Donald Trump amerikai elnök mindent elkövet, hogy az amerikai cégeknek jobb feltételeket csikarjon ki a világpiacon. Ennek kárvallottja a német ipar és az európai növekedés lehet. 

A gyenge export és a költségvetési beruházások csökkenése miatt éleset fékezett az eurozóna legnagyobb gazdasága, Németország az idei első negyedévben. Az erősödő euró, valamint a globális feszültségek nyomot hagytak a német GDP-n.

Az első negyedévben a német növekedés 1,2 százalékra csökkent a tavalyi utolsó negyedévben mért 2,5 százalékról - közölte a német Szövetségei Statisztikai Hivatal. Ugyanebben az időszakban az amerikai GDP 2,3 százalékkal robogott.

Nem tesz jót a kereskedelmi konfliktus kiéleződése

A lendület visszaesésében szerepet játszott többek között Trump elnök fenyegetése: büntetővámmal sújtja az európai acél- és alumínium exportot. Ez különösen a német acélgyártókat érintheti érzékenyen, akik vissza is fogták beruházásaikat - kivárnak.

Berlin kétségbeesetten igyekszik elkerülni, hogy az Amerikával kirobbant kereskedelmi háború eszkalálódjon, de nagyon úgy néz ki, hogy ez elsősorban Trump elnökön múlik.

A németek még arra is hajlandóak lennének, hogy Brüsszelt megkerülve különalkut kössenek Washingtonnal, ennek azonban az lenne az ára, hogy a közös fellépést szorgalmazó franciákkal rúgnák össze a port. Márpedig Emmanuel Macron francia elnökkel nagyon nem éri meg mostanában összeveszni, hiszen küszöbön állnak az Európai Parlamenti választások, majd ezt követően feláll az új Európai Bizottság.

Az Európai Központi Bank élén álló olasz Mario Draghi mandátuma is hamarosan lejár, s a németek saját jelöltjüket, a német jegybank élén álló Jens Weidmannt szeretnék a poszton látni. Ehhez viszont kell Macron jóváhagyása is.

Trump a büntetővámokkal egyértelművé tette, hogy hajlandó elmenni a falig annak érdekében, hogy az amerikai cégek számára kedvezőbb pozíciókat csikarjon ki a globális kereskedelemben. Kész arra, hogy évtizedes szokásokat, szerződéseket rúgjon fel. A német gazdaság azonban éppen ezeknek a szokásoknak, szerződéseknek köszönheti prosperitását.

A német ipar előtt borús jövő sejlik fel egy másik Trump lépés kapcsán is. Az elnök ugyanis felmondta az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodás amerikai részét. Ennek azonban csak részben vannak geostratégiai okai, legalább ilyen részben gazdasági tényezők is szerepet játszanak benne.

Irán szerepe

Trump arra hivatkozik, hogy az Obama által kötött megállapodás csak az atomfegyverekre vonatkozik, az őket hordozó ballisztikus rakétákra nem. Ebben egyébként igaza is van. A washingtoni döntés mögött álló másik ok ugyanakkor az, hogy a megállapodás felszabadította a nemzetközi szankciók alól Iránt. Obama azt gondolta, hogy az ennek révén létrejövő kedvezőbb életszínvonal majd a háttérbe szorítja a keményvonalas vallási vezetőket.

Trump - és tanácsadói - azonban pont az ellenkezőjében hisznek. Szerintük a jobb életszínvonal,

az ország gazdaságának megerősödése éppen hogy oda vezet, hogy Irán újra visszaköveteli magának regionális nagyhatalmi státuszát. Erre egyébként vannak is jelek, például az, hogy Teherán beavatkozott a szíriai háborúba.

De miként érinti ez Európát?

Túl azon, hogy az EU béna kacsaként kimaradt a szíriai rendezésből, az európai, főleg a német gépipari cégek újra kaphatnak megrendeléseket Irántól. Trumpnak ez szúrja a szemét, szeretné, ha a térségben, amelyet Obama “hátrahagyott” ismét domináns szerephez jutna az amerikai érdek. Ez áll annak a hátterében, hogy az európai, főleg a német sajtó az amerikai hátraarcot az atommegállapodásból globális katasztrófaként interpretálta.

A közel-kelet válság fellángolásának van egy másik nagyon kedvezőtlen hatása az európai gazdaságra: emelkedik az olajár.

Irán ugyan visszatért a piacra, de ez átmenetinek bizonyulhat, ha az amerikaiak újra szankciókat vezetnek be ellene. Az olaj ára jelenleg 70 dollár körül mozog hordónként, ám a Bank of America, az egyik legtekintélyesebb Wall Street-i befektetési bank már 100 dolláros jegyzéseket vizionál.

A borús nemzetközi-geopolitikai kilátásokra a német cégek érzékenyen reagálni. A berlini ZEW gazdaságkutató intézet felmérése szerint

a német üzleti szektor várakozásai májusban 2012. novembere óta nem látott mélypontra zuhantak.

Az első negyedévben egyébként az eurozóna többi gazdasága sem teljesített valami fényesen. A valutaövezet GDP-je 1,6 százalékkal emelkedett, a 2017-es negyedik negyedévre kimutatott 2,7 százalék után. A francia, a holland, a portugál gazdaság egyaránt vesztett a lendületből.

Ebben szerepe van az erősödő eurónak is.

A közös fizetőeszköz az elmúlt 12 hónapban 8 százalékkal erősödött a dollárral szemben.

Ez a cégek számára azt jelenti, hogy euróban számolt exportjuk kevésbé volt nyereséges - veszített árversenyképességéből.

Átmeneti turbulencia?

Mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a német gazdaság megtorpanásában átmeneti, egyszeri tényezők is szerepet játszottak. Németországban rég nem látott influenza járvány volt az év elején, a fél ország lázas volt és köhögött. Ráadásul a fém-feldolgozóiparon sztrájkhullám söpört végig. A német gazdasági tárca hangsúlyozza azt is, hogy erősödtek a beruházások, főleg az építőiparban. Ez arra utal, hogy élénkül a belső kereslet.

A következő negyedév - és az idei év - nagy kérdése tehát az lesz, hogy képes lesz az uniós, ezen belül is a német belső kereslet ellensúlyozni a nemzetközi kereskedelemben mutatkozó turbulenciák növekedést visszafogó hatását.