Igazi meglepetés: óriásit nőtt Közép-Magyarország lakossága

Elemzések2021. máj. 6.D.J.

Több mint egy szegednyi lakossal bővült Pest megye 2001 óta.

Magyarország népessége folyamatosan apad az alacsony születésszámok miatt. De van egy régió, amelyet ez a probléma kevésbé érint: Közép-Magyarországon ugyanis az utóbbi 20 évben egy látványos növekedés indult be.

Míg az új évszázad hajnalán Budapesten és Pest megyében együttvéve 2,83 millió ember élt, addig ez a szám 2020-ra már felment 3,04 millióra.

Csak hogy lássuk mekkora a különbség: nagyságrendileg ez olyan mintha a harmadik legnagyobb hazai városnak számító Szeged és Szekszárd teljes lakossága átkerült volna az ország középső részébe.

Hogy mindez minek köszönhető? Egyrészt a szegényebb térségekből sokan költöznek a fővárosba vagy a környező településekre. Emellett a régió a külföldi bevándorlók körében is népszerű. Bár hazánk nem egy bevándorló ország így is 200 ezer külföldi lakik itt tartósan. Jó részük épp Közép-Magyarországon.

A nálunk élő külföldiek majdnem fele Budapesten él.

Az is segít, hogy Pest megyében az országos átlagnál nagyobb a gyerekvállalási hajlandóság. Elsőre ez meglepő lehet, hisz általában ott születik több baba, ahol nagy a lemaradottság. Ám az utóbbi években olyan kisebb településeken is megugrott a születések száma, ahol a szokottnál magasabb volt a jólét. A gyerekvállalás küszöbén álló családok körében a főváros körüli községek és kisvárosok eleve népszerűnek számítanak.

Emiatt a természetes fogyás mértéke errefelé kevésbé erős.

Budapest és Pest megyében a demográfiai mutatók egyébként kissé eltérően alakultak. A rendszerváltás után a fővárosban volt egy nagy kivándorlási hullám, utána viszont elkezdett stagnálni a lakosságszám. Most már 20 éve folyamatosan mintegy 1,7 millió fő lakja Budapestet. A fővárosi agglomeráció azonban egyre látványosabban növekszik.

Emiatt fordulhatott az elő, hogy míg az ezredfordulón a Dunántúlon többen laktak, mint Közép-Magyarországon, addig mostanra fordult a felállás.

A lakosság nagysága a magyarországi nagyrégiókban (ezer fő) diagram

Forrás: KSH
Ha a nemek szerinti eloszlásra vetünk egy pillantást akkor az derül ki, hogy Magyarországon több nő él mint férfi. Úgy 100 férfira 108 nő jut. Ám az 50 éves korosztályig egész kiegyenlített a nemek aránya.

Főleg az idősek között borul az egyensúly, mivel a nők tovább élnek mint a férfiak.

Budapesten azonban látszik, hogy ha kis mértékben is, de a különbség csökken. Miközben a férfiak száma pici léptékben ugyan, de növekszik, a nőké apad. Utóbbi a természetes fogyásnak köszönhető. A férfiaknál viszont sejthető, hogy a bevándorlás kompenzálja a csökkenést. Ehhez tudni kell, hogy általában a belföldi és a külföldi vándorlókra is igaz, hogy több köztük a férfi. Ők hajlamosabbak otthagyni az eredeti otthonukat.

A nők és a férfiak száma Budapesten (ezer fő)

Év Férfiak száma Nők száma
2017 813,5 939,1
2018 814,2 935,4
2019 818,5 933,7
2020 819,0 931,1
 Forrás: KSH