Így akár megduplázódhat a munkába álló nyugdíjasok száma

A hivatalosan bejelentett üres álláshelyek száma ma Magyarországon 88 ezer körül alakul, ám a valós igények szerint 280-290 ezer lehet a betöltetlen állások száma, amelynek jelentős hányada szakmunka. Az elmúlt két évben több olyan intézkedés is elindult, amelyek a krónikus munkaerőhiány felszámolására irányultak, ám az igazi áttörés még várat magára. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek (knysz) létrehozására vonatkozó előterjesztést 2017 júniusában szavazta meg az Országgyűlés, azzal a céllal, hogy a szövetkezeteken keresztül a még dolgozni akaró idős emberek számára egy rugalmas, teljesíthető munkalehetőséget teremtsenek, tisztességes jövedelemmel és járulékfizetési kedvezményekkel.

Az előzetes becslések akkor akár még 800 ezerre tették azon nyugdíjasok számát, akik visszatérhetnek így a munka világába, ami meglehetősen túlzó és optimista becslésnek bizonyult még ahhoz képest is, hogy a nyugellátásban részesülők száma jelenleg 2,7 millió körül mozog.

A KSH adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos havi összege 114,2 ezer forint volt 2017-ben, ami a nettó átlagkereset 58 százalékának felelt meg. Az elmúlt évben 2,4 százalékos nyugdíjemelés volt,  vagyis 116.9 ezer forintra jött ki az átlag.

500 ezren vállalnának munkát

A javaslat elfogadását követően, 2017 végén sorra alakultak a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek, főként Budapesten, a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban. Számuk a 2017-es 70-ről, 2018 áprilisára már 114-re, majd 140-re, idén januárra 150-160-ra emelkedett, a szövetkezetekbe belépett nyugdíjasok száma pedig 22-30 ezer körül alakult.

S bár az optimista becslésekhez képest kevesebben, mintegy 500 ezren vállalnának munkát, ezzel szemben a munkaerőpiac csak 120-150 ezer nyugdíjast tud felvenni.

Ennek főként az az oka, hogy képzettségük alapján a nyugdíjba vonulók nem minden területen alkalmasak a munkaerőhiány pótlására.

Működésüket tekintve a szövetkezetek leginkább a diákszövetkezetekhez hasonlíthatóak: fizető tagságuk van, munkaerő-közvetítéssel foglalkoznak, és adókedvezményekben részesülnek. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek tagjai csak természetes személyek lehetnek, és legalább a tagság 90 százalékának öregségi nyugdíjban részesülőnek kell lennie. A tagoknak tagdíjat kell fizetni a szövetkezetben, amelynek a mértékét és idejét az adott szövetkezet alapszabálya határozza meg. Ha egy szövetkezet eredményesen gazdálkodik, akkor egy úgynevezett közösségi alapot hoznak létre, amelyet "a szövetkezet tagjának vagy vele közös háztatásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek a kielégítésére kell felhasználni." A szövetkezetek működéséhez az állam „szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat” a törvény szerint.

Milyen előnyökkel jár a nyugdíjas-szövetkezet?

A munka világába visszatérő nyugdíjasok jövedelmét „csupán” a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Más járulékokat a dolgozó nyugdíjas nem fizet, így 14 százalékkal magasabb lehet a jövedelme. A társadalombiztosításra a nyugdíjas a nyugdíja alapján jogosult, a kiegészítő jövedelem után nem biztosított.

A közszférából nyugdíjba vonulók számára nem ilyen könnyű a helyzet. A visszafoglalkoztatásuk  sokkal bonyolultabb, ha a közszférában kívánnak maradni, ugyanis arra az időszakra a nyugdíjuk folyósítását fel kell függeszteni. Teljesen más a helyzet viszont akkor, ha például egy nyugdíjas tanár a versenyszférában helyezkedik el: akkor rá is a fentebb említett szabály vonatkozik.

A Munka Törvénykönyvének idén januárban életbe lépett változásai szerint a munkáltatók is jelentős kedvezményhez jutnak, ha nyugdíjas korú munkavállalókat alkalmaznak.

Amennyiben saját jogú öregségi nyugdíjast foglalkoztatnak munkaviszonyban, a nyugdíjas részére kifizetett bér után nem kell szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást fizetni, amely 21 százalékkal teszi olcsóbbá a nyugdíjaskorúak foglalkoztatását. A törvény szerint a részmunkaidős foglalkoztatás esetén is ugyan ezek a szabályok érvényesek.

A foglalkoztatottsági ráta emelkedésének nagy része a nyugdíjasoknak köszönhető

A KSH adatai szerint a munkaerőhiány csökkenésében, a foglalkoztatás bővülésében jelentős szerepük van a fiataloknak és a nyugdíjasoknak.

2018 harmadik negyedévében 0,8 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, amelynek jelentős hányadát a nyugdíjasok újra foglalkoztatása tette ki.

A munkaerőpiacon felértékelődött a nyugdíjas korúak tudása, szakmai tapasztalata, a munkáltatók szívesen alkalmazzák őket. Arról azonban, hogy pontosan hány nyugdíjas tért vissza a munka világába, még nincs pontos adat.

Mit mondanak a nyugdíjas szövetkezetek?

Korábban csak a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek kapták meg ezeket a kedvezményeket. A januárban életbe lépett változások miatt több nyugdíjas szövetkezet is „bezárta a kapuit”.

Nyerges Kristóf, a Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet elnöke elmondta, hogy a törvényi változás egy kissé megnehezítette a szövetkezetek működését, vélhetően számos szövetkezet feloszlik majd ennek hatására. A kedvezmények miatt munkaadók akár közvetlenül is felvehetik a kapcsolatot a nyugdíjasokkal. Semmi sem garantálja azt, hogy a későbbiekben igénybe veszik majd a nyugdíjas-szövetkezetek közvetítő tevékenységét.

A Nyugdíj-kiegészítés Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet 2017-ben jött létre, és jelenleg is többszáz tagot számlál.

Számos munkaadó céggel állnak kapcsolatban, akik irodai adminisztrációs munkára, asszisztensi feladatokra, kereskedelmi feladatokra, bérszámfejtő, pénztáros, takarító munkák végzésére keresnek nyugdíjas korú munkavállalókat.

A szövetkezet elnöke kitért arra is, hogy nagyon nagy igény lenne az építőipari szakmákban (a teljes szakmakörben) munkavállalókra, de a nehezebb fizikai munkára nem igazán találnak embereket. – A nyugdíjasok között nagyon sokan keresnek könnyű fizikai munkát vagy otthonról végezhető munkákat, bedolgozói feladatokat. Az a tapasztalatunk, hogy nem csupán a nagyvállalatok küzdenek munkaerőhiánnyal, hanem a kisvállalkozások is, akik a legkülönfélébb területekre keresnek dolgozót: például szakácsokat, hegesztőket. A keresletet pedig egyértelműen a munkaerőhiány generálja – fogalmazott a szövetkezet elnöke.

Mit mond erről a VOSZ?

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy fogalmazott, hogy a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteknek nem csupán gazdaságpolitikai, hanem társadalompolitikai hatásai is vannak.

Én azt gondolom, lehetőséget kell teremteni a munkavégzésre minden olyan nyugdíjasnak, aki alkalmas és kedve is van hozzá, hogy visszatérjen a munka világába. Kár lenne lemondani az ő tudásukról, gyakorlati tapasztalataikról

– fogalmazott a VOSZ a főtitkára. Hozzátette, hogy a szövetség teljesen pozitívnak ítéli meg a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek létrejöttét, hiszen a nyugdíjasok tovább foglalkoztatása, vagy újbóli foglalkoztatása enyhíti a nagymértékű munkaerő-hiányt. A szervezet adatai szerint a feldolgozóiparban, a vendéglátásban, a kereskedelemben és számos ipari területen van szükség a nyugdíjasok munkájára, szakmai tudására.

Szijjártó Péter a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adja át Perlusz Lászlónak, a VOSZ ügyvezető igazgatójának. MTI Fotó: Földi Imre

Az állam is pozitív módon áll ehhez a kérdéshez egyrészt a nyugdíjasok járulékainak csökkentésével, a közérdelű-nyugdíjas-szövetkezeteknek nyújtott kedvezményekkel, másrészt ettől az évtől a vállalkozások is számolhatnak a járulékcsökkentéssel, ha nyugdíjas korú munkavállalót foglalkoztatnak. Maga a szövetkezeti forma pedig azért jó, mert egy rugalmas foglalkoztatási lehetőséget teremt az időskorúaknak, akik akár részmunkaidőben is dolgozhatnak, igényeik és lehetőségeik szerint. Másrészt lehetőség van a szövetkezeten belül képzéseken, oktatásokon való részvételre is, ami jelentősen megnöveli a szervezet közösségszervező erejét is

– tette hozzá Perlusz László.

A KSH adatai szerint a munkaerőhiány csökkenésében, a foglalkoztatás bővülésében jelentős szerepük van a fiataloknak és a nyugdíjasoknak. 2018 harmadik negyedévében 0,8 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, amelynek jelentős hányadát a nyugdíjasok újra foglalkoztatása tette ki. A munkaerőpiacon felértékelődött a nyugdíjas korúak tudása, szakmai tapasztalata, a munkáltatók szívesen alkalmazzák őket. Arról azonban, hogy pontosan hány nyugdíjas tért vissza a munka világába, még nincs pontos adat. A Pénzügyminisztérium számításai szerint tavaly év végén mintegy 70 ezren dolgoztak nyugdíj mellett és ez a szám idén – a kedvező adószabályok miatt - jelentősen megnőhet.

Hogy működik ez Nyugat-Európában?

Németországban a nyugdíjkorhatás jelenleg 63 év. A német nyugdíjasok többféle forrásból jutnak nyugellátáshoz: egyik forrás az állami nyugdíj, a másik jelentős forrás pedig saját megtakarításaikból adódik. A nyugdíj mértéke a szerint változik, hogy milyen hosszú ideje volt az adott munkavállaló biztosított. A 35 éves munkaviszony után például a teljes állami nyugdíj átlaga 848 euró, nemekre bontva a férfiaké 1066 euró, a nőké 713 euró.

A német törvények lehetővé teszik, hogy a nyugdíjas munkát vállaljon, de teljes nyugdíjasként a havi plusz jövedelme nem haladhatja meg a 450 eurót. Amennyiben ennél többet keres, erre lehetősége van, akkor a nyugdíját részlegesen csökkentik: lehet kétharmados résznyugdíja, félnyugdíja, vagy egyharmados arányú a nyugdíja. A törvény megengedi, hogy a teljes nyugdíjasok esetében évente 2 alkalommal túllépjék a megengedett 450 eurós határt, azaz évente kétszer havi 900 eurós többletbevételre is szert tehetnek.

A német nyugdíjasok kevésbé vállalnak munkát nyugdíjazásukat követően, az idejük nagy részét a családdal és utazgatással töltik. Azok pedig, akik a német viszonyokhoz képest kevesebbet kapnak, mint uniós állampolgárok más országba költöznek, oda, ahol számukra olcsóbb a megélhetés. Sokan választják új lakhelyül Szlovákiát, Magyarországot.

A svédek álomnyugdíjáról álmodozik a fél világ. Korábban a magyar kormány is „alaposan megvizsgálta annak bevezethetőségét. Hivatalosan nincs nyugdíjkorhatár a skandináv országban.  A munkavállalók 61-67 éves kor között szabadon megválaszthatják, mikor is akarják abbahagyni a munkát. A járadék összegét ennek alapján határozzák meg, azaz minél később vonul valaki nyugdíjba, annál nagyobb összegű nyugdíjra számíthat. Az átlagnyugdíj 300-350 ezer forint körül alakul, de akik ezt az összeget kapják a szegényebb nyugdíjasok közé számítanak. A svéd nyugdíjasok az utóbbi időben tömegesen költöztek déli államokba. Ennek egyrészt az adózás megkerülése az oka, a másik pedig, hogy a svéd kormány a migrációs terhek miatt már 2017-ben fontolgatta a nyugdíjkorhatás kitolását.