Hol okozta a legnagyobb gazdasági kárt a járvány? - térképen a szélső értékek

Masszívan befolyásolta az utóbbi egy évben a gazdasági és társadalmi folyamatokat a koronavírus. A KSH adatai alapján, a tavalyi év néhány érdekes szélsőértékét mutatjuk be, a megyékre levetítve.

Home office: tarolt a főváros

2020-ig hazánkban a home office nem volt elterjedt. Inkább csak irigykedve néztük a televízióban, ha valaki például egy filmben otthonról dolgozhatott és azon gondolkoztunk, milyen jó is lenne, ha nem kéne reggel 7 órakor a metrón vagy a buszon utazgatni a munkahelyünkre.

Tavaly áprilisban azonban hirtelen tömegek tapasztalhatták meg a saját bőrükön, hogy milyen a home office. A fogadtatás vegyes volt. Vannak, akik a járvány után is inkább hazulról dolgoznának, ám nem kevés olyan embert ismerek, aki már alig várja, hogy visszatérhessen a munkahelyi rutinjához. Persze korántsem érintett minden munkavállalót az otthoni munkavégzés. Megnéztük hol dolgoztak a legtöbben ilyen formában és hol a legkevesebben tavaly tavasszal a lezárások idején (április-június).

Az eredmény a következő: Budapesten végezték a munkájukat a legtöbben otthonról a vizsgált időszakban, szám szerint a munkavállalók 34 százaléka, a legkevésbé a Nógrádiak kényszerültek home office-ba, ott csupán a dolgozók 4,7 százalékát érintette a jelenség. Ez egyébként nem meglepő, hiszen Budapesten rengeteg irodai dolgozó van, ezzel szemben Nógrádban kifejezetten domináns az ipar, ráadásul Salgótarján kis méretéből adódóan tényleg nagyon kevés a klasszikus fehérgalléros munkahely a megyében.

Az ipari termelés sokfelé megszenvedte a járványt, de van olyan megyénk, ahol még növekedni is tudott

Azok az ágazatok szerencsésnek mondhatják magukat, ahol az otthoni munkavégzéssel és az online meetingekkel át lehetett hidalni a problémákat, velük szemben azonban az ipar komolyabb károkat szenvedett el, hiszen van olyan szegmens, ahol több ezer munkavállalót foglalkoztató gyárak álltak le hetekre, hónapokra, azonban még itt is vannak olyan alszektorok, amelyek nem jártak rosszul a járvánnyal.

Hazánkban, Komárom-Esztergom megye ipara szenvedte el a legnagyobb esést, 12,5 százalékkal csökkent az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest. Ennek oka valószínűleg az, hogy a megye ipara nem túl diverzifikált és nagyon domináns benne az autógyártás, az autó alkatrész gyártás, a gépgyártás, és az a szektor nagyon megszenvedte a járvány időszakát.

A legjobban Jász-Nagykun-Szolnok megye ipara jött ki itthon a járványból, nemhogy csökkenést, hanem 15,5 százalékos növekedést sikerült elkönyvelniük. Ez elsőre meglepő lehet, azonban, ha áttekintjük a megye iparát érthetőbbé válik ez a jelenség. Jász-Nagykun-Szolnok megye iparában az egyik legfontosabb szereplő a Jász-Plasztik Kft. vegyipari, autóipari és akkumulátor gyártó cég és a szolnoki Béres gyártóüzem. Az elmúlt években több, milliárdos beruházást hajtottak végre a Jász-Plasztiknál és tavaly is bejelentettek egy 5 milliárd állami támogatással megvalósuló fejlesztést. A vegyipar és az akkumulátor gyártás ráadásul tavaly is jól szerepelt így a fejlesztésekkel együtt, a megye egyik legnagyobb foglalkoztatója valószínűleg jó évet zárhatott.

A Béres is épp tavaly jelentett be egy új beruházást és a járvány alatt, mind a gyógyszer, mind a vitamin-étrendkiegészítő piac felpörgött. Ehhez érdemes hozzávenni, hogy épp tavaly adták át Törökszentmiklóson a helyi ipari park (a megye egyik legfontosabb ipari parkja) legújabb fejlesztéseit, így ez is hozzájárult ehhez a szép értékhez. Emellett fontos kiemelni, hogy nagyon jelentős a megyében az élelmiszerfeldolgozó ipar, amelyik szintén jól szerepelt tavaly. Ha ezeket a körülményeket figyelembe vesszük logikusabbak a fentebbi számok.

A vállalkozói kedv a fővárosban gyenge volt, ám Borsodban annál erősebb

A járvány persze nemcsak a már meglévő cégeknek nem kedvezett, hanem az új vállalkozások alapítását is befolyásolta. Ezen a téren Budapest járt a legrosszabbul. A fővárosban erősen visszaesett a vállalkozói kedv. 13 százalékkal kevesebb volt az újonnan alakult gazdasági szervezetek száma, mint 2019-ben. A mérleg ellentétes oldalán Borsod-Abaúj-Zemplén megye állt. A borsodiakat úgy tűnik nem riasztotta el a cégalapítástól a járvány, hiszen 5,3 százalékkal több új vállalkozás alakult, mint egy évvel korábban. Ebben biztosan közrejátszottak a különböző vidékfejlesztési támogatások, amik a fővárosi vállalkozásokat nyilvánvalóan nem érintik.