Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Izraelben a lakosság 12 százaléka beoltott, nálunk 0,05

Elemzések2021. jan. 5.Haiman Éva

A történelem legnagyobb oltási kampánya zajlik a világban, miután 2020. december 14-én az Egyesült Államokban beadták az első Covid-19 elleni vakcinát. Az óta a világ 30 országában már több mint 12,3 millió adag oltóanyagot használtak fel, az átoltottságban lakosságarányosan Izrael áll az élen.

A Bloomberg összesítése szerint az Egyesült Államokban  mostanra a lakosság 1,3 százaléka, majdnem 4,5 millió ember kapta meg az első adag oltást a Pfizer/BioNTech vakcinából, és az Amerikai Gyógyszerhatóság, az FDA által december 19-én engedélyezett Moderna-oltóanyaggal együtt a tervek szerint
január elejéig összesen 20 millió dózis oltást adnak be.
Mindkét oltóanyagból két adag szükséges a védettséghez. 
A világ többi részén jelenleg csak a Pfizer-BioNTech oltása engedélyezett, ezzel kezdődtek meg az oltási kampányok Európában és a Közel-Keleten mintegy 30 országban. Emellett Nagy-Britanniában az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű vakcinája is zöld utat kapott december 30-án. Kína szintén engedélyezte a Sinopharm általánosan használt vakcináját azzal a céllal, hogy február elejéig nem kevesebb, mint 50 millió embert beoltsanak vele.
A világon az Egyesült Királyság volt az első ország, amely engedélyezte a Pfizer és a BioNtech által kifejlesztett vakcina használatát. Az oltás ott már december 8-án elkezdődött, és Matt Hancock egészségügyi miniszter Twitter-bejegyzése szerint 2021. január 1-jéig több mint egymillió adagot adtak be belőle.
Az átoltások üteme várhatóan felgyorsul, miután január 4-én bevetették az oxfordi vakcinát is, amelyből körülbelül 530 ezer adagot terveznek beadni csak az első héten.
Az oxfordi oltás olcsóbb és könnyebben bevezethető, mert normál hűtött körülmények között tárolható és szállítható, szemben a Pfizerével, amit -70 fokon kell tartani. Boris Johnson brit miniszterelnök a hétvégén arról beszélt : megvan a remény arra, hogy a következő hónapokban több tízmillió adagot sikerül beadni a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinákból Nagy-Britanniában.
Izrael a világot lekörözve elképesztő sebességgel oltja az embereket a lakosság mielőbbi átoltottsága érdekében: Yuri Elderstein egészségügyi miniszter szintén egy Twitter-bejegyzésbeb adta hírül, hogy az országban január 3-ig csaknem 1,1 millióan kapták meg az első adag Pfizer/BioNtech oltást.
Ez azt jelenti, hogy az ország 8,9 millió lakosának 12 százaléka már részben védett.
Ami az Európai Unió országait illeti, azok jócskán lemaradva követik a Covid-19-elleni oltásban élen járókat. Emlékezetes: az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) december 21-én hagyta jóvá a Pfizer és a BioNTech vakcináját az Európai Bizottság koordinálásával. Brüsszel több vállalattal kötött előzetes adásvételi szerződéseket, hogy elegendő adag vakcina álljon rendelkezésre az unió 450 millió lakosának beoltására. Az első szállítmányok kiszállítását a tagországokba december 26-án kezdték meg, a népesség nagysága alapján. Az EMA várhatóan január 6-án engedélyezi a Moderna vakcina alkalmazását.
Az Euronews adatai szerint jelenleg az EU tagállamai között  Dániában  a legmagasabb az oltási arány. Az ország 5,8 millió lakosából több mint 45800-an kapták meg az első oltást január 2-ig.  Ez 100 lakosra vetítve 0,78 oltást jelent.
A legtöbb oltást ugyanakkor Németországban  adták be, a Robert Koch Intézet adatai szerint január 1-ig több mint 188 500-at. De itt az oltási arány 100 lakosra vetítve csak 0,23.
Horvátország és Portugália  következik 0,19, illetve 0,16 oltási aránnyal, majd  Olaszország és Lengyelország , mindkét helyen körülbelül 0,13 oltási dózist számlálnak 100 lakosra jelen pillanatban. (Olaszországban, a pandémiában legsúlyosabban érintett európai országban eddig több mint 79 ezer embert oltottak be.)
Ausztriában , Bulgáriában és Romániában  hasonló az oltási arány: 0,07 adag 100 lakosra. Abszolút értékben a románok 13 200, az osztrákok 6000, a bulgárok 4739 embert oltottak be. Ausztria ugyanakkor januárban heti 60 ezer adag koronavírus elleni oltóanyaggal számol a Kurier című napilap vasárnapi híre szerint, amit az MTI szemlézett.
Észtországban  valamivel kevesebb, mint 2500 ember kapott oltást, ez 0,2-es oltási arányt eredményezett, ami magasabb, mint  Görögország  és  Finnország  0,03-as adata. A görögök 3001, a finnek 1767 dózist használtak fel eddig.
Franciaország  kormányát komolyan kritizálják az oltás lassúsága miatt, ott a 67 millió lakosból alig több mint 350-en kapták meg az első adagot december 31-ig. A hatóságok megígérték, hogy felgyorsítják oltásokat, amit az 50 év feletti egészségügyi dolgozókkal kezdtek.
Az egészségügyi és a biztonsági személyzet beoltásával a Vatikában is megkezdődik a héten az immunizálás, Hollandia viszont csak január 8-án indítja oltási kampányát.
A Bloomberg vakcinaradarjából az is kiderül, hogy Szlovénia is nagyon jól halad: már a múlt év végén felhasználtak 9750 adag vakcinát, amivel 100 lakosra vetítve 0,47-es oltási arányt tudtak felmutatni.
Spanyolországban , ahol szintén súlyos helyzet alakult ki már a járvány első hullámában is, a december 27-én megkezdett oltási kampányban eddig 369 525 adag vakcina érkezett az országba, de azoknak még csak a 18 százalékát adták be. A lassúságot a személyzet hiányával magyarázták, mivel csak január 4-től számítottak az oltóanyag érkezésére.
Csehországba , ahol Andrej Babis miniszterelnök kapta meg elsőként még december 27-én a koronavírus elleni oltást, első alkalommal 9750 oltóanyag érkezett. A felhasználásról egyelőre nincsenek információk.
Szlovákiában sem hoztak még nyilvánosságra adatokat az oltottak számáról, itt az Európai Unió többi országát megelőzve ugyanúgy december 26-án kezdték az immunizálást, mint Németországban és nálunk.
Magyarországon a múlt év végéig 5110 adag vakcinát adtak be, ez 100 lakosra vetítve 0,05 oltási arányt jelent.  Mint emlékezetes, a Pfizer és a BioNTech által közösen kifejlesztett vakcinát egy nappal az európai oltási kampány indulása előtt, december 26-án adta be a Dél-pesti Centrumkórház orvosának, Kertész Adrienne-nek Szlávik János, az infektológiai osztályvezető főorvosa.