Hosszú távon öt területen is teljesen átalakítja az életünket a járvány
ElemzésekA koronavírus-járvány még javában tart, legjobb esetben is hónapokba telik, mire legalább valamennyire visszatérhet az élet a normális kerékvágásba. Az elmúlt egy év tapasztalatai alapján azonban megjósolható, a pandémia mely hatásai maradnak hosszabb távon is velünk.
A Visual Capitalist összeállítása szerint legalább öt olyan fontos terület van, ahol jelentős változásokat eredményez a járvány, illetve az annak megfékezésére hozott korlátozások.
Az online oktatás, illetve az otthon végzett munka elterjedése jelentősen megnövelte a képernyő előtt töltött időt. A 18 évnél fiatalabbak között a leglátványosabb az online töltött idő növekedése: amíg a pandémia előtt a korcsoportba tartozók 21 százaléka töltött napi négy óránál több időt a képernyő előtt, addig most az az arány 44 százalék.
Ez a jelentős növekedés nem kizárólag a távoktatás bevezetésének köszönhető, hanem annak, hogy a bezártságban mind többen keresik a videójátékokat az unalom elűzésére.
Az Egyesült Államokban tavaly áprilisban, vagyis a járvány kitörését követően a videójátékok forgalma 75 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, de még a nyitást követően júniusban is negyedével haladta meg az egy évvel korábbi szintet, majd azóta is emelkedő tendenciát mutat forgalmuk.
Az előző két tényből logikusan következik, hogy a világban az internetforgalom is jelentősen, – kontinenstől függően – 42-51 százalékkal emelkedett a pandémiás időszakban. Az ágazati gazdasági elemzők arra számítanak, hogy a korlátozásokat követően csökkenni fog ugyan a képernyő előtt töltött idő, de nem esik vissza a járvány előtti szintre.
Szintén ezt a tendenciát erősíti, hogy a tavalyi évben jelentősen megemelkedett azon vállalkozások aránya, amelyek hosszabb távon is számolnak az otthoni munkavégzéssel. Amíg 2019-ben a cégeknek több, mint a felében nem volt lehetőség home office-ra, addig 2020-ban jelentős átrendeződés figyelhető meg.
Az alkalmazottak 98 százaléka szeretné munkaidejének legalább egy részét home office-ban tölteni, és erre nyitottságot mutat a vállalati vezetők 82 százaléka. A globális számok azt mutatják, a tavalyi év harmadik negyedében kereskedelmi célú ingatlanok építése 48 százalékkal esett vissza ez egy évvel korábbi szinthez képest.
Mindennek eredményeként egyre többen hagyják el a drága és zsúfolt városi ingatlanokat, és költöznek távolabb a várostól, hiszen munkájuk már nem köti őket olyan szorosan az irodához, mint korábban. És ezek a változások az előrejelzések szerint tartósak maradnak.
Jelentősen átrendeződtek a vásárlási szokások is az elmúlt egy évben. A hagyományos kereskedelemben egy jobban visszaszorul a készpénzes, illetve a lehúzós-pinkódos bankkártyákkal történő vásárlás, emelkedik viszont fizikai kontaktust nem igénylő fizetés aránya.
Ennek egyenes következményeként egyre inkább terjedőben van a pénztár nélküli vásárlás, illetve fizetés. Ehhez a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban olyan modern eszközök elterjedésére volt, van szükség, mint a mobilpénztárca, illetve a fizikai érintést nem igénylő bankkártya elterjedése. Vagyis megállapítható, hogy a járvány felgyorsította a modern fizetési formák térnyerését.
A pandémia talán legnagyobb nyertese az e-kereskedelem, hiszen az elmúlt egy évben forgalmának bővülése akkora volt, mint a megelőző 3-5 évben együttesen. Ennek magyarázata, hogy a fertőzéstől tartó emberek igénye jelentősen megnőtt a kiszállítások iránt. Az előrejelzések szerint a járvány hosszabb távon is nagy lökést adott az e-kereskedelemnek: az Egyesült Államokban például elemzők arra számítanak, hogy 2030-ra az összes forgalom harmada ezen a csatornánk bonyolódik majd.
A következő terület, amelyet érdemes megvizsgálni, az a globalizáció. Amíg a nyolcvanas évektől a globalizáció fő hajtóereje a nemzetközi kereskedelem bővülése volt, addig mostanra változóban van a kép. A kereskedelem hajtóereje a kétezres évek közepétől jelentősen csökkent, az információ, és így a hozzá kötődő szolgáltatások jelentősége és forgalma jelentősen emelkedett, és a trend egyelőre nem látszik megtörni.
A jövedelmek eloszlását is jelentősen befolyásolta a koronavírus-járvány. Amíg a már pozícióban lévő gazdagok nem sokat vettek észre a pandémia gazdasági hatásaiból, sőt, voltak akik hasznot is húztak belőle, addig a legfiatalabbak, akiknek sem megtakarításuk, sem komoly kapcsolatrendszerük nincs, szenvedték meg legjobban a korlátozások hatását az elveszett munkahelyek miatt. Különösen a turizmusban, a vendéglátásban és a rendezvényszervezésben dolgozókat sújtotta komolyan a járvány.
