Felborult a világ rendje az okosturizmus európai fővárosában

Utazás8 órájaDajkó Ferenc Dániel
A rovat támogatója:

Elmosódnak a határok az evilági és a túlvilági határok között: hivatalosan ma este kezdődik és november 1-jén ér véget a kelta kultúra egyik legjelentősebb ünnepe. Sokan amerikai eredetűnek gondolják a Halloween-t, pedig az a kelta hagyományokon alapul, így az írek büszkén vallják, hogy tőlük indulva hódította meg a világot a töklámpással jelképezett ünnep. Írország már hetek óta a náluk Samhainnak nevezett esemény lázában ég, az Európa okosturizmus fővárosának választott Dublinban és az ír vidéken egyaránt. Megnéztük, hogyan készülődnek az év legmágikusabb éjszakájára az írek – helyszíni beszámolónk.

A tél, a sötétedés és a hideg idő kezdetét ünnepli ma és holnap Írország, mely a kelta hagyományok lázában ég. A Samhainnak nevezett esemény a kelta hagyományok szerint ma estétől holnap estig tart, ám az ünnepi dekorációk már hetekkel ezelőtt felkerültek a boltok, éttermek, lakóházak bútoraira, ajtóira és kertjeibe.

A Halloween néven megismert ünnep őshazája Írország, mely kiemelten ápolja a kelta hagyományokat. Október 31-e és november 1-je a kelták egyik legjelentősebb ünnepe, az új év kezdetét jelöli.

Miért október végén érkezik az új év?

A válasz egyszerű: a kelták nem négy, hanem két évszakra osztották az évet: november 1-től május 1-ig tartott a sötétség évszaka, ami a nehéz mezőgazdasági munkák végét, a pihenés kezdetét, valamint a hideg idő megérkezését jelentette.

A májustól október végéig húzódó időszak viszont a világosság időszaka a kelta kultúrában, ennek kezdetéről május 1-jén emlékeznek meg, Beltane ünnepével.

A kocsmákban az ünnepre kifestett pincérek mérik az ír söröket

A hagyományaikat ápoló ír nemzet büszkén hirdeti, hogy a töklámpásról és ijesztő jelmezekről ismert Halloween az országukból származik. Az ír utcákon, tereken és a színültig telt kocsmákban sokan, főleg a fiatalok extrém módon vannak most kifestve.

Dublin főutcája a kelta hagyományokra emlékszik

Ennek oka szintén a kelta kultúrában keresendő: a hagyományok szerint ma éjjel megszűnnek az evilági és a túlvilági, azaz természetefeletti világ közötti határok, a halottak szellemei szabadon járhatnak-kelhetnek. Az átjárás iránya kettős: nemcsak a túlvilágról juthatnak át a holtak, hanem az evilágból is átmehetnek hősök a sötétség birodalmába. Ez az átjárás adta az alapját több kelta legendának is.

Az írek ilyenkor házról-házra járnak, énekelve űzik el a rossz szellemeket, többször némi ajándékért cserébe.

A kántálás a hagyományok alapján ünnepségbe csap át. Régen ilyenkor körbeülték a tüzet, és kísértetektől szóló történetekkel szórakoztatták egymást. Samhain idején a különböző jelek alapján történő jóslás is népszerű volt.

A kelta szentély helyén, az 1970-ben még templomként működő The Church Pub színültig tele van a Samhian idején.

Miért töklámpás és gránátalma?

Az év legmágikusabb éjszakájának szimbólumai a töklámpás és a gránátalma. A túlvilági határok felbomlása miatt ezen az estén nem volt tanácsos útra kelni, ám akinek mégis mennie kellett, töklámpást faragott és ezzel indult útnak, védve magát a rossz szellemektől.

A gránátalma is a természetfeletti világgal áll kapcsolatban. A hagyomány szerint a görög mitológiában a termékenység istennője, Perszephoné gránátalma magokat evett, és így vált az alvilág királynőjévé.

Most mind a töklámpás, mind a gránátalma műanyag, kerámia és eredeti változatokban az ünnepi dekoráció részét képezi az ír otthonokban.

Az ír vidéket a déli és délkeleti megyékben, Wicklow-ban, Waterfordban és Kilkennyben csodáltuk meg.

A hagyományokat tisztelve itt még mindig tartják a mezőgazdasági munkák leállásának ünnepét, sok gazda novemberre időzíti éves szabadságát.

Javasolt a Wicklow Nemzeti Park felkeresése, ahol a gyönyörű táj mellett lenyűgöző kelta építészettel is találkozhatunk.

A Wiclow Nemzeti Park az október végi fényekben

„A két tó völgyében” található Szent Kevin i.sz. 498-ban létrehozott szerzetesi központja, mely egészen az 1600-as évekig működött. A kolostor kapuja kettős: az evilági és a természetfeletti világ bejáratait ábrázolja. Írország egyetlen ilyen jellegű, ma is látható építménye.

Kerek tornyok hazája

Írország területén szétszórva összesen 65 kerek torony található: számos építménynek már csak a romjai láthatóak, több azonban kiváló állapotban van, például Kilkennyben. A tornyokat a VII. és a X. század között építették egy-egy korábbi kelta templom helyén.

Egy kerek torony az ír vidéken

A kelta szent helyeket az i.sz. V. századtól kezdték el építeni, templomoknak vagy szerzetesi központoknak. Az, hogy ezek a kelta építmények a mai napig megmaradhattak, a speciális építési technikának köszönhető. A tornyok építésénél a kőtömb és a habarcs szerkezete mindig ugyanolyan, ez volt a római falépítés módszere is.

Régészek szerint ezt a technikát a szerzetesek vitték át Angliába és Írországba a kontinentális Európából, így maradhattak fent évszázadokon keresztül a kelta építmények.

A Kilkennyben található Szt. Canice székesegyház és kerek tornya. Az egyházi helyet a VI.században alapították.

Okosturizmus és hagyományápolás

Az okos turizmus európai fővárosának idén Dublint választották. Ez pedig annak köszönhető, hogy 2019-ben Írország egy olyan okosturizmus stratégiát indított, amely a hagyományos turisztikai élményt a technológiával és innovációval kapcsolja össze.

A fejlesztések eredménye nemcsak Dublinban, de országszerte látható: a kelta építészeti emlékeknél is QR kód és audio guide fogadja a látogatókat, de sok helyen kiterjesztett valóság technika - melynek segítségével például megnézhetjük a mobiltelefonunkon, hogy az adott helyen hogyan éltek a IX-X. században- is hozzájárul az élményekhez.

(A képek a szerző felvételei)