Többezer éves ókori város romjaira bukkantak, trójai hadifoglyok építhették

Utazás2019. okt 12.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

A Peloponnészoszi-félszigeten, Korinthosz közelében számos régészeti leletet találtak, amely arra enged következtetni, hogy valóban létezett Tenea mitikus városa, amelyet trójai hadifoglyok építettek az i.e.12-13-században.

Egy görög régész, Eleni Korka a közelmúltban karrierjének legnagyobb felfedezését tette, amikor rálelt Tenea elveszettnek hitt városára, melyet több görög mítosz és történelmi szöveg is említett, de régészeti leletek eddig még nem álltak rendelkezésére. 

A mítosz szerint a várost valamikor az időszámítás előtti 12-13. században a trójai háború túlélői alapíthatták, olyan trójai hadifoglyok, akiket Agamemnón, a közeli Mükéné királya ejtett foglyul.

A mükénéi kultúra Görögország késői bronzkorszakának idején, i. e. 1600 és 1100 között virágzott, és hirtelen pusztulással ért véget az i. e. XII. században. Tenea tehát kulcsfontosságú ponton helyezkedett el olyan nagyvárosok közelében, mint Mükéné, Korinthosz és Argosz.

Tenea keresése 1984-ben kezdődött. Eleni Korka régész akkor még csak öt éve dolgozott a szakmában, amikor néhány helybéli lakos értesítette, hogy találtak egy ősi szarkofágot. Korka odautazott, és alaposan szemügyre vette a tárgyat. Elmondása szerint rögtön érezte, hogy ez valami egészen különleges darab lehet. Azt már tudta, hogy Tenea körülbelül ebben a térségben helyezkedhetett el, az ókori történészek írásai alapján, de fiatal kora, tapasztalatlansága és a további bizonyítékok hiánya lehetetlenné tette számára az ásatási engedély megszerzését.

A tiltott régiségek csempészei azonban évek óta ismerték a helyet, és gyakran fizettek a helybéli lakosoknak vázákért vagy érmékért, amelyeket ott találtak.

A térségben elhelyezkedő temetők egyikében például 2010-ben két fiatal férfi egy, az i. e. 6. századból származó szobrot ástak ki, amelyet több millió euróért akarták eladni. A régészek végül engedélyt kapott a terület feltárására, és 2013-ban megkezdődött az ásatás.


A tavaly őszi vizsgálatok során végül megtalálták a település maradványait: házfalakat, ajtónyílásokat, márvány padozatokat, kövezett utakat, cserépedényeket tártak fel.

A leletek az időszámítás előtti 4. századtól a késő római korig terjedő időszakból származnak. A lelőhelyen 2000 ritka pénzérmét is azonosítottak, ami arra utal, hogy Tenea igen gazdag város volt. A romokat övező temetőkben eddig feltárt sírok bővelkednek kerámiákban, arany-, réz- és csontékszerekben. A leletek közt szerepel egy aranypénz is, amelyet azért helyeztek a halott mellé, hogy kifizethesse a túlvilágra szállítást.

A régész szerint Tenea valószínűleg jól megélt a kereskedelemből, ugyanis nagyvárosok közt helyezkedett el. Érdekesség továbbá, hogy

a Kelettel és a Nyugattal egyaránt kapcsolatot fenntartó Teneának sajátos mintázatú, keleti hatást tükröző cseréptárgyai voltak, emellett pedig megvolt a saját gondolkodásmódja is, és eltérő temetkezési hagyományaik voltak, mint a közelben élőknek: például az érmét a mellkasra, nem pedig a szájba helyezték, amint az az ókori Görögországban máshol jellemző volt.

De a Teneát övező rejtély még mindig az, hogy vajon miért tűnt el. A legtöbb ókori görög város, mint például Spárta, Athén és Korinthosz, manapság is lakott. Szokatlan, hogy egy olyan nagyvárost, mint Tenea – amelynek valószínűleg körülbelül 100 000 lakosa lehetett - teljesen elhagyták volna, és egyetlen történelmi szöveg sem ad utalást arra, hogy miért.

Tenea túlélte a szomszédos Korinthosznak a rómaiak által időszámítás előtt 146-ban történt lerombolását, virágzása a római korban is folytatódott. A késő 4. századi gót invázióban ugyanakkor már súlyosan megrongálódhatott, két évszázaddal később, a szláv támadások során pedig teljesen elnéptelenedhetett.

Tudjuk, hogy a szlávok akkoriban megszállták ezt a területet. Úgy hisszük, hogy Tenea lakói ezért hagyhatták el a várost, és a hegyekben kerestek menedéket

– nyilatkozta a régész.

Tenea felfedezése már sok kérdésre választ adott, de a csapat számára még sok izgalmat tartogatnak a feltárások, amelyek az elkövetkező években is folytatódnak: többek között arra számítanak, hogy több házat, templomot, színházat és piacot is találni fognak.

A régészeti tudomány fejlődésben nagy szerepet játszott Tróját és Mükénét feltáró Heinrich Schliemann német kereskedő és műkedvelő archeológus. Ő kezdte el a kutatásoknál az irodalmi, írásos dokumentumok figyelembevételét, továbbá ő alakította ki a régészeti terepmunka gyakorlati módszertanát.


Forrás