Írország luxusproblémája: mit kezdjenek a többlet pénzzel?

Írország közelgő költségvetését előkészítő tisztségviselők irigylésre méltó helyzetben vannak: 8,6 milliárd eurós többlet könyvelhettek el, és a vártnál ötször gyorsabban nőtt a gazdaság a tavalyi évben - írja a Financial Times.

De a vártnál bonyolultabbnak látszik annak eldöntése, hogy mit kezdjenek az ország óriási bevételével.

Írország problémája nem az, hogy nincs elég pénze, hanem az, hogy rengeteg van

– mondta Gerard Brady, az Ibec, Írország legnagyobb üzleti lobbijának vezető közgazdásza. „A probléma az, hogy nehéz eldönteni mire költsék el ezt a pénzt, mire van az embereknek valóban szükségük.”

Több mint egy évtizeddel azután, hogy az EU és az IMF 67,5 milliárd eurós hitellel avatkozott be és ellentmondásos megszorító programot kellett bevezetni a gazdaság összeomlás után, a kormány továbbra is óvatos, és hangsúlyozza, hogy a jövőbeli nyugdíj-, klíma- és infrastrukturális kihívásokra kíván körültekintően tartalékolni.

Egyes közgazdászok azonban úgy vélik, hogy a hatalmas vagyon befektetésének elmulasztása elszalasztja az infrastrukturális problémák megoldásának lehetőségét, amely ellehetetlenítheti Írország fellendülését.

Óriási szükség van állami beruházásokra, és most nemzedékenként lefeljebb egyszer adódó lehetőség van arra, hogy ezt mellény zsebből finanszírozzuk

– mondta David McWilliams közgazdász.

Sok területen lehetne jól elkölteni ezt a pénzt – kezdve a lakhatási válság kezelésétől egy olyan országban, ahol a népességnövekedés meghaladja a lakhatási lehetőségeket, az elektromos hálózat, a vízellátás, az egészségügyi szolgáltatások és a tömegközlekedés kihívásainak enyhítéséig.

"Ritkán kap egy ország ilyen rendkívüli lehetőséget a társadalmi körülmények megváltoztatására, és akkor azt tanácsolták, hogy ne tegye" - mondta McWilliams.

Az ország 2024-ben egymást követő harmadik évben produkált rekord többletet. A hivatalos adatok szerint tavaly 8,3 milliárd euró, 2022-ben pedig 8,6 milliárd euró többlet könyvelhetett el az ország.A kormány bőséges bevételei mögött az ír székhelyű globális vállalatoktól származó, főként technológiai és gyógyszeripari cégek növekvő társaságiadó-bevételei állnak.

A társaságiadó-bevétel 2023-ban 23,8 milliárd eurót hozott, és az előrejelzések szerint idén 24,5 milliárd euróra emelkedik, de ez a jó eredmény a kormány szerint csak átmeneti, hosszú távon ingadozásra számíthatunk, és nem valószínű, hogy a közelmúltbeli ütemben növekedni fog.

Becslések szerint a társasági adóbevétel fele „csupán véletlen”, vagy átmenetinek minősíthető, és ezért a kormány úgy döntött, hogy 2035-ig több mint 100 milliárd eurós többletet helyez két állami befektetési alapba a jövőbeli nyugdíj-, klíma- és infrastrukturális kihívások kezelésére.

A kormány csökkentette az elkövetkező évekre vonatkozó költségvetési többletre vonatkozó előrejelzését – 2023–2026-ra korábban 65 milliárd eurót jósolt –, de 2024–2027-re még mindig összesen 38 milliárd eurót vár.

A nagy adóbevételen túl, Írország gazdasága is igen jól teljesít.

Írország GDP-adatait torzítja a túlméretezett multinacionális szektora, de a módosított belföldi kereslet, a kormány által preferált növekedési mutató, 2,6 százalékkal nőtt tavaly. Ezt az értéket korábban hivatalosan 0,5 százalékra jósolták 2023-ra.Mivel a gazdaság közel teljes foglalkoztatottsággal működik, és az éves infláció 2022-ben 9,2 százalékot is elért, a kormány megfogadta, hogy a túlhevüléstől való félelme miatt óvatosan költ – annak ellenére, hogy az árnyomás most 1,1 százalékra esik vissza.

Dublin a pénz egy részét adósságtörlesztésre fordította, így a GNI-hez viszonyított adóssághányadát 76 százalék alá csökkentette, valamint a Covid-19 elleni intézkedések és a megélhetési költségek támogatására fordította.

A 2025-re esedékes általános választások miatt azonban egyre nőnek az október 1-jei költségvetés költéseivel kapcsolatos várakozások.

A kormány eddig azt hangsúlyozta, hogy a költségvetés 6,9 milliárd eurót tartalmaz majd kiadásokra és 1,4 milliárd eurót adóintézkedésekre – mely döntés sérti a saját maguk által megfogalmazott szabályt, amely szerint évente legfeljebb 5 százalékkal növelhetik a kiadásokat.

Írország Európa legmagányosabb országa

Az uniós adatok szerint az emberek csaknem egyötöde legtöbbször vagy mindig magányos, az emberek közel kétharmada pedig szorongástól vagy depressziótól szenved.

Minden hetedik gyermek a szegénységi küszöb alatti otthonban él, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló mediánjövedelmek 60 százalékát a háztartásra költik.

„Van olyan pénz, amelyet most elkölthetnénk, ami ez javíthatna néhány társadalmi problémán. Ezt meg kell vizsgálnunk, mert megengedhetjük magunknak” – mondta.

McWilliams szerint felesleget start-up alapok létrehozására kellene felhasználni, a vállalkozói szellem ösztönzésére. „Hogy lehet erre nem gondolni?”.

Mások szerint Írország javíthatná 5,3 millió polgárának jólétét és az ország gazdaságát egy olyan tervezési rendszer kifejlesztésével, amely évekig képes lenne fenntartani az infrastrukturális fejlesztéseket.A kormány törekszik a rendszer megreformálására vonatkozó jogszabályok megalkotására, ideértve a tervezési döntések határidejének meghatározását is.

A lakások építése végre felgyorsul, de továbbra is jóval elmarad a tervezett szükséglettől. Egy új nemzeti gyermekkórház, amelynek költsége jelenleg 2,24 milliárd euró lesz, jócskán elmarad az ütemtervtől, és négyszer meghaladja eredeti költségvetését és nem valószínű, hogy jövő év előtt megnyithatja kapuit.

Bármire is költ Írország, a pénz valószínűleg továbbra is érkezni fog

Az OECD kétpilléres adóreform-tervének egyik része, amelynek célja, hogy megszüntesse az alacsony adózású országokban üzleti tevékenységet folytató multinacionális vállalatok előnyeit, ezért Írország 12,5 százalékos társasági adókulcsát 15 százalékra emelte a nagyvállalatok esetében.De az a követelmény, hogy a vállalatoknak ott kell adót fizetniük, ahol ügyfeleik találhatók, elcsatornázná Írország társaságiadó-bevételeinek egy részét – de ez gyakorlatilag nem működik.

„Jelenleg nagyon-nagyon erős pozícióban vagyunk” – mondta Seamus Coffey, az ír Költségvetési Tanácsadó Tanács elnöke egy közelmúltbeli konferencián. "Reméljük, hogy nem rontjuk el."