Jó esély van, hogy megegyezzen az EU Oroszországgal a gázellátásról
ElemzésekTöbb tényező együttes hatásának tudható be, hogy komoly energiaellátási gondok mutatkoznak az Európai Unióban. A klímaváltozás lassítása érdekében több tagállamban folyamatban van a szén és a lignit kivezetése az energiatermelésből, illetve, legalább nyolc tagállamban zajlik az atomerőművek leállítása. Így nincs alternatívája a földgáznak, nincs menekülési útvonal, hiszen a Nyugat-Európában a nap- és szél erőművi kapacitás nem kiszámíthatóan az év nagyjából 20-30 százalékában működik. Jó eséllyel azonban közel a megegyezés az oroszokkal az Északi Áramlatról.
Reményt ad azonban, hogy a jelenleg még kihasználatlan Északi Áramlat 2 üzembe helyezése az uniónak és a vezeték másik végén Oroszországnak is érdeke, ezért várhatóan záros határidőn belül sikerül megegyezni a ma még vitás kérdésekről.
A realitás az, hogy csak a Gazprom tud évi 200 milliárd köbméter földgázt szállítani
az EU-ba biztonsággal és kiszámíthatóan.
Forrás: Energy Newsletter Turkey
Magyarország hagyományosan energia import függő, hiszen nyersanyagokban szegény ország vagyunk.
Az energiahordozó behozatalban a kőolaj és az orosz gáz játssza a legnagyobb szerepet, hiszen az itthoni földgáztermelés alig ötödét fedezi az igényeknek, a fennmaradó nyolcvan százalék döntő többsége valamilyen formában orosz eredetű, még ha nem is közvetlenül az oroszoktól vásároljuk. Nem vagyunk ezzel egyedül, hiszen az Északi Áramlat 2 munkába állásával az uniós függés is eléri a hatvan százalékot – nyilatkozta a Növekedés.hunak Toldi Ottó az MCC Klímapolitikai Intézetének kutatási vezetője.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet,
egyelőre azért nem érkezhet gáz a fizikailag már átadott vezetéken, mert az uniós szabályozás szerint a vezetéken harmadik fél számára is biztosítani kell a földgázszállítás lehetőségét, ami ellen a vezetéket finanszírozó Gazprom tiltakozik.
Jó az esély arra, hogy záros határidőn belül megegyezik a két fél, hiszen az unió energiahiánytól szenved, az oroszok pedig megbízható vevőt keresnek a földgázra.
Oroszország ugyan a leszerződött gázmennyiséget mindig pontosan szállítja, ezen felül azonban a gázínségben szenvedő uniónak nem szállít, vagy nem tud szállítani, mert mert a covid időszak után gyorsan növekedő ázsiai piacnak is erős az "elszívó" hatása.
Azzal, hogy átadták a horvátországi Krk szigetén található LNG-terminált, megnyílt a lehetőség arra, hogy cseppfolyós földgáz érkezzen hazánkba– és már érkezett is néhány szállítmány.
Jellemzően orosz, amerikai és nigériai földgázról van szó.
Toldi Ottó arról is beszélt, hogy a covid-járvány idején csökkenő energia szükséglet miatt leálltak, illetve csak csökkentett kapacitással működtek az erőművek, majd a válságot követő fellendülés idején megugró kereslet miatt – amit nem tudott követni a kínálat – jelentősen megugrottak az árak.
Az európai gázpiaci helyzet markerezésére használt holland spot ár (TTF)
2021. június 20-óta 1500%-al, az ázsiai spot LNG ár 1000%-al növekedett.
(LNG: cseppfolyósított földgáz – Liquified Natural Gas)
A jól felkészült Európát nem lepte volta meg az események ilyetén alakulása, most azonban nem erről volt szó.
2020 tavaszán, bár nem volt kifejezetten hideg, az elhúzódó hűvös időjárás miatt késő tavaszig nem lehetett kikapcsolni a fűtést, ami felemésztette a tartalékokat. Ezt követően azonban nem töltötték fel a szükséges mértékig a tározókat.
További problémát jelent, hogy nyolc országban kivezetik az atomerőműveket az energiatermelésből, továbbá fontos uniós cél a klímavédelem érdekében a szénerőművi kapacitás leépítése is. Uniós szabályozás értelmében ki kell vezetni a rendszerből azokat a szénerőműveket, amelyek képtelenek megfelelni a nagyon szigorú légszennyezési előírásoknak.
A másik eshetőség, hogy alapjaiban kell átalakítani a technológiát, amely azonban akkora összegbe kerül, hogy nem nagyon éri meg a tulajdonosnak. Így jutunk el oda, hogy a földgázellátás akadozásakor nincs tartalék kapacitás, amely pótolhatná a kieső energiamennyiséget. Mindezek együtt vezettek oda, hogy gondok mutatkoztak az közösségi energiaellátásban, illetve hogy a hiány miatt jelentősen megugrott a földgáz ára.
A földgáz piacon uralkodó bizarr helyzeten túl a kőolaj piacon is bajok vannak.
Az OPEC+ kitermelése még nem érte el a covid előtti szintet ráadásul a hurrikán évszak miatt a cseppfolyósított földgáz (LNG) és a szénszállítmányok sem olyan ütemben érkeznek Észak-Amerikából, ahogy az ideális lenne.
A hazai helyzetről szólva a szakember elmondta, a hazai lignittel üzemelő Mátrai Erőmű működése sem függ a földgáz és kőolaj piaci helyzettől és ugyanez igaz a hazai megújuló kapacitásokra, valamint a Paksi Atomerőműre, ahol legalább két évre elegendő fűtőanyag van elraktározva.
A jövőről szólva Toldi Ottó arról beszélt, hogy
akár gyorsan is helyreállhat a normális, vagy ahhoz közeli működés az unióban.
Ennek kulcsa az Északi Áramlat 2 körüli viták rendezése lehet.
A megegyezést segítheti, hogy egyre nagyobb az unióra nehezedő gazdasági nyomás, hiszen a magas energiaárak azonnal átgyűrűznek az egész gazdaságra, emelik az inflációt, amely az egész európai gazdaság számára gondokat jelenthet, nem is beszélve a lakosságról.
Azzal is tisztában kell lenni, hogy a megújuló energia nem tudja pótolni a földgázhiány miatt kieső energiát, mert nem tudni, a természeti tényezők miatt mikor mekkora termelésre lehet számítani.
A rendszerirányítónak pedig előre kellene tudni, mikor mennyi energiára számíthat, mert csak így tudja kielégíteni a piaci igényeket.
A földgázt nem szabad a többi fosszilis energiahordozóval egy kalap alá venni, égetése során sokkal kevesebb káros anyag keletkezik, mint a szén, lignit vagy hulladék égetése során - egyedül a szén-dioxid kibocsátása miatt néznek rá ferde szemmel a klímavédők.
A földgázzal hosszabb távon is számolni kell, ha nem akarunk komoly problémákat az energiaellátásban egészen addig, amíg a megújulók által termelt villamosenergia ipari méretű tárolását meg nem oldják a szakemberek.
Toldi Ottó szerint most láthatók igazán a Kormány rezsipolitikájának az előnyei, amikor az egekbe szökő energiaárakat a lakosság egyáltalán nem érzi.
A rezsicsökkentés alapja az a törekvés volt, hogy a lehető legtöbbet visszaszerezzen a kormány a külföldi cégeknek eladott energetikai vállalatok közül.
A földgáz esetében plusz hasznot jelentett, hogy az oroszokkal kötött hosszú távú földgázszállítási szerződés garantálja, a számunkra szállított gáz ára nem lesz kitéve a piaci turbulenciáknak. Ezt fejeli meg, hogy hazánk kifejezetten nagy földgáztárolási kapacitással rendelkezik, amely biztosítja, hogy teljes feltöltöttség esetén akár egy teljes éves földgázigényt is biztosítani tudjunk a tározókból.
Egyedül az üzemanyag ellátás tekintetében nagy az ország kitettsége, mert az teljesen piaci alapon működik, persze ez nem is része a rezsipolitikának.
