Így túlóráztatnak nálunk és más országokban!
ElemzésekNagy indulatokat váltott ki az elmúlt napokban a túlórázás emelését lehetővé tevő jogszabály elfogadása. A ledolgozott túlórák szempontjából Európában a középmezőnyben vagyunk, az EU-ban legfeljebb évi 416 túlóra engedélyezett. Mi magyarok a hatodik legtöbbet dolgozzuk az EU-ban a hivatalos adatok szerint. December 12-én fogadta el a magyar parlament a Munka Törvénykönyvének módosítását, amely jövőre lehetővé teszi, hogy 250-ről 400 órára emelkedjen az évente maximálisan elrendelhető túlmunka ideje. Bizonyos esetekben pedig az eddigi éves elszámolás helyett csak három éves időtartamban kell elszámolniuk a munkáltatóknak a túlmunkáért járó pénzzel.
Az európai uniós irányelv évi 416 óra túlórát enged meg, ezt tehát nem lépi túl a magyar szabályozás, de a 400 óra valóban jelentős emelésnek tűnik.
Mégse túlórázik olyan sokat a magyar?
Ám meglepő eredményre jutunk, ha ezt a számot szembesítjük a hivatalos adatokkal. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az átlagos magyar dolgozó tavaly (a 2017-ben alkalmazásban állók létszámát osztottuk a túlórák számával) csakmintegy 35,6 órában végzett túlmunkát egy évben.Ez az eddig maximálisan engedélyezett 250 órának csak a hetede. (Ha a munkáltatók és a munkavállalók külön megegyeztek erről kollektív szerződés keretében, akkor ez 300 órára is emelkedhetett, de ezzel most nem számoltunk külön.) Igaz, az is kiderül, hogy
2012 óta (amikor még csak 23,6 órára jött ki a túlóra) közel 50 százalékkal nőtt az egy főre eső túlórák száma, és az arányuk is folyamatosan emelkedik a ledolgozott időhöz képest.A Policy Agenda a legfrissebb, idei harmadik negyedévi adat alapján (fejenként 7,99 óra túlóra) számolt, és úgy találta, hogy
2014-ben a túlórák aránya a munkaórákhoz képest még 1,79 százalék volt, ami 2018-ra – 10 százalékos emelkedés révén – 2 százalékra növekedett.Akárhogy is nézzük, ezek szerint a munkaerőpiac úgy reagált a jelentős munkaerőhiányra, hogy lassan, de biztosan nőtt a ledolgozott órák száma. Ugyanakkor a hivatalos adatokból az látszik, hogy az átlagos vállalkozás egyáltalán nem használta ki az éves 250 órás túlórakeretet. Az egy főre eső, mintegy 36 órás túlmunka-átlag ráadásul úgy jön ki, hogy a közigazgatás mellett például a közel 1 millió főt foglalkoztató feldolgozóiparban több a túlóra, mint máshol, és azon belül is különösen sokat túlóráztatnak az autóiparban, ahol a német multinacionális cégek dominálnak. Az ellentmondásra valószínűleg az lehet egyfajta magyarázat, hogy
a cégek jó része eddig sem tartotta be a munkaidőre vonatkozó előírásokat.Szinte mindenkinek lehet tapasztalata arról, hogy a kötelező munkaidő-nyilvántartások sokszor hamisak vagy hiányosak, a dolgozóknak időnként teljesen kamu órákat kell beírniuk a jelenléti ívre. Erről a munkaügyi hatóság is tudna mesélni: az idei nyári akcióellenőrzés során a jogsértések 31 százaléka a nyilvántartási kötelezettség megszegéséből (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve a nyilvántartás hiánya) adódott.
Középmezőnyben vagyunk
Mindezek fényében némi fenntartással kell kezelni a nemzetközi összehasonlításokban is szereplő magyar munkaügyi adatokat, de azért néhány következtetést le lehet vonni belőlük. Az OECD statisztikája szerint egy átlagos magyar munkavállaló 1740,4 órát dolgozott tavaly – a túlórával együtt. Ez a 17. helyet jelentette a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamai körében, vagyis a középmezőnybe tartoztunk.Sőt, a régióban megelőztek minket a lengyelek és a csehek, 1895, illetve 1776 ledolgozott órával.Igaz, a szlovákok csak 1714, az osztrákok pedig 1613 órát dolgoztak a múlt évben. A munkaidőt tekintve a szorgalmas németek gürcöltek a legkevesebbet, 1356 órát. Az Eurostat kicsit más szempontból vizsgálja a munkaidőt, de ebből is az derül ki, hogy Magyarország a középmezőnyt erősíti. Az uniós statisztikai hivatal szerint idehaza a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan 40,5 órát dolgoztak hetente, ami 2016-ban a 12. helyet jelentette. Az akkori uniós átlag heti 40,3 óra volt, miközben
Dániában csak 37,8 órát dolgoztak egy héten az emberek, a lengyelek és a britek viszont heti 40,9 illetve 42,1 órát.A KSH elküldte lapunknak a nemzeti statisztikai hivatalok uniós szinten harmonizált munkaerő-felmérésének adatait, és ebből az is kiderül: ha valamennyi foglalkoztatottat figyelembe vesszük, akkor
hazánkban a szokásos heti óraszám 2017-ben 39,8 óra volt, ami a hatodik legmagasabb volt az unióban.(2008-ban még 40,1 órára rúgott ez az adat.) Hollandiában és Dániában kellett a legkevesebbet dolgozni, hetente 30,3 illetve 33,2 munkaórát.
Főállásban dolgozók heti munkaideje Európában
Ha megnézzük az egyes országok szabályozását, elég vegyes kép fogad minket. A briteknél heti 48 óra lehet a maximum, és ennek 17 hét átlagában kell teljesülnie. Ez gyakorlatilag az uniós irányelvben megszabott határt jelenti. Egyébként csak akkor végezhető túlóra, ha a munkavállaló munkaszerződése erről külön rendelkezik.
Egészen más a helyzet a spanyoloknál, ahol évente mindössze 80 órát lehet túlmunkával tölteni. Az Euronews szerint az elvégzett túlórák után a következő négy hónapban kötelezően ki kell adni a kompenzációt. Az olaszoknál a túlórák alkalmazása csak a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás alapján megengedett, és évente legfeljebb kétszázötven óra időtartamra.
A német munkavállalók is csak akkor végezhetnek túlmunkát, ha ezt munkaszerződésükben előre rögzítik.Az ottani jogszabály szerint a napi munkaidő nyolc óra, ami tíz órára emelhető, de hat hónapon vagy huszonnégy héten belül átlagosan a napi 8 órát nem haladhatja meg. Tavaly egyébként egy német munkavállalóra átlagban mindössze 26,7 óra túlmunka jutott a szövetségi munkaügyi hivatal adatai szerint. Franciaországban eleve heti 35 óra a kötelező munkaidő, a túlórák éves kvótája pedig munkavállalónként 220 óra.
A jövő a négynapos munkahét?
Ugyanakkor a világon sok helyütt kezd felborulni a munka világának korábbi rendje, és szakértők, illetve egyes cégek nemhogy a túlórázásban, hanem a rövidebb idejű, rugalmasabb munkavégzésben látják a jövőt. Richard Branson brit milliárdos épp mostanában írt arról, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően a munkaórák száma csökkenni fog, és lesz majd három-, sőt akár négynapos hétvége is. Ez már nem is feltétlenül utópia: Németország legbefolyásosabb szakszervezete, az IG Metall kiharcolta, hogy csökkentett fizetésért ugyan, de két éven át, hetente 7 órával kevesebbet dolgozhassanak azok, akik szeretnének. Egy új-zélandi jogi iroda a közelmúltban állt át próbaképpen a négynapos, 32 órás munkahétre úgy, hogy az alkalmazottak továbbra is megkapták a teljes fizetésüket. A kéthónapos tesztidőszakot kutatók ellenőrizték, az eredmények pedig önmagukért beszélnek:a dolgozók 78 százaléka tudta jobban összeegyeztetni a magánéletet és a munkát, nőtt a teljesítményük, miközben hét százalékkal csökkent a stressz.Korábban Izlandon folytattak hasonló kísérletet: egy éven keresztül négy-öt órával csökkentették a heti munkaidőt néhány kiválasztott irodában. Meglepetésre a cégek teljesítménye nem esett vissza, a munkavállalók pedig sokkal elégedettebbek voltak és kevesebbet betegeskedtek. Az Egyesült Államokban ez már nemcsak kísérlet: a webes alkalmazásokkal foglalkozó Basecamp alkalmazottai májustól szeptemberig heti négynapos, 32 órás munkarendben dolgoznak. Facsinay Kinga
