Jelentős visszaesés lehet az építőiparban a második félévben - már megindultak az elbocsátások
ElemzésekA húzóágazatnak számító építőiparban az idei év második felében a megrendelések jelentős visszaesésekre számítanak a szakértők. A mai Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Építőipari Osztályának értekezletén kiderült, hogy számottevő lépésekre szánta el magát a testület a veszteségek mérséklése érdekében. Az Építési és Közlekedési Minisztérium jelenlegi célja, hogy korszerűsítse az építőipart érintő jogszabályokat, növelje az ipar hatékonyságát, mindezek mellett pedig kiemelt szerepet kap a környezettudatos szemléletmód is.
Az építőipar meghatározó szerepét mutatja, hogy a tavalyi évben 17 milliárd eurónak megfelelő bevételt értek el az ágazat megrendelései, ami a magyarországi GDP 13 százalékát tette ki.
Emellett az iparág kitüntetett jelentőségét bizonyítja, hogy idén külön tárcát is létrehoztak az építőiparnak, Lázár János vezetésével. Jelenleg a BKIK Építőipari Osztályában 24 ezer vállalkozást tartanak számon, ennek csaknem 90 százaléka a kkv, ezen belül is főként a mikro- és nanovállalkozásokat találhatunk.
Az építő- és lakásipar a magyarországi munkavállalók 10 százalékának biztosít álláslehetőséget, azonban az év elejétől vidéken, míg 2023 második felében a fővárosban is megemelkedhet az elbocsátások száma a csökkenő megrendelések miatt.
Elmondható, hogy a hazai építőipart a Budapest-centrikusság jellemzi. Mint Koji László, az ÉVOSZ elnöke, osztályelnök elmondta, az említett 17 milliárd eurós bevétel 42 százalékát a budapesti székhelyű cégek teljesítették, bár ezek a vállalkozások egyenlő arányban kapnak megrendeléseket mind a vidéki, mind a fővárosi területekről. A fővárosi építési programok nagyrésze már a rozsdaövezetekre koncentrálódik, és a jövőben is számíthatunk a hasonló területek felértékelődésére.
Az építőipar lassulása az egész országban érzékelhető, hiszen az idei évben az országos rendelésállomány 28 százalékkal kevesebb az előző évhez képest.
A fővárosban jól illusztrálható a lakásépítések visszaesése, hiszen a már építési engedéllyel rendelkező projektek csupán töredéke valósul meg.
Budapesten 2023 végére körülbelül ötezer újépítésű lakás átadása várható, ami ezer lakással kevesebb, mint az előző évben.
Az Építőipari Osztály előrejelzése szerint átlagosan 5 százalékkal kevesebb foglalkoztatottal tervezik a megrendelések teljesítését a magyarországi cégek.
A munkaerő fenntartása azonban kivitelezhető lenne kedvezőbb ipari feltételek bevezetése mellett. Serkentené a beruházásokat a speciális adókedvezmények bevezetése, a közterülethasználatidíj csökkentése és a megfelelő infrastruktúra kiépítése. Az utolsó szempont különösen fontos Budapest belvárosában, hiszen az osztályértekezleten többször is kihangsúlyozták, hogy „biciklivel nem lehet építőanyagot szállítani”.
A magyarországi építőipar hatékonysága elenyésző, csupán egyharmada, a fejlett európai országokhoz képest.
Ezt a mutatót az ellátásbiztosítás növelésével lehetne javítani, amiben a testület Lengyelországot tekinti példának, emelte ki Határ Renáta, az építésgazdaságért felelős helyettes-államtitkár.
Emellett egy nemzeti építészeti adatbázis létrehozása is felmerült, ami hasznos információval látná el az ipar szereplőit az építési nyersanyagok elérhetőségétől kezdve az építési költségek területi összehasonlításáig. A környezettudatosság jegyében a tárca igyekszik a magyar helyettesítőtermékek piaci bevezetését szorgalmazni.
Az állam is szerepet kíván vállalni az építőipar fellendítésében, ezt pedig főként az elővásárlási jogával érheti el, aminek célja egy partneri viszony kiépítése a vállalkozások és a kormány között. Az állam az elsőbbségét kizárólag indokolt esetekben és a stratégiai építőanyagok, mint például az acél és a cement, vonatkozásában érvényesítheti. Az így vásárolt termékekért természetesen plusz kompenzációt is felajánlana az érintett vállalatoknak, hiszen a hasonló tranzakciók akár egy-egy több éves, külföldi keretszerződés teljesítését is veszélyeztetik.
„2023 a szabályozások éve”, mondta Domonkos Márk a településrendezésért és építéshatósági ügyekért felelős helyettes-államtitkár. Hiszen a parlament tegnap fogadta el az állami építési beruházások törvényét, ezenfelül pedig zajlanak a Nemzeti Építészeti Törvény előkészületei. Ez a tervezet a tavalyi évtől készül, és már a több mint kétezer szakértő észrevételét is feldolgozták és a koncepcióba építették, jelenleg pedig a törvény normaszövegének első változata készül.
Az új technológiák miatt kifejezetten fontos, hogy folyamatosan vizsgálják a változtatásokat és átalakítsák a korábbi építőipari szabályozásokat. A reformok „egy érték és érdekvédő törvényt hoznak létre”, egyrészt kiemelt szerepet kapnak a természeti és épített értékeink védelme, másrészt az érintett szereplők feladat- és jogkörét is igyekszik minél pontosabban rögzíteni. Emellett az Építési és Közlekedési Minisztérium fő célja a bürokrácia csökkentése, ezt a főépítészeti rendszer megerősítésével kívánják elérni. A jövőben a felmerülő ügyeket elsősorban önkormányzati szinten lehet majd megoldani. A kisebb települések feladatait pedig a tervtanácsi rendszerek kiterjesztésével, a járásszékhelyű városok fogják átvenni.
Emellett a törvény kiemelt jelentőségű változtatásai közé tartozik az egyszeri bejelentést megszüntetése is, ami egy hatósági eljárássá fog átalakulni, így vélhetően a jogszabályok betartása jobban teljesül majd a jövőben. Továbbá az ütemezett használatbavétel lehetősége választ ad az irodaépületeknél megjelenő kritikus pontra. Ezáltal a teljes átadás előtt is birtokba vehetik a tulajdonosok a készülő létesítményt, így mindkét fél hatékonysága jelentősen emelkedhetne.
