Hazai építőipari adatok mellett az EU-csúcstalálkozójára érdemes figyelni a héten

• Szerdán a hazai építőipari szektor augusztusi teljesítményét ismerhetjük meg

Az idei évben dinamikus növekedést mutatott fel a hazai építőipari szektor a tavalyi évi magas bázis ellenére is: január és július között minden hónapban 20% feletti bővülést tapasztalhattunk az ágazatban (év/év alapon mérve, kiigazítatlan adatok), így az év első hét hónapjában összességében 34,7%-os termelésbővülést regisztráltak az építőiparban. 2019 júliusában júniushoz képest jelentősen magasabb dinamika mellett bővült az építőipari termelés: míg júniusban 20,3%-kal, addig júliusban 32,9%-kal nőtt az építőipari termelés volumene (év/év alapon mért adatok). Továbbá az építőiparon belül mind az épületek, mind pedig az egyéb építmények alágazatok kibocsátása 30% feletti növekedést mutatott (rendre: 32,2% és 34,1%).

Várakozásunk szerint az ágazat idei évben eddig tapasztalt kiemelkedő teljesítménye érdemben lassulhat 2019 végére vagy 2020 elejére.

Ez a dinamika megmutatkozik az építőipari szerződésállomány változásában, amely tavaly év végétől csökkenésnek indult és 10,2%-kal alacsonyabb értéket mértek idén július végén az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva. Bár az építőipari ágazat bizalmi indikátora historikus összevetésben továbbra is magas szinten áll, azonban 2019 eleje óta mérséklődni kezdett, ami szintén az ágazat romló kilátásait vetíti előre.

• Csúcstalálkozót tart az Európai Tanács a jövő hét második felében

Október 17-18. (csütörtök-péntek) között tartják az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács őszi, kétnapos csúcstalálkozóját.

A találkozó fókuszában három kiemelt téma áll: a vezetők megbeszélést tartanak az Unió hosszú távú költségvetéséről (2021-2027), szó esik a következő, 2019-2024-es időszakra vonatkozó intézményi ciklus teendőiről (stratégiai menetrend nyomán teendő intézkedések, uniós prioritások, fontosabb kinevezések), és áttekintik a Brexit aktuális állását is.

A 2021-2027-es költségvetéssel kapcsolatban érdemes tudni, hogy az Európai Bizottság 2018. májusi javaslata szerint a kötelezettségvállalási előirányzat a GNI, vagyis a bruttó nemzeti jövedelem 1,11%-a lenne az EU-27-ben (Anglia nélkül), mely a korábbi, 2014-2020-as ciklusban 1,00%-on állt (EU-28 esetében). A kifizetési előirányzat pedig az EU-27 GNI-jének 1,08%-a lenne (2014-2020: 0,95%). A Magyarország számára 2020 után (2021-2027) elérhető kohéziós politikai források összege 2018-as árakon számolva 17,93 milliárd euróra csökkenne, mely a 2014-2020-as uniós ciklusban lehívható összeghez képest 24%-os csökkenést jelentene.

Továbbá fontos kinevezésekre is sor kerülhet, így a Tanács várhatóan határozatot fogad majd el, amellyel kinevezi Christine Lagarde-ot az ECB elnökévé (Mario Draghinak, az ECB jelenlegi elnökének megbízatása október 31-én ér véget). Ezenkívül sor kerülhet az Európai Bizottság kinevezésére is. A Bizottság teljes összetételéről először az Európai Parlament szavaz, így az elnök személyéről (Ursula von der Leyen) és a biztosjelöltekről (Magyarország esetében Várhelyi Olivér nagykövet a korábbi jelölt, Trócsányi László helyett), valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai fő képviselőjéről (Josep Borrell Fontelles). Miután a Parlament jóváhagyta az elnök és a biztosok személyét, az Európai Tanács minősített többséggel hivatalosan kinevezi őket. Az új elnök (és az új Bizottság) 2019. november 1-jén foglalja el hivatalát.

Forró téma ezenkívül októberben Nagy-Britannia kilépése az Unióból, mivel a Brexit jelenlegi határideje 2019. október 31. Boris Johnson brit miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy ezen a napon kilép Anglia az Unióból, akár megállapodás nélkül is.

Ugyanakkor egy nemrég elfogadott brit törvény értelmében, ha október 19-ig egy új Brexit-megállapodást nem hagy jóvá az angol parlament, és nem járul hozzá megállapodás nélküli Brexithez sem, kezdeményezni kell a kilépés elhalasztását az EU-nál 2020. január 31-ig.

A halasztáshoz az EU-27 egyhangú hozzájárulása is kell. Ugyan a brit kormány nyújtott már be új javaslatokat a Brexit-feltételrendszerrel kapcsolatban (fő cél: fizikai határ elkerülése Észak-Írország és Írország között a kilépést követően), azonban ezt az EU nem találta meggyőzőnek. Ennek ellenére az Unió nyitott és a tárgyalások tovább folytatódnak.