Chris Cline amerikai szénbányatulajdonos, Kobe Bryant a Los Angeles Lakers legendája valamint a cseh Petr Kellner multimilliárdos is helikopterbalesetben halt meg. Ez lenne a dúsgazdagok sorsa? A helikopter rövidtávon hatékony közlekedési eszköz, ám vezetése nagy szakértelmet kíván, ráadásul a repülőnél veszélyesebb. Az összeesküvés elméletekkel szemben a hatósági vizsgálatok valós tényeken alapulnak - mondta a Növekedésnek adott interjúban Háy György repülésbiztonsági szakértő.
Veszélyesebb üzem egy helikopter, mint egy ultrakönnyű kisgép?
Ez attól függ, hogy a légi járművet mire szeretnék használni. A kérdés két részre osztható: közlekedésre, illetve sportolásra. Amennyiben csupán közlekedni akar valaki, akkor nem lehet összehasonlítani egyiket a másikkal. A helikopterrel háztól-házig lehet eljutni, míg a szuperkönnyű gépeknek nekifutásra, felszállási emelkedési szögre, szabad légtérre van szükségük. Amennyiben egy-egy milliárdosnak hobbija a repülőgépvezetés, természetesen bármilyen légi járművet választhat, ám akkor ki kell utaznia a repülőtérre.
A milliárdosoknak drága az idejük, a lehető leggyorsabban akarnak a célállomásra eljutni, ezért választják sokszor a helikoptert.
Ennek viszont megvannak a korlátai, mind sebesség, mind hatótávolság függvényében, ám az biztos, rövidebb távra hatékony.
Pár nappal ezelőtt zuhant le Csehország leggazdagabb embere, a Telenor többségi tulajdonosa, Petr Kellner. Öt másik utassal azonnal meghalt. Szakértői szemmel nézve tudunk már valamit?
Az Eurocopter AS50 típusú gép Alaszkában csapódott a földbe. Az eset azért „különleges” mert sielőket szállított, ám nem akármilyeneket. A gép heliskiingre indult, amely egy extrém sport, lényege, hogy a síelő a helikopterből kiugrik az egyébként érintetlen hegycsúcsra, majd a szűz hóban lesiklik. A vizsgálat eredménye nem ismert. Az viszont biztos, hogy minden hasonló esetre a sajtó igen érzékenyen reagál.
Háy György: A celebek hajlamosabbak
helikopterrel utazni
Sok a légi jármű katasztrófa világszerte?
Nem. A közúti balesetek sokkal több áldozatot szednek, gondoljunk egy-egy nyári hétvégére.
Ha egy légi járművel történik katasztrófa, nagy hírverést kap. Hát még akkor, ha híres, ráadásul milliárdos az áldozat.
Akkor badarság mindenféle összeesküvés-elméletet gyártani, merényletekre gyanakodni?
Nagy valószínűséggel így gondolom.
Ennyire biztos benne?
A repülőgép vagy helikopter balesetet minden esetben igen szigorú vizsgálat követ. Bármilyen szándékosság felmerül, az jó eséllyel ki is derül, szemben egy közúti vagy háztartási esettel. Hogy sorozatosan merényletek áldozatai lennének a híres emberek és az ne derülne ki – kétlem.
A legszigorúbb ellenőrzéseknek vetik alá a lezuhant légi járműveket és az elhunyt személyeket.
Ez nem csupán a berendezés műszaki állapotára vonatkozik, hanem arra is, hogy fogyasztott-e az elhunyt kábítószert, gyógyszert. Azaz nehéz lenne bármit is eltusolni.
A pilótáknál milyen gyakorisággal találkozni kábítószer vagy szeszesital fogyasztással?
Előfordul, de nagyon ritka. Főleg egy hivatásosoknál, hiszen egy-egy szakszolgálati engedély megszerzése nem csupán drága, de rengeteg tanulással, lemondással, hosszú tapasztalatszerzési idővel jár. Nem kockáztatnak, többszázezer pilótára jut egy-egy eset, tehát arányaiban itt is jobb a helyzet, mint a gépkocsivezetőknél.
Habár a légiforgalom növekszik, egyre ritkább a súlyos baleset (Aero Magazin engedélyével)
Az elmondható, hogy több a helikopterbaleset, mint a repülőgép katasztrófa?
Összehasonlítani a repült óra alapján lehet, amely segítségével kijelenthető, hogy veszélyeztetettebbek a repülőknél a helikopterek, ahol százezer repült órára három-négy baleset jut világszerte.
Ez az arány – szintén repült óraszámra vetítve – körülbelül a fele a dúsgazdagok sugárhajtású gépeinél.
Amennyiben menetrend szerint közlekedő utasszállító gépet veszünk alapul, akkor mit látunk?
Majdnem a századrésze a baleseteknek. Tehát jó a mutatószám egy repült órára vetítve.
Magyarországon az arány miként alakul?
Nagyon kevés eset van. Szerencsére. Évekig egy sincs, majd van, hektikus a mozgás.
Helikopteren belül, melyikből van a legtöbb baleset?
A mezőgazdasági a „listavezető”, illetve a girokopter. Ez utóbbi olcsó, gyakran házilag épített szerkezet, gyakorlatlan pilótákkal. A mezőgazdasági helikopterbaleset oka gyakran az alacsony repülési magasság, illetve a különböző tereptárgy valamint a gyengébb műszaki állapot. Ez az egyik legveszélyesebb repülési szakterület. Egy-egy helikopter baleset során lényeges tényező a magasság: ebből a szempontból a mentőhelikopterek is veszélyeztetettek, ráadásul ezekkel nem előre eltervezett helyeken szállnak le, hanem egy-egy esethez minél közelebb. Ez újabb kockázati tényezőt jelent.
A távvezeték a helikopterek örök ellensége?
Például. Vizsgáltam olyan esetet, ahol ez okozta a mentőhelikopter balesetét. Gyakran a levegőben kell mérlegelni, merre és hogyan tovább. Nincs előre megírt forgatókönyv, csak kockázat, akárcsak a legutóbbi, cseh milliárdos balesetében.
Petr Kellner halálával kapcsolatban mire gondol?
Nagy magasságban repült a helikopter a síelőkkel, tehát a ritkább levegő és a széláramlat is befolyásoló tényező lehet. Ilyenkor elfogyhat a gép emelkedéséhez szükséges tartalék teljesítmény. Ez természetesen általánosítás, de erre is van példa.
A személyzetet mennyire frusztrálhatja az, hogy mégiscsak a „világ urait” fuvarozzák?
Ennek valóban van jelentősége. Nem csupán a helikopterpilótáknál, hanem a merevszárnyú gépek vezetőinél is jelenthet ez rizikófaktort.
Amikor nagyhatalmú embert kell szállítani, akinek ráadásul fontos programra kell sietni, ez okozhat a személyzetnél olyan szorongást, amely elvonja a pilóta figyelmét a vezetésről. Nem más ez, mint uraság-kocsis kapcsolat.
A szakmához nem értő, ám magát mindenhatónak képzelő dúsgazdag utas, ha például sürgeti a pilótát, vagy megpróbálja az útvonalat befolyásolni, az semmi jóra nem vezet. A gondot tetézi, ha a pilóta rutintalan vagy nem mer ellenkezni a megbízóval.
Mondana példát erre?
A szmolenszki légi katasztrófa, amikor 2010-ben a Lengyel Légierő Tu–154-es utasszállító repülőgépe Oroszországban lezuhant. A gép fedélzetén a lengyel elnök, Lech Kaczyński, valamint az ország politikai és katonai vezetésének 96 tagja utazott.
A pilóták olyan leszállást kíséreltek meg a sűrű ködben, amelyet az irányítás és korábban leszállt saját kollégájuk is ellenzett, ám mégis megtették.
Mind meghaltak.
Ezek szerint nem lát nagy különbséget helikopter, avagy merev szárnyú gép balesete között.
A bekövetkezett eredmény ugyanaz. Tragédia. Tehát valóban nem látok különbséget. A celebek hajlamosak helikopterrel utazni, a már említett háztól-házig való utazás miatt. És itt kerül megint képbe a sajtó érdeklődése, hiszen nem arról tudunk ami történik, hanem arról, amit a sajtó megír. Amikor Indiában egy autóbusz beleesik a folyóba és megfulladnak százan azt, ha nem közli a média, nem is tudunk róla. Viszont ha egy dúsgazdag, ráadásul híres ember meghal helikopterbalesetben, akkor a sajtónak köszönhetően a világ arról beszél.
Minden a pénz körül forog?
A repülés biztosan, hiszen sokba kerül az üzemeltetés. Ám sajnos olyan vállalkozások is vannak, amelyek megpróbálnak túlságosan spórolni, azaz a kelleténél kevesebbet költenek a műszaki karbantartásra, személyzetre. Ez nem minden esetben jelent kockázatot, de ne feledjük, a legszigorúbb repülésbiztonsági szabályokat nem véletlenül hozzák.
Fontos, hogy a szervezet, amelynek a szabályokat kell követnie, megfelelő hatósági felügyelet alatt működjön. Ez országonként eltérő, amely nem szerencsés.
Gondoljunk csak bele, hogy egy afrikai országban, még ha a szándék meg is lenne, egy légügyi hatóság nincs abban a helyzetben, hogy kellő mennyiségű, megfelelő felszereléssel ellátott szakembert foglalkoztasson, hogy a repüléssel foglalkozó cégeket felügyeljék.
Ezért vannak a feketelisták?
Pontosan. Kettő is. Egy az Egyesült Államok légügyi hatóságnál, azaz az FAA-nál (Federal Aviation Administration), illetve az Európai Unióhoz tartozónál, az EASA-nál. E két szervezet tartja nyilván azokat a légitársaságokat is, amelyeket olyan hatóság ellenőriz, amelynek a működését nem tartják megfelelőnek. Ezeknél a feketelistás társaságoknál nincs eléggé kemény korlátja a takarékoskodásnak. Nem csupán bizonyos területre nem engedik be őket, hanem az utazási irodáiknak is megtiltják, hogy kapcsolatba lépjenek velük és utasokat szervezzenek ezekre a gépekre.
Sokszor ez is balesethez vezethet, noha ezt kevesen tudják.
Hazánkban miként alakul a baleseti statisztika?
A vizsgálatok eredménye a magyar balesetekről nyilvános. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium égisze alatt működő Közlekedésbiztonsági Szervezet ezt éves bontásban folyamatosan közzéteszi.
Az ITM jelentései az idei és a tavalyi légi közlekedési baleseti eseményekről (Forrás: KBSZ)
Világszerte sok dúsgazdag maga vezeti a repülőjét, vagy helikopterét, azaz se nem bérel eszközt, se nem foglalkoztat kapitányt. Jelent-e veszélyt az alkalmi pilóta?
Ebben az esetben egy érdekes, ám nagy gondot látok. Előfordul, hogy a nagyhatalmú, „messzire elérő” milliárdosok vizsgáztatása finoman szólva „túl „tapintatosan” történik. Viccesen ezt királyvizsgának hívják, ahol nem tud olyat mondani, hogy ne feleljen meg.
Ezek után sokakban merül fel a kérdés: egy helikoptert vagy egy merevszárnyú repülőt könnyebb megtanulni vezetni?
Egyértelműen a merevszárnyút, ráadásul a helikopterre való kiképzés jóval drágább. Míg a merevszárnyú baj esetén akár továbbsiklik és stabil, a helikopter magától nem repül, állandó kormányzást igényel.
Az biztos, a repülésbiztonság kellene, hogy világszerte az első legyen egy-egy gépüzemeltetés során, legyen az merevszárnyú, vagy helikopter.
Ameddig ez sok országban nem így van, ráadásul olykor-olykor a politika is megpróbál nyomást gyakorolni a hatóságokra, de a kapitányokra is, addig mindig lesz munkájuk a repülésbiztonsági szakértőknek.
