Jó éve lehet idén az agráriumnak – Meglátszik majd az élelmiszerárakon?

Óvatos optimizmus

A rendkívül nehéz tavalyi évet követően 2023 kedvezőbben alakulhat a magyar agrárium számára. Míg 2022-ben folyamatosan csökkent az MBH Bank agrár- élelmiszeripari bizalmi mutatója, az MBH AgrárTrend Index, addig az idei első negyedévben ismét emelkedésnek indult – ismertette Héjja Csaba, az MBH Bank stratégiai elemzője az AgrárTrend Index alakulását a bankcsoport sajtóeseményén.  

Héjja Csaba, az MBH Bank stratégiai elemzője az AgrárTrend Index 2023. első negyedévi alakulását bemutató sajtóeseményen

A bizalmi mutatót -amely rendre megelőzi a hivatalos statisztikákat- az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek a helyzetértékelése alapján készítik. Az összesen 48 pontos skálán az idei első negyedévben 29,8 pontot ért el az index, ami 0,3 ponttal magasabb az előző negyedév, tehát 2022 utolsó három hónapjához képest. Bár továbbra sincs olyan alágazat, amely elérné az egyensúlyinak tekintett 3-5 százalékos növekedési pályát és a stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot, de egyes termékpályák közel kerültek ehhez – tudtuk meg.

Az állattenyésztők éve

Az állattenyésztők számára kifejezetten kedvező lehet a 2023-as év, az energiaárak és a takarmányárak csökkenése ugyanis javította az ágazat kilátásait.

Az idei első negyedévben a baromfihús-termékpálya szerepelt a legjobban. Ennek oka a vágócsirke magas felvásárlási ára, jelenleg ugyanis kilogrammonként akár 510 forintért is el lehet adni, ez pedig jó jövedelmezőséget biztosít a jelenlegi takarmányárakhoz viszonyítva. Ehhez kapcsolódóan a feldolgozóüzemek is jó évet zártak tavaly, ami szintén segíti az állattenyésztőket is. Mindemellett a keresleti oldalon jelenleg mind az export, mind a belföldi értékesítés esetében stagnálás, sőt csökkenés várható.

A tejágazatban tavaly a termelők három százaléka hagyott fel a termeléssel. A bank elemzői szerint ez azonban egy természetes koncentrációs folyamat eredménye. A tejtermékek esetében bővülő kínálat és ezzel párhuzamosan mérséklődő árszint figyelhető meg hazánkban, de ez jelenleg kisebb mértékű, mint Európa más részein.

Az időjáráson múlik a jövedelmezőség

Ezzel szemben a szántóföldi növénytermesztés kilátásai az alacsonyabb felvásárlási árak következtében kedvezőtlenebb. Épp ezért a jövedelmezőség fenntartásához nagyon kedvező időjárási körülményekre, ezzel párhuzamosan magas termésátlagra, búzából-árpából, akár 6-7 tonnás termésátlagra is szükség lehet hektáronként. Utóbbiak kapcsán egyelőre jók a kilátások, a kukorica és a napraforgó kapcsán azonban egyelőre nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni.

Jelenleg a szántóföldi növénytermesztés ágazaton belül jelentős a szórás. Azok a gazdálkodók, akik tavaly év végén esetleg el tudták adni a készleteiket és nem vásároltak magas áron előre nagy mennyiségű műtrágyát, azok vélhetően kedvezőbb bizalmi indexet adtak meg. Ezzel szemben, akik komoly árukészletekkel rendelkeznek és drágán halmozták fel a műtrágyát, most kedvezőtlenebbül látják a helyzetüket.

A szántóföldi zöldségtermesztés számára kedvező volt az év eleji-tavaszi időjárás, így bő termés várható.

A szőlő-bor ágazatban biztató, hogy a koronavírus-járvány alatt feltorlódott készletek elkezdtek kifutni, és egyre hamarabb jelennek meg az új tételek a piacon. A szektor számára szintén kedvező, hogy csökkentek az energiaköltségeik, amelyek mérsékelték a feldolgozás költségeit.

A gyümölcstermesztést az idén nem sújtotta nagymértékű fagykár, így az idei termésmennyiség előreláthatólag ideális lesz. Mindemellett szükség lenne a termelői árak emelkedésére, jelenleg ugyanis a termelők nem tudják érvényesíteni megfelelően az előállítási költségeik emelkedését.

A hajtatottzöldség-termesztők esetében előnyt jelent, hogy az energiaárak emelkedését a termelők egy része ki tudta védeni az üvegházak fűtéséra használt termálkutak segítségével.

Meglepő fordulat

Mindez azért érdekes, mert a korábbi években rendre a termékpálya alindexek közül jellemzően a növénytermesztőké volt magasabb, míg az állattenyésztőké alacsonyabb. Ez a felállás most megfordult – hangzott el a sajtótájékoztatón.

Héjja Csaba kiemelte, hogy a 2020-as, 2021-es éveknek nagy vesztese volt a madárinfluenza miatt a csirke ágazat, valamint a koronavírus járvány következtében kialakult fogyasztáscsökkenésnek köszönhetően a szőlő-bor ágazat, így esetükben az indexek alacsonyabb bázisról indultak.

Ezzel szemben ugyanennek az időszaknak a kertészeti ágazat és a szántóföldi növénytermesztés a nyertesének tekinthető, igy a bázisul szolgáló termékpálya alindexük magasabb volt.

Ukrán gabona

Magyarországra körülbelül 1,8 millió tonna ukrán gabona érkezett. Ezen túl azonban az európai exportpiacainkra is érkezett ukrán gabona és ezeken a piacokon is versenyeznie kellett vele a magyar gabonának. Ez egyik oldalról nehéz helyzetet teremtett a magyar gabonaágazat számára, másrészt viszont szükség volt rá az élelmiszeripar, agráripar, takarmánygyártás szempontjából.

Mi állt az élelmiszerinfláció mögött?

Valójában az előzetes adatok alapján úgy tűnik, az élelmiszeripari cégek bevételei kisebb arányban nőttek, mint a költségeik – ismertette Héjja Csaba.

Ennek több oka is van. Az energiaárak, üzemanyagárak, alapanyag árak emelkedése mellett egyrészt jelentősen nőttek a munkaerőköltségeik is, változatlan járulékterhek mellett. Másrészt szintén jelentősen emelkedtek a vállalkozások bankok felé fizetett kamatköltségei.

Véget ért a drágulás?

Az élelmiszerek drágulásával kapcsolatban az MBH stratégiai elemzője kiemelte, hogy a legfrissebb inflációs adatok alapján már nem növekszik tovább az élelmiszerek ára. Mi több úgy tűnik a háztartások élelmiszerre fordított kiadásai lassan csökkenhetnek.

Európai összehasonlításban érdemes megjegyezni, hogy más országokban, például Lengyelországban havi alapon még tart az élelmiszerár-emelkedés, míg nálunk lefelé mutatnak a trendek.

A 2020-as, 2021-es árakat természetesen nem fogjuk elérni, de a mostaninál kedvezőbb árszint alakulhat ki – húzta alá a bankcsoport szakértője.