Hová tűntek a beruházások? Aggasztó adatok érkeztek
ElemzésekFigyelmeztető jelek érkeztek a magyar gazdaságból: miközben a negyedéves növekedési ütem lassul, a beruházási teljesítmény éves összevetésben 6,3 százalékkal zuhant meg. A feldolgozóipar aggasztó adatai és a hatalmas regionális különbségek mögött az üzleti környezet bizonytalanságai állnak. Cikkünkben bemutatjuk, miért követel a Német-Magyar Kamara kiszámíthatóságot, és miért a tudásberuházások jelentik a kiutat a jelenlegi visszaesésből.
A negyedéves összehasonlításnál ugyanez a helyzet. Negyedéves összehasonlításban a tisztított adatok alapján az I. negyedévben 0,8, a II. negyedévben 0,5 százalékos bővülést látunk.
Természetesen a negyedéves növekedés-lassulásból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de azért felfigyelni érdemes rá. Például érdemes mélyebbre ásni, és megvizsgálni olyan jelenségeket, amelyek – rövid és hosszabb távon egyaránt - jelentős hatással vannak a gazdasági növekedésre. Ilyenek a beruházások, amelyek ha jól célzottak és megfelelő megtérüléssel járnak együt, akkor, elsősorban az innovációra gyakorolt hatásukkal, hosszabb távon járulhatnak hozzá a gazdaság dinamizálásához.
A beruházási döntéseket külső és belső környezeti tényezők egyaránt befolyásolják. A világgazdaság helyzete, a piaci lehetőségek, a bizonytalanság és az aktuális kapacitás kihasználtság mellett döntő szerepet játszik az országon belüli üzleti környezet.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara friss tanulmánya (Stratégiai prioritások a magyar gazdaságban 2026 június) erre mutatott rá amikor úgy fogalmazott, hogy a beruházások beindulásához a bürokrácia csökkentése, a közigazgatás korszerűsítése, átlátható és egyértelmű intézményrendszer-működés mellett bizalmi légkörre, kiszámíthatóságra és jogbiztonságra lenne szükség. A cégeknek ugyanis elsősorban az a feladata, hogy a külpiaci bizonytalanságokat, veszélyhelyzeteket és lehetőségeket vizsgálják és menedzseljék. A belső viszonyoknak pedig kiszámíthatóságukkal és megbízhatóságukkal támogatniuk kell ebben a vállalkozásokat.
A KSH adatai azonban azt mutatják, hogy a beruházási kedv továbbra sem javul, sőt a második negyedévben éves összevetésben tovább romlott.
GDP (piaci beszerzési áron) és bruttó állóeszköz-felhalmozás (előző év azonos időszak=100)
Az ábrán azt látjuk, hogy a GDP növekedését a beruházások nem támogathatják, hiszen a teljes vizsgált időszak alatt csökkenésben vannak. Például 2025. második negyedévéhez viszonyítva, 2026. második negyedévében jelentős, 6,3 százalékos bruttó állóeszköz-felhalmozás csökkenés következett be.
Ágazati bontásban a 2025. második negyedévi adatsort a 2026 második negyedévivel összevetve jelentős teljesítménycsökkenést látunk a mezőgazdaságban (8,2 százalék), az építőiparban (8,1 százalék), a szállítás-raktározásban (36,5 százalék), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységeknél (11,8 százalék) és a szálloda-vendéglátásban (6,4 százalék). A feldolgozóipar egészében a csökkenés 1,9 százalékos volt.Viszont növekedést tapasztalunk az infokommunikáció, az ingatlanügyletek, az oktatás, humán-egészségügyi és szociális ellátás, valamint a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatokban. Az adatok között leginkább a feldolgozóipari beruházási adatok aggaszthatják az elemzőket. De fel kell figyelni a jelentős regionális különbségekre is.
2026 első és második negyedévében együtt éves összevetésben jelentős beruházási teljesítmény-csökkenést tapasztalhatunk Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Növekedést látunk ugyanakkor például Fejér, Somogy, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében. (KSH: A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke nemzetgazdasági ágak szerint, 2026. aug. 28.)
A beruházási teljesítmény, miközben összességében, éves összevetésben romló tendenciára figyelmeztet, ugyanakkor ágazatonként és területenként jelentős eltéréseket mutat. A nagyobb céges beruházásokhoz kapcsolható növekedési adatok mőgött általában állami rásegítéssel is találkozunk.
A beruházások részletes elemzése azért fontos, mert értékük alakulása nemcsak a gazdasági növekedésre, de az innovációs lehetőségekre és a versenyképességre is nagy hatással van.
Főleg akkor, ha a beruházásokon belül nemcsak a fizikai (gép, épület), hanem a tudásberuházások (képzés, továbbképzés, szoftver, AI rendszerek) is megfelelő arányt képviselnek.
Nemzetközi elemzések bizonyítják ugyanis, hogy korunkban már a tudásberuházások jelentősebb növekedési hatást váltanak ki, mint a fizikai beruházások. (Például WIPO: World Intangible Investment Highlights 2025). A beruházási teljesítményre, az elmondottak alapján nagy figyelmet érdemes szentelni, és – ahogyan arra a Magyar-Német Kamara tanulmánya fgyelmeztet - , ahhoz, hogy a beruházások megszülessenek barátságos üzleti környezetet, bizalmi légkört, kiszámíthatóságot, tervezhetőséget és átláthatóságot kell biztosítani a számukra.