Jaksity: az egészségügy fejlesztésével 150 ezer ember jelenhetne meg a munkaerőpiacon
ElemzésekJaksity György szerint megfelelő egészségügyi forrásszerkezettel és életmódváltással akár 150 ezer munkavállaló is becsatlakozhatna a munkaerőpiacra, miközben megnőhetne az egészségben eltöltött évek száma és a termelékenység. Hosszú távon súlyos problémát okozhat, hogy évente átlagosan 40 ezer fővel fogy a magyar népesség.
A HBLF pénzügyi csúcstalálkozón Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója és elnöke nyitó előadásában kifejtette, hogy évente 90 ezer születést regisztrálnak, miközben 130 ezer ember hal meg, azaz évente átlagosan 40 ezer fővel csökken a magyar a társadalom.
A csökkenő népesség egyre nagyobb effektív korlátot jelent a gazdasági bővülés előtt, miután a GDP növekedés alapvetően a népesség és a termelékenység szorzatára vezethető vissza.
Termelékenység
Jaksity kifejtette továbbá, hogy a termelékenység többek között a humánerőforrás és a technológiai fejlettség függvénye.
A humánerőforrás kategóriájába tartozik az egészségügyi állapot, a képzettség és a folyamatos tanulás, az együttműködés, a szervezettség és menedzsment, valamint a motiváció.
A technológiai fejlettség esetében meg lehet említeni a beruházási ráta szintjét, az innovációt, az új technológiák befogadási képességét és elterjedését, a szabályozást és az intézményrendszert, valamint a politikai szintű támogatottságot.
Csökkentetni kell a halálozások számát
A Concorde elnöke rávilágított, hogy az Eurostat adatai alapján Magyarországon majdnem minden negyedik haláleset megelőzhető lenne.
Rendkívül magas másrészről a daganatos betegségek előfordulási aránya, és magasak a halálozási statisztikák is. A hasnyálmirigyrákban szenvedő betegeknek például csupán egy százaléka gyógyul meg hazánkban. E tekintetben dobogós helyezettek vagyunk az Európai Unióban. Sajnálatos módon a szélesebb körben értelmezett betegségek gyógyítási rátája is rendkívül alacsony Magyarországon.
Egészségügyi kiadások
Jaksity György kifejtette, hogy az egészségügy egy meglehetősen drága szakma, és sajnálatos módon évtizedes távlatokban elvonások láthatók. Hazánkban 8 százalékról 6,6 százalékra mérséklődött az egészségügyi kiadások aránya, bár ez részben magyarázható a dinamikus magyar gazdasági bővülés hatásával.
Különösen szembeötlő ugyanakkor a közfinanszírozás alacsony aránya. Magyarország az európai országok felsorolásában az utolsó negyedben található ebben a kategóriában.
További nehézségek
A vásárolt szolgáltatások jellemzően gyenge hatékonyságúak hazánkban, régiós szinten a sor végén vagyunk. Másodsorban meglehetősen magas, 27 százalékos a magánfinanszírozási arány az egészségügyben. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kiadások jelentős része az utolsó hónapokban keletkezik, ami egyben egy komoly morális probléma is.
Megelőzés
Nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, az egészséges életmódra, és a sportolásra. Emellett fontos lenne növelni az egészségügyi forrásokat.
Jaksity György szerint jobb kiadási szerkezettel egy modellszámítás alapján optimista esetben 150 ezer potenciális munkavállaló léphetne be a munkaerőpiacra.
Bevándorlás
Üdvözlendő a kormányzati irány, amely az élve születések számának növelését célozza. A negatív demográfiai folyamatok megállításához azonban ez és egy hatékonyabban működő egészségügy önmagában még valószínűleg nem lesz elég.
A legjobban működő egészségügy mellett is szükséges lenne egy megfelelő és ésszerű mértékű bevándorlás – tette hozzá Jaksity. 1985 és 2005 között 15 ország mintája alapján közel fél százalékpontos volt a hatás az egy főre jutó GDP növekedésében évente, miközben csökkent a munkanélküliség.
Egy jól szervezett gazdaságban ráadásul a bevándorlók nem veszik el a munkahelyeket, sőt növelik a gazdasági növekedést.
