Mikor érdemes egy hitelt előtörleszteni?

Nagyon sok olyan élethelyzet alakulhat ki, amikor elgondolkodhatunk azon, hogy meglevő hitelünket részlegesen, vagy teljesen előtörlesszük.

A főszabályok

Az előtörlesztés szabályozási környezetének alapvetése, hogy a „vadkeleti” időszak (értsd 2008-2009 előtti devizahitelboom) óta szinte mindent szigorúan leszabályoztak a lakossági hitelezésben, devizanemet, hitel/érték arányt (LTV), árfolyamot, természetesen az előtörlesztéseket is. 

Mint az a Magyar Nemzeti Bank honlapján is olvasható, mindenkinek jogszabályban biztosított lehetősége, hogy a hiteleit részlegesen, vagy teljesen előtörlessze, és a bankokat díjsapkák is korlátozzák ennek büntetésében. 

A bankokat itt azért kell megregulázni, mert alapvetően az az érdekük, hogy a futamidő végéig szedjék a kamatokat az ügyfeleiktől, így most sem szeretik az előtörlesztőket, de a régi időkben még képesek is volt nagyon megdrágítani, szinte lehetetlenné tenni az előtörlesztést.

Még maradt pár régi hitel

Valószínűleg ma már nem túl jellemző a piacon a 2010. március 1. előtt folyósított lakossági hitel, de akinek esetleg ilyen lakáshitele van, ott az előtörlesztési díjat csak az egyedi szerződés szabályozza. 

Mivel régen magasabbak voltak eleve a kamatok, így a bankok – a költségeikre hivatkozva – olykor 3 százalékos előtörlesztési díjat is meghatároztak. Vagyis, amennyiben még 3 millió forinttal tartoztunk a bankunknak, de az összeg már a rendelkezésünkre állt, akkor 90 ezer forint megfizetésével és persze a 3 millió forint átutalásával végére érhettünk a tartozásnak. 

Sajnos ennyi információ alapján még nehéz megmondani, hogy érdemes-e előtörleszteni, mert a matek innen szerteágazik, attól függ a döntésünk helyessége, hogy 

• mennyi idő van még hátra a hitelből, 
• mekkora volt a hitel kamata, 
• milyen alternatív felhasználásai vannak a pénzünknek,
• kapcsolódtak-e a hitelünkhöz egyéb kedvezmények.

Mindjárt számolunk is, de az utóbbi talán megér egy kiegészítő mondatot. Sokszor azt is érdemes átgondolni, hogy a banknál milyen egyéb termékeink vannak.

Lehet, hogy azért kedvezőbb a folyószámlacsomagunk, mert van hitelünk is a banknál, és ha ezt megszüntetjük, akkor rosszabb díjcsomagba kerülünk. 

A bankok arra adnak kedvezményeket, hogy sok kapcsolatuk legyen az ügyféllel, ha ennek egy lába kiesik, akkor azzal elveszíthetünk kedvezményeket.

Ez olykor döbbenetes összeg, van olyan hazai bank, aki a hiteles, vagy megfelelő jövedelmet a bankhoz irányító ügyfeleinek ingyenes számlavezetési csomagot kínál,

de ha a hitelt visszafizeti a kliens, vagy ha egy hónapban nem érkezik meg a fizetésünk, akkor 11 300 forintra ugrik a havidíj.

Egy egyszerű számpélda

Számpéldánkban most tekintsünk el az utolsó ponttól, vagyis a számladíjak változásától. Képzeljük el, hogy van egy „régi” 3 millió forintos hitelünk, amelynek a kamata évi 6 százalék, ehhez megörököltünk egy 3 százalékos előtörlesztés díjat.

Viszont már rendelkezésünkre áll ez az összeg, és azt is tudjuk, hogy aktuálisan 5 százalékon el tudjuk helyezni az államnál lakossági állampapírban a megtakarításainkat, így a 3 millió forintunkat is.

Ebben az esetben akkor járunk jobban, ha nem törlesztünk.

Hiszen a két év alatt a 3 millió forintunkra 300 ezer forint hozamot realizálhatunk a lakossági állampapírpiacon.

Az előtörlesztéssel ugyan megspórolunk 360 ezer forint kamatfizetést.

Ám 90 ezer forint fix költsége is van az előtörlesztésnek.

Vagyis valójában csak 270 ezer forintot spóroltunk volna, akkor már jobb a 300 ezer forint kamat.

Zárójelben megjegyezhető, hogy amennyiben a régi hitel kamata 7 százalék, akkor már megéri előtörleszteni.

Az újabb hitelek

Az elmúlt 11 évben kiadott hiteleknél már jogszabály limitálja az előtörlesztési díj mértékét. 

Az előtörlesztést szabályozó pár passzus ugyan felállít bizonyos sapkákat, de valójában számunkra mindig az lesz az érdekes, hogy a konkrét hitelező bank milyen gyakorlatot alkalmaz, ez leginkább az integrátoroldalakon ismerhető meg.

Mindenesetre a két alapvető jog továbbra is az, hogy az ügyfélnek joga van előtörleszteni és a banknak általánosságban joga van ezért díjat kérni.

Ám vannak limitek:

• a bank sosem kérhet több díjat, mint amennyi kamatot szedett volna a még hátralevő időben,
• nem kérhet többet az egyéb jelzáloghitelek esetén a tőketartozás 2 százalékánál, a fedezet nélkül nyújtott személyi hitelek esetén pedig – a kölcsön lejárati időpontjából függően – a tőketartozás 0,5-1 százalékánál,
• a meghatározott költségen felül a hitelező az előtörlesztés során semmilyen más jogcímen nem írhat elő további fizetési kötelezettséget,
• bizonyos előtörlesztések esetén a pénzintézetek nem számítanak fel előtörlesztési díjat, például évente egyszer maximum 200 ezer forintig kötelező egy díjmentes előtörlesztést biztosítani, ráadásul, ha lakástakarék mellé felvett hitelt akarunk törleszteni, az is teljesen díjmentes,
• Az MNB szabályozta Minősített Fogyasztóbarát Lakáshiteleknél a díj nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg egy százalékát. 

Írásban

A gyakorlatban még azt kell tudni, hogy az előtörlesztési szándékot írásban kell jelezni a banknak. Ezt követően a bank szintén írásban elküldi nekünk a fennálló tőketartozás összegét.

Ha ez már ismert számunkra és részleges előtörlesztést választunk, akkor választhatunk, hogy változatlan futamidő mellett csökkenjen a havonta esedékes törlesztő részletünk összege.

Vagy tudjuk továbbra is vállalni a havi törlesztőt azonos szinten, ez esetben a korábbi záródátumához képest előtt lejár a tartozás.

A végtörlesztés és a kiváltó piac

A bankárok azt is tudják, hogy amennyiben az ügyfél motivált, néha nagyon „megtáltosodik”. Ha drágul az ingatlanpiac, hirtelen mindenki elkezd törleszteni, mert nem akarja veszni hagyni a lakását. 

Amikor pedig a devizahitelek esetében lehetőség nyílt egy olyan végtörlesztésre, amelyben korábbi, az ügyfél számára kedvezőbb árfolyamon lehetett törleszteni, hirtelen rengeteg pénz, családi, baráti kölcsönök mobilizálódtak, és sokan megszabadultak az adósságaiktól.

A kamatok elő-, vagy főleg végtörlesztésében szerepet kaphat az is, hogy a piacon elérhetőek az úgynevezett hitelkiváltó hitelek. Vagyis amennyiben a piacon vannak jobb feltétellel már hitelek, akkor érdemes lehet cserélni.

Meglepő módon, a magyar ügyfelek maguktól nem nagyon foglalkozina a hitelek „jóárasításával”. Az ügyfélnek önnön szándékából ez nem jut eszébe. 

Ezt a piacot az ügynökhálózat mozgatja. Ők ugyanis a piac követésében és az ügyfelek „mozgatásban”, vagy csúnya kifejezéssel pörgetésében érdekeltek, újabb jutalékra számíthatnak, ha az ügyfél vált.

A hitelkiváltás amúgy viszonylag egyszerű, az új, kedvezőbb kamatú kölcsönből végtörleszthető a drágább, régi, és onnantól az új, a kedvezőbb hitel ketyeg. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a kiváltást a bankrendszer kicsit „bünteti”, vagyis más díjszabása lehet annak, ha valaki kiváltó hitelből végtörleszt, mintha önerőből. Előbbi a drágább, utóbbi a támogatottabb.