3 + 1 hasznos megoldás - melyik a legjobb nyugdíj-előtakarékosság?

Mindenképpen előnyös, ha nyugdíjas éveinkre már korán elkezdünk takarékoskodni. De vajon melyik előtakarékossági formát válasszuk, hogy jól járjunk? Jelenleg a nyugdíjbiztosítás, nyugdíjpénztár, NYESZ van a piacon és hamarosan még egy állami előtakarékossági megoldás is érkezik. Nézzük a részleteket!

Nemrégiben mutattuk be, hogy legalább 65-120 millió forintjának kell lennie az embernek nyugdíjba vonuláskor, ha ugyanolyan életet szeretne, mint korábban. Nézzük meg, milyen előtarkarékossági formákkal juthatunk ehhez az összeghez. Négyféle módozat, de vajon melyik a legjobb? Van jó hírünk is és van rossz hírünk. A jó hír az, hogy mindegyik elég attraktív és igazán választanunk sem kell, a különböző megoldások akár jól ki is egészítik egymást, akár párhuzamosan is igénybe vehetők. A rossz hír pedig az, hogy definíciószerűen nem lehet legjobb és legrosszabb módozatról beszélni, sőt még igazán megtérülési számok sincsenek. Hiszen bár a konstrukciók paraméterei nagyon jól összehasonlíthatóak, de a konkrét megtérülés mindig azon is múlik, hogy maga az adott nyugdíjbiztosítás, vagy a kiválasztott önkéntes pénztári portfólió hogyan teljesít. A NYESZ-nél még cifrább a képlet, hiszen a nyugdíj-előtakarékossági számlára szinte bármit tehetünk, ez csak egy keret, de mi döntjük el, hogy mire is használjuk. Alighanem a legkiszámíthatóbb éppen, a ma még nem is ismert állami megoldás lesz.

Az állam a nyugdíjpiacon

Kezdjük ezzel az utolsóval, pedig erről még alig van információ. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) készülő megoldása ugyan ma még valóban nem ismert, de Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója annyit már elárult, hogy az ÁKK javaslata szerint a magyar állam is belép a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarítások piacára. Vélhetően a szokott „kincstári” megoldással az ügyfeleknek minden teljesen költségmentes lesz (nincsen számlavezetési, vagy megbízási díj), és alighanem a termék pozitív reálhozamú lesz, vagyis infláció feletti kamatot kínál. A termék így minden kockázatkerülő előtakarékoskodónak kiváló lehet. Ahogyan a nemzetgazdaságnak is biztosan hasznos lesz, hiszen azért a nyugdíjtermékek elég magas közvetítői díjjal jutnak el a nyugdíjasokhoz, miközben a másik oldalon az állam is fizetett (igaz, immár csökkenő mértékű) jutalékot a bankoknak a lakossági állampapírok értékesítéséért. Vagyis az új termékkel az állam és a nyugdíjas is jól járhat, de hangsúlyozottan, ez a termék még nem ismert részleteiben, vélhetően 2019-től jön elő vele az ÁKK.

A közös elemek

Mielőtt részleteiben is bemutatnánk, hogy mit tud a három már piacon levő termék, illetve melyik, kinek ajánlható, kezdjük a közös előnyökkel! Ilyenek is vannak ugyanis, noha a pénztári, biztosítói és számlatermék azért eléggé eltérő logikájú. A magyar állam minden esetben szeretné támogatni a lakosság előtakarékosságát, vagy más kifejezéssel a hosszabb távú, a felelős öngondoskodását. Ezért az a logikája, hogy dupla adókedvezménnyel segíti a rendszeres megtakarításokat.

• Az első kedvezmény, hogy a személyi jövedelemadónkból megspórolhatjuk a saját, új nyugdíjcélú befizetéseink 20 százalékát, igaz minden terméknél adott egy felső limit az adóvisszatérítésre.
• A másik fontos szabály, hogy bár a pénzünkhöz hozzáférhetünk a nyugdíjas kor előtt is, de aki tényleg kitart és a hosszú távú célnak megfelelően spórol, az mentesülhet a kamatadó megfizetése alól is.

Ez tehát a közös halmaz, és akkor jöjjenek a különbségek, amelyeket természetesen teljesen eltérően láttatnak a felek aszerint, hogy éppen biztosítóssal, pénztárszervezővel, vagy a NYESZ-t propagáló bankárral, brókerrel beszélünk.

Nyugdíjbiztosítás: az új unit linked

Korábban voltak a befektetésekkel kombinált életbiztosítások, vagyis a unit linkedek. Emlékezhetünk rájuk, ezeket értékesítették nagy tömegben a pénzügyi tanácsadók, és főleg 2008 körül volt velük baj elég. Aztán jó pár évvel később, egy sokkal jobb, államilag is támogatott konstrukcióban mégis reinkarnálódtak, nyugdíjbiztosítás néven Ez a termék azonban már nem az a termék. Ami nagyon fontos, ma már transzparens módon mutatják be a biztosítók a költségeket, ez a TKM, vagyis teljes költségmutató, ráadásul az MNB is odafigyel, és rábírta a szereplőket, hogy leszorítsák a termék költségeit

Egyre népszerűbbek

A termék lényege, hogy az ügyfél vállalja, hogy havonta egy adott összeget félretesz és a biztosító ezt be is vasalja rajta. A nyugdíjbiztosítások elég rugalmasak, személyre szabhatóak, gyakorlatilag választhatunk egy biztosító különféle termékei közül. Ám, ami előny, az hátrány is, hiszen találunk nagyon biztos, garantált jellegű termékeket is, de olyat is, ahol akár jelentősen csökkenhet is a befektetésünk értéke, ha nem olyan jó a piac. A termék nagyon népszerű, az ügyfelek leginkább 20 évre kötik, átlagosan 20 ezer forintos havi befizetéssel és szerencsére a korábbi unit linked termékekkel ellentétben a nyugdíjbiztosítások ma már „állékonyak”, vagyis az ügyfelek kitartanak mellette.

Amire figyelni érdemes…

Minden előny ellenére fontos a következőket hangsúlyozni:

1. A nyugdíjbiztosítások kiválasztásánál jelentős felelőssége van a biztosítási ügynöknek, de magának az ügyfélnek is abban, hogy megfelelő terméket válasszon. Olyat, amelyik illik a személyes kockázatvállalási hajlandóságához.
2. A költségek transzparensek, de olykor magasak, 2-3 százalékos TKM felett már kerülendő a termék!
3. Annak ajánlott, akinek van némi pénzügyi jártassága (főleg a megfelelő biztosítás kiválasztásakor), legalább havi 15-20 ezer forintot félre tud tenni rendszeresen, a 20 százalékos adókedvezmény optimális kihasználása évi 650 ezer forintnál, vagyis havi 54 ezer forint körül alakul, mert a visszatéríthető adó maximális mértéke az évi 130 ezer forintot nem lépheti át!

Az önkéntes nyugdíjpénztár: ne féljünk!

Az önkéntes pénztárak esetében a metódus nagyon hasonló, de valamiért a pénztárak „marketingje” nem olyan jó. Nem értékesítik nagy csapatokban ügynökök ezt a terméket, a pénztárak szegényebbek, mint a biztosítók. Ráadásul a magán-nyugdíjpénztári rendszer, majd a lakás-takarékpénztári rendszer állami átalakítása után a piacon olykor pletykaként elterjed, hogy ez a módozat is „veszélyben” van, változhat a szabályozása. Pedig ez nem valószínű, mert itt a logika valójában teljesen más, és mindenképpen üdvözítő. Hiszen a rendszerben a tagok önkéntesen, retorzió nélkül, de jutalom reményében előtakarékoskodnak. A tudatos megtakarító ebben a szisztémában is rendszeresen félretesz, az állam ezt 20 százalékos adójóváírással honorálja, de itt akár 150 ezer forintos limitig. A pénztár pedig egy neves vagyonkezelő segítségével kollektíven fialtatja a megtakarításokat, amelyeket különböző alportfólióba tesz az ügyfél kívánsága szerint.

Pár jó tanács

1. Az önkéntes nyugdíjpénztár költsége alacsony, 1-2 százalékos, és bár a legtöbben nyugdíjas éveikre spórolnak, 10 év után már bizonyos összegek kedvező feltételekkel vehetők fel.
2. Nem igényel kiemelt szaktudást és főleg egyáltalán nem igényel folyamatos figyelmet, bár vannak eltérő portfóliók, de azért a kockázatok mindenütt limitáltak.
3. Elég rugalmatlan rendszer, és a többi módozattal ellentétben azért magasabb benne a szabályozói kockázat.
4. Azoknak ajánlható, akik előre nem tudják pontosan, hogy mennyit fognak havonta félretenni, de azért komolyan veszik az öngondoskodást. Szakmailag foglalkozni egyáltalán nem szeretnének a pénzügyeikkel, de abban tudatosak, hogy szükség van a nyugdíjcélú előtakarékosságra. „Csodára” nem érdemes számítani a hozamoknál, de a negatív meglepetések ellen is jól véd a rendszer.

A NYESZ: teljesen egyedi

Végül a NYESZ, vagyis a nyugdíj-előtakarékossági számla inkább a gazdagabbak, a profik, az egy összegben megtakarítók terepe. Bár nagyon rugalmasan alakítható, de azt nehéz megmondani, hogy ez előny-e, vagy hátrány. Lehetőségünk nyílik egy-egy konkrét termék megvásárlására, ami ha jó a választás, magasabb hozamhoz vezet, de sokkal ingadozóbb is lehet, mint a biztosítók, vagy a pénztárak kollektív, számos pénzügyi eszközből álló portfóliói. Nagyjából annyit kell előre tudnunk hogy alapvetően miben szeretnénk tartani a pénzünket, de azon belül a hosszú távú befektetés futamideje alatt már cserélgethetjük az elemeket. Itt viszont csak 100 ezer forint lehet az adó-visszatérítés.

Ami előny, az a hátrány

1. A NYESZ számla esetében ne számítsunk senkire, kaphatunk tanácsot, eligazítást, de döntenünk nekünk kell mindenről!
2. Viszont, mivel a NYESZ sok befektetési típusra alkalmazható (sokan külföldi alapot, vagy némi trükközéssel a saját cégüket helyezik NYESZ-számlára) tényleg teljesen testre szabható a rendszer.
3. Annak ajánlott, aki nagyon profi, végig figyel a számlájára, és egy összegben szeretne inkább félretenni, nem pedig havonta tesz félre egy adott, kisebb összeget.