Ha egy férfi megéri a 65 évet, egész sokáig élhet – De sokan meghalnak előtte

Hátul kullogunk a várható élettartam kimutatásokban

A hazai várható élettartam (76 év) az Európai Unión belül még mindig hátul kullog, tulajdonképpen gazdasági fejlettségünkkel egyezik meg, miután nálunk alacsonyabb érték csak Romániában, Bulgáriában, Litvániában és Lettországban (74-75 év közti értékekkel). A legmagasabb értékek ugyanakkor az Unióban nem csak a gazdasági fejlettséggel, hanem az éghajlattal is összefüggésben állnak: Spanyolország és Olaszország és Svájc vezetik a listát 83 év fölötti értékkel (a 28 ország átlaga 80,6 év).

Jelentős a nemek közti különbség

Ami még érdekes az Unión belül, az a nemek élettartami közti igen eltérő mértékű különbség. Nálunk ez az érték 7 év (férfiak 72,5, nők 79,5), a Balti-államokban közel 10 év, Hollandiában ugyanakkor mindössze a 3 év. Az eltérés majdnem teljesen a férfiak várható életkorának szélsőséges eltéréséből adódik, vagyis sokkal szélesebb sávban szóródnak az adatok, mint a nők esetében.

Egy jó adat

Ha megvizsgáljuk ugyanakkor a 65 éves korban várható további élettartamot, akkor már sokkal jobb képet kapunk a rosszabb értékkel rendelkező országok esetében, így nálunk is. Az EU 28 tagállamának átlaga férfiak esetében 18,1, nők esetében 21,4 év, azaz a várható tényleges kor 83,1 illetve 86,4 év.

Nálunk a két szám 14,5 év illetőleg 18,4 év, vagyis azok, akik megérték a 65 évet, férfiak esetében 79,5, nők esetében 83,4 évre számíthatnak. Ez már nem is olyan vészes lemaradás az EU átlaghoz képest, sőt önmagukban sem tűnnek alacsonynak a számok, így ez alapján már sejthető, hogy a gondot a 65 alattiak halálozása okozza, különösen a férfiak esetében, hisz náluk ez 7 évvel húzza le a várható életkort.

A bűvös 65 év

A Világbanknak van egy felmérése arról, hogy országonként a népesség hány százaléka éri meg a 65 évet, nemenkénti bontásban. Nálunk ez a szám a férfiaknál mindössze 72 százalék, míg az EU nagy részében 85-90 százalék között alakul, és hogy egy igen meglepő országot is említsünk az EU-n kívülről: Albániában 86 százalék az arány (kétségkívül ebben szerepet játszik a korábban említett mediterrán éghajlat is).

A helyzet ebben tehát nálunk igen rossz, csak lettországi 67 és a litvániai 65 százalék múlja alul, míg Romániában és Bulgáriában megegyezik az adat a magyarországival. A visegrádiak előttünk vannak: Szlovákia és Lengyelország 76 százalék, Csehország 82 százalék.

A nők esetében már egész már a helyzet: Magyarországon 87 százalékuk éri el a 65 éves kort, Romániában és Bulgáriában ugyancsak 87 százalék, Lengyelországban és Szlovákiában 89 százalék, Nyugat-Európában 93-94 százalék (a világrekorder Olaszország, 95 százalékkal).

A probléma gyökere

Összességében az látszik, hogy nem általánosságban van nagy gond Magyarországon a halandósági mutatókkal, hanem a középkorú férfiak kiugróan magas halálozási rátája rontja le az átlagot. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a helyzet néhány évtizede még sokkal rosszabb volt: 20 éve még csak 67 volt férfiak várható átlagéletkora, és csak 62 százalék érte el a 65 éves kort.

Ami a 65 év alattiak halálozási okait illeti, az Eurostat adatai szerint a vezető ok Magyarországon a rosszindulatú, daganatos betegségek az esetek közel felében (közülük minden harmadik tüdőrák), ezt követik a szív-, és érrendszeri betegségek. A közlekedési balesetek 3, az öngyilkosságok 5 százalékot tesznek ki a 65 éven aluliak halálozási okai között.

Nagy ugrás az emberiségnek

Érdekességképpen álljon itt egy, az ENSZ adatain alapuló grafikon arról, hogy a teljes emberiségre vetítve hogyan alakult a 65 éves kort megérők aránya az elmúlt közel 60 évben. 1960-ban a férfiaknál ez mindössze 43 százalék volt, 2017-ben már több mint 73 százalék, a nők esetében 52,6 százalék volt az induló arány, és 81 százalék a 2017-es adat.

A 65. életévüket megérő férfiak aránya a világon, 1960 és 2017 között, százalékban

A 65. életévüket megérő nők aránya a világon, 1960 és 2017 között, százalékban