2021-ben globálisan és itthon is elkezdődött a koronavírus-járványból való gazdasági helyreállás. A harmadik járványhullám lecsengésével és a korlátozások fokozatos feloldásával a kereslet gyorsan visszapattant, így dinamikus gazdasági bővülés kezdődhetett meg idehaza 2021 második negyedévében.
Ez a kilábalási ütem az elégtelen szállítási kapacitások, az alapanyag- és alkatrészhiány, a gyárleállások, valamint a jelentős áremelkedések miatt mérséklődni kényszerült 2021 harmadik negyedévében és továbbra is számos kockázat azonosítható a kínálati oldalon. Ráadásul az omikron-variáns, és az ezzel együtt járó ötödik járványhullám is számos bizonytalanságot rejt magában 2022-re nézve.
Gazdasági növekedés
A Danube Capital legfrissebb előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén jelentős mértékben, 6,7%-kal bővülhet éves átlagban. A dinamikus gazdasági növekedés jövőre is folytatódhat, 2022-ben 5,3%-kal növekedhet hazánk GDP-je.
A fent említett lefelé mutató kockázatok miatt a növekedési dinamika mérséklődött a szeptemberi előrejelzésünkhöz képest, azonban a gazdaság bővülését továbbra is számos makrogazdasági fundamentum támogatja.
Várakozásunk szerint 2022-ben tovább emelkedhet a foglalkoztatottak száma, amivel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is tovább csökkenhet a következő években, amely segíti a kibocsátás bővülését. Ezen kívül jelentős bérdinamikára lehet számítani jövőre: 2022-ben közel 20%-kal emelkedik mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum. Az idei évben elkezdődött a hazai munkaerőpiac feszessé válása, ráadásul a kereslet további élénkülésével a munkaerőhiány tovább fokozódhat, ami jelentősen magasabb bérdinamikát idézhet elő, nem csak a minimálbért keresők körében.
Részben a növekvő foglalkoztatásnak, részeben a dinamikusan emelkedő béreknek köszönhetően, számottevő fogyasztásbővülésre lehet számítani 2022-ben.
Jövőre a lakosság fogyasztása lehet a gazdasági növekedés fő motorja. Ezen kívül a rendelkezésre álló jövedelem bővítésével a kormányzati intézkedések is serkentik a háztartások fogyasztását, például a családosokat érintő SZJA-visszatérítéssel, a 25 év alattiakra vonatkozó SZJA-mentességgel, nyugdíjemeléssel vagy a 13. havi nyugdíj kifizetésével.
Továbbá 2021-hez hasonlóan 2022-ben is számottevő bővülés várható a nemzetgazdasági beruházásoknál, amely pozitívan járul hozzá a növekedéshez. Azonban több lefelé mutató kockázat azonosítható a beruházások tekintetében: az ipart sújtó ellátási nehézségek és az MNB kamatemelési ciklusa tompíthatják a kedvező beruházási folyamatokat a vállalati szektorban, továbbá az EU-források körüli bizonytalanság óvatosabbá teheti a kormányzatot az állami beruházások megvalósításánál.
Ezeket a kockázatokat a lakossági beruházások bizonyos mértékig ellensúlyozhatják a jövő évben, amelyet a kedvező jövedelmi folyamatok támogatnak.
Inflációs várakozások
A hazai infláció 2021 áprilisában lépte át az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os határát és azóta sem tért vissza alá. A várakozások szerint az infláció idén év végén érhette el a csúcsát (novemberben 7,4%-on alakult az éves infláció), 2022-től kezdve valószínűsíthetően fokozatosan csökkenhet a mutató értéke. A mérséklődés mögött elsősorban bázishatások állnak.
Azonban számos felfelé mutató kockázat azonosítható, amelyek jelentős szerepet játszhatnak a jövő évi infláció alakulásában.
Az élelmiszerárak emelkedése és a drasztikusan megugró energiaárak számos termék és szolgáltatás átárazódását idézik elő. Továbbra is súlyos alapanyaghiánnyal (pl. magnézium, szilícium, papír) és félvezetőhiánnyal kell szembenézni, ezek a szállítási nehézségekkel kiegészítve számottevően felhajtják az árakat.
A kínálattal szemben a kereslet gyorsan visszaugrott a korlátozások feloldásával, ezáltal kialakult, és továbbra is fennmarad a kereslet-kínálati mismatch-ből fakadó árnyomás. Ráadásul a gazdasági szereplők inflációs várakozásai is folyamatosan emelkednek, amely önbeteljesítő jóslatként tovább gerjeszti az árak átlagos emelkedését.
Éppen ezért az inflációs index várhatóan csak 2022 végére vagy 2023 elejére térhet vissza tartósan a jegybank által kitűzött toleranciasáv felső részébe. Ebből következően az idei 5,1%-os várható árszínvonal-emelkedés után jövőre is magasan, 5,0%-on alakulhat az éves inflációs mutató.
Emellett az inflációs alapfolyamatokat leíró maginfláció emelkedése 2022-ben is folytatódhat és ennél az indexnél is csak lassú mérséklődés várható. Várakozásunk szerint az éves maginflációs mutató 2022-ben átlagosan 5,1%-on alakulhat.
A jegybank reakciói
Az MNB az inflációs folyamatokra reagálva már júniusban megkezdte a kamatemelési ciklusát, és az előretekintő iránymutatásának megfelelően következő időszakban is havi ütemű alapkamatemelésre lehet számítani. A jegybank az alapkamat emelésével az inflációs kilátásokban bekövetkező hosszabb távú, belső, fundamentális változásokra kíván reagálni.
A Tanács a decemberi kamatdöntő ülés során 30 bázisponttal, 2,40%-ra emelte az alapkamat mértékét.
A Tanács a novemberi kamatdöntő ülés alkalmával arról döntött, hogy az alapkamat és az egyhetes betét kamatát elválasztja egymástól, az utóbbi kamatát heti tenderek formájában alakítja az MNB.
A jegybank ezzel az eszközzel kíván gyorsan, és rugalmasan reagálni a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok felerősödésére. A legutóbbi döntés alkalmával (2021. 12. 23.) 3,8%-ra emelkedett az egyhetes betéti eszköz kamata.
A jegybank azt kommunikálja az előretekintő iránymutatásában, hogy addig folytatja a júniusban megkezdett kamatemelési ciklust, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak (3%), és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a külső inflációs nyomás változatlanul tartós maradhat, és a másodkörös inflációs kockázatok is erősödhetnek, emiatt az MNB nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást lát szükségesnek.
A jegybank a hozamkörnyezet emelkedésével és az infláció fokozatos csökkenésével a reálkamatok emelkedését várja a következő hónapokban.
