártámogatások átváltási árfolyama.
Most ennek különös jelentősége van az EU-s Közös Agrárpolitika (KAP) úgynevezett egyes pillérébe tartozó közvetlen kifizetéseknél,
mivel ezeknél az átváltást az Európai Központi Bank (EKB) október elseje előtt utoljára közzétett – az idén szeptember 30-i – árfolyama alapján kell végrehajtani.
Az egyes pillérbe tartoznak a szinte minden gazdálkodót érintő, legnagyobb részarányt képviselő területalapú támogatások,
de innen fizetik az úgynevezett termeléshez kötött vagy a fiatal gazdáknak járó megkülönböztetett támogatásokat is.
Az EKB tavaly szeptember 30-i árfolyama szerint egy euró 360,19 forintot ért, míg idén már 422,18 forintot.
Ez azt jelenti, hogy az uniós agrártámogatásoknál figyelembe vett forint/euró árfolyam több mint 17 százalékkal ugrott meg,
így a forintgyengülés az agrártámogatásoknál ennyivel növeli az euróátváltásnál számított forintösszeget.
A különböző számadatok szerint a magyar gazdálkodók mintegy 1,3 milliárd eurónyi első pilléres támogatást vehetnek igénybe évente, amely tavaly 460-470 milliárd forintot tett ki.
A forintgyengülés hatására ugyanakkor a forintban kifejezett összeg most látványosan növekszik, és eléri az 540-550 milliárd forintot.
Ez végeredményben azt jelenti, hogy a hazai termelők idén első pilléres közvetlen kifizetésként – jórészt területalapú támogatásként - 70-80 milliárd forinttal többet kaphatnak, amely kizárólag a forint euróhoz viszonyított jelentős gyengülésének köszönhető.
Az árfolyamváltozás egyértelműen megmutatkozik abban is, hogy
hektárra vetítve mennyi területalapú forrást – úgynevezett alaptámogatást és zöldítési támogatást – vehetnek igénybe a gazdák.
Tavaly ez az összeg hektáronként 80 ezer forint körül alakult, az idén viszont megközelítheti a 93-94 ezer forintot is.
További jó hír a gazdálkodóknak, hogy Magyarország – összhangban az uniós szabályozás adta lehetőségekkel – az idén is fizet úgynevezett támogatási előlegeket, amelyek lényege, hogy
a jogosultak a nekik járó összegek maximum 70 százalékát október 17. és november 30. között előre hozva megkaphatják,
a többihez pedig alapvetően a december elsejétől induló, úgynevezett részfizetési időszakban juthatnak hozzá.
Tavaly Magyarország a 70 százalékos maximális előleget utalta ki a termelőknek, így
a hektáronkénti alap- és zöldítési támogatási előleg összege az agrártárca rendelete szerint mintegy 55 ezer forintot tehetett ki.
Ez minden gazdálkodónak járt, kivéve az 1036, illetve az 1200 hektárnál nagyobb gazdaságokat, amelyeknél az alaptámogatás 5, illetve száz százalékát eleve elvonta a kormány (így teljes egészében csak a zöldítési pénzekre tarthattak igényt).
Az agrártárca az elmúlt években számos nyilatkozatban jelezte előre, hogy a gazdálkodók számíthatnak a maximális támogatási előlegekre,
az idén azonban csak egy október elejei hivatalos közlemény erősítette meg, hogy október 17-től lesz előlegfizetés. Ez sem tért ki ugyanakkor arra, hogy az előlegek mértéke újra elérheti-e az EU által engedélyezett, 70 százalékos maximális szintet.
A Növekedés.hu információi szerint idén az agrárgazdasági előlegfizetés kapcsán is nehézséget okozott, hogy az orosz-ukrán háború, illetve annak piaci-gazdasági következményei miatt a költségvetés helyzete romlott, így az előlegfizetéshez a pénzügyi tárca nem biztosít több forrást a tavalyinál.
Az előrehozott kiutalásokat ugyanis a magyar büdzsé finanszírozza meg, Brüsszel pedig a támogatásokat utólagos elszámolással folyósítja.
E szempontból az Európai Uniós és Magyarország között folyó mostani viták nem jelentenek veszélyt, mert az azok miatt kilátásba helyezett forrásvisszatartások az agrártámogatásokra nem terjednek ki.
A pénzügyi nehézségeket támasztja alá, hogy tavaly az előlegekre a költségvetés 300-320 milliárd forintot fizetett ki, és az agrártárca októberi közleménye szerint az idei keret is „több mint 300 milliárd forint lesz”.
A forintgyengülés miatti nagyobb átváltási összeg ugyanakkor az előlegfizetéshez most több forrást tett volna szükségessé ahhoz, hogy a 70 százalékos maximális mértéket tartani lehessen.
Ez utóbbi esetben a jogosultak – a 93-94 ezer forintos teljes összegből kiindulva - hektáronként 65 ezer forint körüli maximális előleget kaphattak volna, a tényleges kifizetés viszont most kisebb – egyes források szerint 60-65 százalékos – lesz, a fennmaradó támogatást pedig a gazdálkodók november 30-a után, illetve jövőre kapják majd meg.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy
a termelők támogatásokat összességében nem bukhatnak el, de az előlegként kifizethető összegek egy részéhez később juthatnak csak hozzá.
(Számos gazdát érinthet az is, hogy – eltérően a korábbi gyakorlattól – a kettes pilléres vidékfejlesztési támogatásoknál az idén előreláthatóan nem lesz előlegfizetés, így a jogosultak az itt meghatározó, területre vetített agrár-környezetgazdálkodási támogatások teljes összeglt jövőre kaphatják csak meg).
Az előlegfizetés, illetve annak mértéke az idén különösen kardinális kérdéssé vált, mert
a növénytermeléssel foglalkozó gazdálkodók minden korábbinál nagyobb aszálykárokat szenvedtek.
Az agrártárca közleménye is hangsúlyozza, hogy az előlegek segítséget nyújthatnak ahhoz, hogy a termelők az őszi munkákat elvégezhessék, illetve pénzügyi-likviditási szempontból stabilabbak legyenek.
A gazdálkodók pozíciói elsősorban azért romlottak, mert
ágazati becslések szerint az aszálykárok mértéke meghaladja az ezermilliárd forintot, ezért a növénytermelő vállalkozások hatalmas bevételtől estek el.
A termésátlagok szinte mindenhol jelentősen csökkentek, a növényállományok – elsősorban a kukoricatáblák – pedig az ország jelentős részén teljesen megsemmisültek.
Más oldalról viszont az agrárüzemeknek azzal kellett szembesülniük, hogy inputköltségeik – főként műtrágyázási, növényvédőszer-, vetőmag- és gépjavítási kiadásaik - horribilis módon növekedtek, és ez jellemző maradt az ősszel kezdődött, 2022/2023-as új gazdálkodási ciklusban is. Ezért
félő, hogy egyes termelők pénzhiány miatt nem tudják megfelelően elvégezni a szükséges agrotechnikai munkálatokat, illetve nem képesek beszerezni az indokolt mennyiségű inputanyagokat.
A kormány mostanáig hitelmoratóriummal és kedvezményes hitelforrásokkal is igyekezett javítani a finanszírozási helyzetet, és a pénzügyi mozgásteret kétségtelenül bővíthetik a támogatási előlegek is, még ha idén várhatóan nem is érik majd el a maximálisan kifizethető, 70 százalékos mértéket.
