Orvoshiány, hosszú várakozási idő: Más megyékből átvezényelt orvosokkal foltozzák az ügyeleti rendszert
ElemzésekBár az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szabályszerűnek ítélte meg az új ügyeleti rendszer bevezetését, számos komoly hiányosságra is rávilágított legújabb ellenőrzésében. Ilyen például az orvoshiány, a raktárban álló, nem használt készletek és a 1830-as ügyeleti hívószám hosszú várakozási ideje.
Az egészségügyi alapellátás ügyeleti feladatai az 1990-es évektől a települési önkormányzatok kötelező feladatai közé tartoztak, 2024 októberében azonban ez a feladat kikerült a települési önkormányzatok feladatai közül és az ország teljes területén az Országos Mentő Szolgálat (OMSZ) gondoskodik az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi ügyeleti ellátásról.
Az új ügyeleti rendszer működését ellenőrizte az Állami Számvevőszék, és bár több kockázatot is megfogalmazott, magát a folyamatot alapvetően sikeresnek és szabályszerűnek találta.
Orvoshiány, átvezénylések
Jelentésében az ÁSZ kiemeli, hogy a háziorvosok részvételi aránya vármegyénként jelentősen eltért, bár volt, ahol megközelítette a 100 százalékot. A hiányosságokat az Országos Mentő Szolgálat (OMSZ) más vármegyékből történő átirányításokkal, mozgósítással tudta csak áthidalni, különösen a Közép-Magyarország régióban, Budapesten és Pest vármegyében) volt szükség külső humánerőforrás bevonására.
Az ÁSZ kiemelte, hogy az elegendő számú humán erőforrás rendelkezésre állása jelentette a rendszer bevezetésének és működtetésének legfőbb kockázatát.
A legtöbbször Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei háziorvos látott el ügyeleti feladatot másik vármegyében a 2024. október és 2025. március közötti elemzett időszakban.Az orvosok legtöbbször Budapesten (20 alkalommal), Pest vármegyében (15 alkalommal), illetve Hajdú-Bihar vármegyében (11 alkalommal) végeztek szerződésükben foglaltaktól eltérő ellátóhelyen ügyeletet.
Budapestre kizárólag Fejér vármegyéből érkeztek orvosok. Pest vármegyébe Bács-Kiskun vármegyéből öt, Borsod-AbaújZemplén vármegyéből tíz alkalommal ügyelt orvos.
Az Alkotmánybíróság még nyáron alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az orvosi ügyeleti rendszer kötelezettségeit előíró miniszteri rendelet bizonyos passzusait, az új kabinetnek tehát van feladata az ügyben. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a döntés után azt posztolta a Facebook-on, hogy "a szakmai szervezetekkel - így a Magyar Orvosi Kamarával is - egyeztetve azon dolgozunk, hogy az ügyeleti rendszer jogszerű, élhető és működőképes legyen."
Az 1830-as hívószám működési problémái
- Míg 15 vármegyében a várakozási idő 1 perc alatt maradt (az országos átlag 1,5 perc volt), addig Budapesten és három vármegyében kiugróan magas, 4,2 és 6,5 perc közötti várakozási időket rögzítettek.
- A diszpécserközpontok humánerőforrás-kapacitása nem volt megfelelően biztosítva, ami az ÁSZ értékelése szerint közvetlenül veszélyezteti az új rendszer hosszú távú, eredményes működését.
Raktározási és raktárgazdálkodási hiányosságok
- A vizsgált 30 esetből 6 esetben jelentős mennyiségű, az új ügyelethez beszerzett eszközt egyáltalán nem vettek használatba, hanem raktárakban tárolták azokat.
- Az ÁSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a raktárban álló eszközöknél fennáll az elavulás, valamint a szállítói garancia elvesztésének súlyos kockázata.
Informatikai és adatkezelési hiányosságok
- A monitoring rendszerek (Operatív és Ügyeleti Monitoring) működtetése heti adatszolgáltatáson és kézi (manuális) rögzítésen alapult, ami növeli a hibázás lehetőségét.
- A hívásfogadó és az IT-rendszerek közötti kapcsolatok hiányosak; hiányzik az adatok valós idejű, automatizált átvétele és a hívásfogadó rendszer mélyebb analitikai fejlesztése.
Az ÁSZ összesen öt hivatalos javaslatot fogalmazott meg az OMSZ főigazgatója felé a gazdálkodási kontrollok kiépítésére, a számviteli szabálytalanságok felszámolására, a raktározási szabályok szigorítására, az 1830-as hívószám területi egyenlőtlenségeinek felszámolására, valamint az IT-rendszerek manuális folyamatainak csökkentésére.