Hogyan befolyásolta a járvány a hazai népességszámot és a gyerekvállalást? 

Közvetlen ösztönzés

2019-ben a korábbi családbarát intézkedéseken túl a gyermekvállalási kedv növelésére átmeneti jelleggel bevezették a babváró hitelt, melynek lényege, hogy egy szabad felhasználású, fedezet nélküli, államilag garantált maximum 10 millió forintos kölcsön, melynek gyermekvállalás nélkül is alacsonyabb a kamata, mint a bankok által kínált személyi kölcsönöké, ugyanakkor egy gyermek születése esetén kamatmentessé válik, két gyermeknél már a tőke harmadát is elengedik, három gyermeknél pedig az egész hitelt.

Ezek már elég jelentős összegek, kedvezmények ahhoz, hogy a tervezet gyermekvállalást előrébb hozzák a családok, vagy a korábban tervezettnél több gyermeket vállaljanak. Vélhetően ez a hatás mostanra, két év után meg is mutatkozott volna, ha nem szól közbe a koronavírus-járvány. Nem kizárt, és erre akár a döntéshozók is számíthattak, hogy átmenetileg megközelítette volna mostanra az újszülöttek száma a reprodukcióhoz szükséges elvárt szintet, a 2 körüli teljes termékenységi arányszámot.

A járvány közbeszólt

A járvány azonban ijesztően hatott a gyermekvállalás szempontjából is. Eleinte a hirtelen előállt létbizonytalanság miatt dönthettek a családok a halasztás mellett, majd attól tarthattak, hogy a fertőzés veszélyes lehet mind az anyára, mind a magzatra nézve, a betegség elnyúló hatásai, az úgynevezett long covid hatások pedig megnehezítik az anyaság első hónapjait, ráadásul azt sem lehetett kizárni, hogy az újszülötteket is érintheti a hatás.

Így is javult a születésszám

Vélhetően sokan döntöttek úgy, hogy inkább megvárják a gyermekvállalással, mire a járvány lényegében teljesen megszűnik, vagy ártalmatlanná szelídül, és ez akár olyan nagy szám is lehet, ami ellensúlyozta a babaváró hitel születésszám-növelő hatását. Ugyanakkor maga a hitel így is hasznos lehetett, hisz nem kizárt, hogy enélkül a járvány alatt erősen visszaesett volna a születésszám, és az is vélelmezhető, hogy a jövőben megszületnek azok a gyerekek, akik szülei már felvették a hitelt, de a járvány miatt megriadtak.

Mindazonáltal a születésszám az eddigi adatok alapján idén így is 0,3 százalékkal emelkedett,

a teljes termékenységi arányszám pedig közelít 1,6-hoz, utoljára 1995-ben volt ilyen magasan.

Szülőképes korosztályok

Mindezek alapján becsülni lehet, hogy milyen születésszámok adódhatnak a továbbiakban. A járványtól és a családbarát intézkedésektől függetlenül a legdöntőbb tényező, hogy a szülőképes korosztályok, ezen belül elsősorban a női korosztályok száma hogyan alakul. A KSH interaktív korfáján jól láthatók ezek az adatok, és a jövőbeni alakulás is felmérhető.

Forrás: KSH

Az egyszerűség kedvéért a 20 és 40 év közötti női korosztályokat vizsgáljuk, hisz a szülések döntő hányada ebben a korsávban zajlik. A jelenlegi helyzet szerint a 2001-ben született, tehát 20 éves nők száma 48 500, az 1981-ben születetteké pedig 67 800. A mostani átlag még kevéssel 60 ezer alatt van, azonban 10 év múlva már kevéssel 50 ezer fölött lesz, 20 év múlva pedig 50 ezer alá kerül. Ez azt jelenti, hogy ha a jelenlegi, évente 90 és 100 ezer közötti születésszám fennmaradna, akkor 20 év múlva létrejönne a 2 körüli teljes termékenységi arányszám, ami hosszabb távon a népességszám stabilizálást jelenti.

Nagylétszámú

Azért csak hosszabb távon, és itt át is térünk a halálozási adatokra, mert a korábbi, jóval népesebb korosztályok elöregedése, majd halála miatt a népesség még igen sokáig csökkenni fog akkor is, ha létrejön a az egy nőre jutó 2 gyermek körüli egyensúlyi állapot. Ez megint csak jól látható a korfán: még ha javul is a most a járvány miatt leromlott halálozási statisztika, és megnő a várható életkor, akkor is van két nagy hullám, vagyis két népes korosztály, akiket Ratkó-gyerekeknek illetve Ratkó-unokáknak is szoktak nevezni.

A korosztályok egyensúlya

Önmagában persze nem baj a népesség csökkenése, ha már látszik az új generációk száma alapján, hogy ha soká is, de meg fog állni a folyamat. Nem ez a döntő, hogy 7 vagy 10 milliós Magyarország lakossága, hisz a finnek például 5 millióan élnek egy jóval nagyobb területen, nem beszélve Ausztráliáról, ahol 30 millióan vannak egy egész kontinensen, és remekül mennek a dolgok. A fontos az, hogy idővel

visszaálljon az egyensúly a korosztályok között, vagyis megszűnjön a mostani helyzet, amikor a nyugdíjba vonuló korosztályok száma lényegesen meghaladja a dolgozni kezdőkét.

Gyorsan fogynak a férfiak

A korfán még egy dolog látványos: mégpedig a férfiak korai halálozásának magas száma. Míg születéskor átlagosan 51,5 százalék a fiúk, 48,5 százalék a lányok aránya, az arány már a 40-es korosztálynál kezd kiegyenlítődni, vagyis már ekkor megjelenik a férfiak halálozási többlete. 52 év az a kor, amikor a férfiak száma kevesebb lesz, mint a nőké, és innen gyorsan változik az arány: 60 éves korban 47 százaléka férfiak aránya, 70 éves korban már csak 41 százalék, a 80 éves korosztálynak pedig már csak az egyharmada férfi.

Várható népességszám

Vélelmezzük, hogy a következő évtizedekben ebben jelentős javulás lesz, és a férfiak várható életkora is eléri, esetleg meghaladja a 80 évet. Ebben az esetben, ha feltételezzük az évenkénti korosztályok számának 90 és 100 ezer közötti stabilizálódását,

az ország lakossága 7,2-8,2 millió között stabilizálódhat hosszú távon.