Infláció, GDP, bérek – mi vár a magyarokra 2023-ban?

Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági Elemzés és Előrejelzés Igazgatóságának igazgatója, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnökségi tagja elmondta, az MNB jövő héten teszi közzé a decemberi, friss inflációs és gazdasági előrejelzéseit.

A szeptember óta eltelt idő alapján megállapítható, hogy az európai uniós és a magyar konjunktúra jobban alakult, mint amire számítani lehetett.

A bizalmi indikátorok ugyanakkor jelenleg tragikus képet mutatnak az EU-ban. Ezt a rossz hangulatot ugyanakkor nem követik le egyelőre a tényleges gazdasági adatok – világított rá Balatoni András.

A hazai ipari termelés a némettel ellentétben jelentősen emelkedett és az új exportrendelések is bővültek az elmúlt időszakban. Utóbbi mintegy 20 százalékkal. A magyar ipar egyelőre sokkal jobban teljesít, mint amire számítani lehetett – mondta el Balatoni András.

A hazai kivitel növekedési üteme meghaladja a külső keresletünk bővülésének ütemét 2022-ben. Ezáltal az exportpiaci részesedésünk növekszik.

Az alacsony hazai bérköltségek javítják Magyarország versenyképességét. A 100 euró bérköltségre jutó hozzáadott érték Magyarországon az egyik legmagasabb az EU-ban.

100 euró bérköltségre jutó hozzáadott érték (2020)

Forrás: MNB, eurostat

Bérek

A bruttó átlagbérek dinamikája erős, azonban az őszi hónapokban az infláció növekedésének üteme meghaladja azt.

A reálbérek az idei utolsó negyedévben és 2023 során átmenetileg csökkenni fognak. Emiatt fogyasztási oldalon végbemegy egy alkalmazkodási folyamat.

Beruházások

Az emelkedő költségek és a bizonytalanság 2023-ban várhatóan mérsékli a beruházásokat – ismertette Balatoni András.

Munkaerőpiac

A 2009-es válságtól eltérően, a jelenleg historikusan feszes munkaerőpiacon a konjunktúrahangulat romlását egyelőre nem követik jelentős elbocsátások. Emellett a rendszeres átlagkeresetek is a historikus átlag felett emelkednek.

Infláció

A rendelkezésre álló 23 EU tagország adata alapján a legmagasabb inflációt hazánkban mérték novemberben. Egyre jelentősebbek a belső faktorok, melyek az inflációt fűtik – mondta el Balatoni András.

Az üzemanyagok és szabályozott árak nélküli fogyasztói kosár havi árváltozása továbbra is jelentősen meghaladja az elmúlt évekre jellemző áremelkedést.

Az élelmiszer főcsoportok többségében kiugróan magas áremelkedés figyelhető meg. Ez többek között a magyar élelmiszeripar gyenge termelékenységével magyarázható.

Az árstop intézkedések emellett nem fogták vissza a helyettesítő termékek áremelkedését. A helyettesítő termékek brutális mértékben drágultak – fejtette ki Balatoni András.

Vállalati profit

A harmadik negyedévben hazánkban emelkedtek a legnagyobb mértékben, mintegy 34 százalékkal a vállalati profitok a KSH adatai alapján. Magyarországon brutális profitinfláció figyelhető meg – mutatott rá Balatoni András.

Magyar Bankholding

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding Zrt. vezető elemzője elmondta, az infláció berobbant, exponenciálisan emelkedik. Jövő év elején, január, február magasságában várható a törés, ami után mérséklődhet az árdinamika.

Az infláció csökkenését segíti a bázishatásokon túl, hogy számos nyersanyag világpiaci ára jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. Ezt a forint dollárral szembeni gyengülése miatt nem érezzük, de új külső sokkra már nem kell számítani.

Forint

Az MNB egynapos, 18 százalékos betétének bevezetése megfordította a forintot a mélypontról – fejtette ki Suppan Gergely.

A forintot elsősorban az uniós megállapodás kilátásai mozgatták. A hivatalos megállapodásra tovább erősödhet a hazai fizetőeszköz. Emellett a forint árfolyamát az euró/dollár kurzus, a gázárak és az ikerdeficit aggodalmak mozgatják.

A forint erősödhet az uniós megállapodás, a Fed kamatemelési ciklusának tetőzése, az enyhülő dollárnyomás és a várhatóan javuló folyó fizetési mérleg hatására.

Cserearányromlás és romló külső egyensúly

A meredeken elszálló energiaárak masszívan rontják a cserearányokat és a külkereskedelmi mérleget. A cserearányok romlása nélkül a második negyedévben javult volna a folyó fizetési mérleg – világított rá Suppan Gergely.

A következő években javulhat a külső egyenleg. Rövidtávon a belső kereslet csökkenése miatt. Középtávon az új exportkapacitások és várhatóan mérséklődő energiaárak miatt. A folyó fizetési mérleget a szolgáltatások többletének emelkedése is javítja.

GKI Gazdaságkutató

Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, a munkanélküliségi ráta enyhén emelkedni fog a kedvezőtlenebb gazdasági környezetben. A cégek foglalkoztatási hajlandósága április óta romlik.

A kereslet csökken, a költségek emelkednek. Néhány nagy cég bajban van, mint például a Tungsram és a Dunaferr – fejtette ki Karsai Gábor.

Aki tudja, az megpróbálja átvészelni a nehéz időszakot, mert a covid-tapasztalatok szerint nehéz visszaszerezni a jó szakembereket. Ezzel párhuzamosan a közmunka kisség bővülhet.

A magyar gazdaság idén 5,2 százalékkal nőhet, ellenben jövőre 1,3 százalékkal zsugorodhat. A beruházások idén 6 százalékkal bővülhetnek, míg jövőre 5 százalékkal csökkennek.

A lakossági fogyasztás az idén 6,5 százalékkal nő, míg jövőre 3 százalékkal mérséklődik.

Az infláció idén 14,6 százalék, jövőre 18 százalék környezetében alakulhat.

A folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege a GDP százalékában idén -4,5 százalék, jövőre -2 százalék lehet Karsai Gábor szerint.

Századvég Konjunktúrakutató

Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője rávilágított a CDS kockázati felárak megemelkedtek a visegrádi országokban, azonban az elmúlt időszakban visszakorrigáltak.

A külső kockázatok között a háborút, a cserearány romlást és az energiaválságot lehet megemlíteni. A belső kockázatok közé tartozik a gyenge árfolyam, a külső kitettség és a relatív magas államadósság/GDP mutató.

Kopint-Tárki

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke elmondta, a 2022. évi GDP előrejelzésüket felemelték 4,5 százalékra. Felhasználási oldalon a magánfogyasztás, a termelési oldalon a szolgáltatások húzták a gazdaságot.

Palócz Éva rámutatott, novemberben már Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az egész Európai Unióban. Várhatóan decemberben és a következő év első felében is fennállhat ez az állapot.

2023-ban az ideit meghaladó fogyasztói árindex várható. Ennek mértéke 19 százalék lehet.

Az esemény az alábbi link megnyitásával videón is megtekinthető.