Hazajöttek tavaly a külföldön dolgozó magyarok, sokan itthon is maradnak
Elemzések2019-ben pozitívba fordult a magyar állampolgárok vándorlási egyenlege, ami azt jelenti, hogy hazánk EU-csatlakozása óta először több kivándorolt magyar tért haza külföldről, mint ahányan távoztak. A hazatérésnek tavaly hatalmas lendületet adott a pandémiás helyzet, és bár sokan távoztak is, amint lehetett, egy részük a maradás mellett döntött. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a munkavállalók a külföldi bérek hetven százalékáért már az itthoni munkát választják.
– A KÉSZ Csoportnál elkötelezettek vagyunk a magyar munkaerő és szakértelem itthon tartásában, és hiszünk abban, hogy a gazdaság fenntartható újraindításban fontos szerepe lehet a külföldön is tapasztalt szakemberrétegnek. Azért indítottunk el egy kampányt, hogy itthon tartsuk a külföldről hazaérkezett magyar szakembereket. Fel akartuk hívni a figyelmüket, hogy az itthoni munkavállalás valós alternatíva lehet számukra – mondja a Növekedés.hu-nak Metykó Tibor, a KÉSZ Csoport marketing- és vállalati kommunikációs igazgatója.
Az építőipari vállalat #maradjitthon kampányára sokan jelentkeztek, az igazgató szerint azért, mert felismerték, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés, ráadásul nemzetközi viszonylatban is versenyképes fizetést és biztonságos munkakörülményeket kínáltak nekik.
- Már a kampány első pár hetében közel ezren regisztráltak a programunkra, volt, akit egyből alkalmazni is tudtunk – meséli Metykó Tibor. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a munkavállalók a külföldi bérek hetven százalékáért már az itthoni munkát választják.
Húsz százalékuk itthon maradna
Csak az építőipari ágazatban dolgozók közül ötezren tértek haza a járvány miatt, a nálunk regisztráltak húsz százalékát biztosan sikerülhet itthon tartani a járvány után – tudjuk meg Metykó Tibortól.
A KÉSZ Csoport adatai szerint a becsült összes most hazajött iparági munkavállaló több mint kilencven százaléka fizikai munkaerő, a legtöbben hegesztőként (22%), lakatosként (19%) és villanyszerelőként (16%) helyezkednének el, de a munkaerőipaci helyzethez képest jelentős mennyiségű szellemi munkaerő is jelentkezett.
Ők döntően építésvezetők, technikusok, gyártáselőkészítők, de például gazdasági területre is érkezett több önéletrajz. A cégnél úgy látják, ez a folyamat részben megoldhatja az építőiparra jellemző, évek óta tartó munkaerőhiányt is.
Az iparági adatok azt mutatják, hogy nagyjából harmincezer építőipari szakmunkás és mérnök távozott az országból 2008-óta, döntő többségük Nyugat-Európában talált munkát. Most, a járvány miatt tizenöt-húsz százalékuk tért haza.
Metykó Tibor (Forrás: KÉSZ Csoport)
Sokan jöttek haza tavaly
Arról még nincsenek pontos adatok, hogy a tartósan külföldre költözöttekre hogyan hatott a járvány, azt viszont már összegyűjtötte a Központi Statisztikai Hivatal, hogyan reagáltak az átmenetileg, csak rövid ideje külföldön dolgozók, illetve a határ mentén élő ingázók a lezárásokra. Míg 2019-ben száztíz-százhúszezren dolgoztak ideiglenesen külföldön, és korábbi évekre visszatekintve is százezer fölött alakult a létszámuk, 2020 márciusában mindössze nyolcvanezren döntöttek külföldi munkahelyük mellett.
A KSH legfrissebb, 2020. novembertől 2021. januárjáig terjedő időszakot vizsgálva arra jutott, hogy a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma huszonegyezer fővel nőtt, miközben a közfoglalkoztatottaké tízezerezer fővel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig harminchatezer fővel csökkent. Ennek az elsődleges oka nem is a koronavírus, sokkal inkább az, hogy a járványhelyzet átrendezte az európai munkaerőpiacot, és gazdasági válságot okozott.
Az Eurostat számai azt mutatják, hogy a 2008-as válság idején is visszaesett a kivándorlók száma, mivel Nyugat-Európában is kevesebb volt a munkahely. Ám 2011-ben Németország és Ausztria liberalizálta munkaerőpiacát a magyar bevándorlók előtt, 2014-re a világ is kilábalt a válságból, a kivándorlás pedig csúcsot döntött, ekkor húszezer fős mínuszban volt az ország vándorlási egyenlege.
Nem csak a járvány miatt
Noha jókora lökést adott, a hazavándorlás felpörgését nem lehet kizárólag a koronavírusra fogni. A KSH 2010 óta vizsgálja a vándorlást, és a számaik azt mutatják, hogy a kedvező tendencia 2015-ben kezdődött. Bár még mindig sokan, nagyjából harmincháromezren távoztak az országból, tizenötezren haza is jöttek. A két számadat közötti különbség évről évre csökkent, végül 2019-ben pozitívba fordult a vándorlási egyenleg, két éve 21 900 fő vándorolt ki, miközben 23 172 fő vándorolt vissza. Ilyen nem fordult elő Magyarország uniós csatlakozása óta – derül ki a KSH Demográfiai évkönyvéből.
Az Eurostat 2019-es adataiból kiderül, hogy abban az évben négyszázhetvenezer magyar állampolgár élt az EGT-tagállamokban.
A legvonzóbb célországnak Németország bizonyult – kétszázezren választották, míg Ausztriát nyolcvanháromezren, az Egyesült Királyságot pedig hetvennyolcezren.
A 2019-ben kivándoroltak adataiból már kiolvasható a brexit-hatás, míg 7500-an Ausztriába, 6100-an Németországot vették célba, az Egyesült Királyságot mindössze 2800-an választották.
A visszavándorlók számadatai ugyanakkor nem tükröztek pánikszerű menekülést a szigetországból, a többség, közel hétezer fő Ausztriából tért haza, Németországból hatezernégyszázan, Anglia ebben a listában is csak a harmadik, négyezerkilencszáz fővel.
