Jelentős piaci előnyt jelent az oltalmak használata - be kell hoznunk a lemaradást

A szellemi tulajdon védelme egyre fontosabbá válik napjainkban. A nagy és fejlett gazdaságok számára egyaránt alapvetés, hogy jelentős hangsúlyt fektessenek rá, hiszen a versenyképesség és a piaci részesedés szempontjából kulcsfontosságú a szabadalmak és védjegyek birtoklása.

125 éves az SZTNH

Hazánkban is régre nyúlik vissza a szellemi tulajdon védelme, hiszen 126 éve született az első olyan jogszabály, ami a kérdéskörrel foglalkozott, és 125 éves múltra tekint vissza a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is, hiszen jogelődjét a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal és Szabadalmi Tanácsot 1896-ban alapították.

Részlet az első szabadalmi védelemmel foglalkozó jogszabályból; Forrás: SZTNH

Ezalatt a 125 év alatt mindig a legmodernebb eszközök és márkák oltalmazása jelentette a legfőbb feladatot – fogalmazott Pomázi Gyula, a hivatal elnöke az SZTNH által szervezett sajtóreggelin.

Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke

Be kell hozni a lemaradást

Kiemelte, hogy ugyan Magyarországon komoly hagyománya van a szellemi tulajdon védelmének, azonban napjainkban lemaradtunk a nyugat-európai és észak-amerikai országoktól, sőt Kínától is ezen a területen.

A kis és közép vállalkozásokra vetítve, itthon a kkv-k számának csupán 3,3 százaléka az oltalmak száma. Viszonyításképp ezzel szemben az Európai Unióban az átlag 8,8 százalék, Lengyelországban pedig ez az arány 10 százalék.A hivatal elnöke kiemelte, a magyar értéket a következő években szeretnék megduplázni.

Forrás: SZTNH

Kína az élre tört

Azonban nemcsak Európában, hanem Ázsiában is felismerték az oltalmak jelentőségét. Kínában, a világ egyik vezető gazdasági hatalmában, 1999-ben még csak mindössze 276 nemzetközi szabadalmi bejelentést tettek. Azóta viszont Kína, hihetetlen ütemben dolgozta le a nyugati gazdaságokhoz képesti lemaradását, és 2019-ben az addigi csúcstartó Egyesült Államokat is letaszította a képzeletbeli trónról, 2020-ban már évi 60 ezer nemzetközi szabadalmi bejelentésig jutottak el. Itthon a járvány előtti évben, tehát 2019-ben 450 bejelentett szabadalom volt. Közel kétszer annyi tehát, mint a ’90-es évek végi Kínában, viszont ők azóta több mint megkétszázszorozták a nemzetközi szabadalmi bejelentések számát, ez pedig többek közt Kína sikerének egyik kulcsa – fogalmazott az elnök.

A hazai számokkal kapcsolatban érdekes összehasonlítási alap lehet egy mai okostelefon, egy ilyen eszköz ugyanis nagyságrendileg 200 körüli nemzetközi szabadalmat ’’tartalmaz’’ – tette hozzá.

Jelentős előny a piacon

Az oltalomszerzés ilyen szinten fontossá válása egy teljesen logikus folyamat következménye. A valódi érték ugyanis az, ha valaki egy újdonság, egy ötlet, egy innováció tulajdonjogát is birtokolja. Ha valamilyen szellemi tulajdonunkat, legyen az egy új termék, szolgáltatás, vagy technológia oltalmazni tudjuk az komoly versenyelőnyt jelent, hiszen egyfajta monopoljogot teremt számunkra hosszú évekig, véd a hamisítás ellen és nem utolsó sorban a befektetők számára is nagyobb vonzerőt jelent egy olyan vállalat amelyik oltalom jogokkal rendelkezik – ismertette Pomázi Gyula.

Ez számszerűen a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy oltalom szerzés átlagosan 10 százalékos növekedési többletet jelent, több oltalom együttes használata pedig akár 30 százalékkal is emelheti a vállalkozások gazdasági növekedési esélyeit. Ha mindez nem lenne elég, a nemzetközi piacra lépésnek is alapfeltétele egy-egy oltalom megszerzése.

Több szabadalmat jelentettek be

Itthon az SZTNH már évek óta dolgozik rajta, hogy behozza a köztudatba az oltalomszerzés fontosságát, növelje a védjegy használat terén a tudatosságot.

A járvány alatt különös jelentősége volt, hogy bevezették, az elektronikus szabadalom bejelentés lehetőségét. Pozitívumként értékelte az elnök, hogy a járvány évének 2020-nak az első felében ugyan visszaesett 214-re a szabadalmi bejelentések száma, a 2019-es 234-ről, azonban 2021 első felében újra megsokasodtak a bejelentések, összesen 248 érkezett belőlük – ismertette a hivatal elnöke.

Forrás: SZTNH

Komoly kedvezmény a cégeknek

Ahhoz, hogy ez a szám tovább tudjon növekedni fontos ösztönző lehet a K + F minősítés megszerzésével járó adókedvezmény a vállalatok esetében, ugyanis így a társasági adónál 10 millió forintonként 1 millió forint kedvezményt kapnak a fejlesztésekkel foglalkozó cégek.

Az oktatásnál kezdődik

Az oltalmakkal kapcsolatos tudatosság azonban a fiatalok oktatásánál kezdődik – hangsúlyozta Pomázi Gyula. Így több egyetemmel is egyre szorosabban működnek együtt. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az egyetemeken született szellemi értékeket minél hamarabb publikálták, de azokat nem védették le, így azokat rendszerint úgy használták fel idegenek, hogy az akinek ez a szellemi terméke volt nem részesült a haszonból. Most ezt szeretnék megváltoztatni és el akarják érni, hogy a modellváltó egyetemek számára bevételi forrás legyen a védett szellemi tulajdon hasznosítása, hiszen sok nyugati egyetem is így működik – húzta alá. Példaként hozta fel a MOME-t, ahol már most rendszerint levédik a hallgatók munkáit, ugyanis korábban azokat amint publikálták az gyakran visszaköszönt európai márkák dizájn tervei között, mostantól viszont ez csak úgy fordulhat majd elő, ha fizetnek érte és a jogtulajdonos ezt engedélyezi.

Az oltalommal egyébként a haszon is jelentősen növelhető. A Debreceni Egyetem hallgatói közül páran nemrég létrehoztak egy új terméket, egy street food ételt, a debreceni párossal töltött kürtőskalácsot. Ugyan sem a kürtőskalács, sem a debreceni páros nem újdonság, viszont maga a párosítás, tehát az új termék igen. A terméket oltalom alá helyezték és egy céget alakítottak köré, majd így vitték ki a piacra és értékesítették. Végül egy tengeren túli vállalat vette meg tőlük, de a haszon ahhoz képest, hogy a termék oltalom nélkül maximum néhány százezer forintot ért volna, így már sokkal komolyabb volt – ismertette Pomázi Gyula.

Innovációból nincs hiány

Az elnök kiemelte, hogy ötletekből, innovációból nincs hiány itthon. A 2021-es Globális Innovációs Indexben, 132 vizsgált ország közül a 34. helyet foglaltuk el, megelőzve olyan országokat, mint Szlovákia, Litvánia, Lettország, Lengyelország, vagy éppen Oroszország. Abban kell fejlődni, hogy ezeket megfelelően oltalmazzák és hasznosítsák, és akkor a magyar gazdaság újabb szereplői is kiléphetnek a világpiaca. Jelenleg probléma, hogy nincsen elég nemzetközileg ismert márkánk, termékünk, ezen kell véleménye szerint változtatni.

Az osztrák borokat emelte ki példaként, Ausztria ugyanis tudatosan komplett márkát épített az osztrák borok köré, ami a nemzetközi piacon nagyon jót tett a forgalmuknak. Itthon is elindult ilyen kezdeményezés, a mezőgazdaságban is egyre többen használnak ilyen védjegyeket.

A növekedés.hu kérdésére a Villányi és az Egri borvidékeket emelte ki, ahol tudatosan arculatot építenek, és földrajzi árujelző védjeggyel oltalmazzák a termékeiket.