Csak két uniós országban olcsóbb a benzin, mint nálunk 

Az árplafon alatt

Nemrég a kormány hatósági árplafonnal limitálta az alap kategóriájú gépjármű üzemanyagok árát. Akkor a benzin esetében meghatározott 480 forint jóval a piaci ár alatt volt, azonban a benzinkutnak nem sokáig kellett veszteséggel szembesülniük, miután a csúcsról gyorsan esni kezdett az olajár, és mostanra már

akár az árkorlát alatt is megéri eladni az üzemanyagot: a többség ezt is teszi.

Karácsonykor újabb 2 forinttal csökken a nagykereskedelmi ár, ami nem egy nagy változás, de ahhoz elég lehet, hogy átlagosan 470 forintra mérséklődjön az átlagár. Ezt feltételezve hasonlítjuk össze a hazai benzinárat más országokéval, mindenekelőtt az EU-tagokéval, de a szomszédos országokat is bevonjuk az összevetésbe, sőt, megnézzük a tágabb európai összképet is.

Uniós összevetés

A hazai benzinár már az árplafon bevezetése előtt sem számított magasnak uniós és régiós összevetésben: a szomszédos országokhoz képest átlagos volt, az uniós országok többségéhez képest olcsóbb. Ez a helyzet most annyiban változott, hogy uniós összevetésben az egyik legolcsóbb lett a hazai ár: csak Bulgária és Románia olcsóbb. A két országban átszámítva 450 forinthoz közeli ár adódik.

A hazai árnél épp csak magasabb, 1,29 euró, átszámítva 475 forint a szlovén és a lengyel benzinár, 500 forint alatti ár még a két kis szigeten, Cipruson és Máltán lelhető fel. Ausztriában 1,4 euró a szint, ami 515 forint, Horvátországban 525 forintnak felel meg az ár, majd innen szűk sávban, 530 és 540 forint közötti árak sorakoznak Luxemburgban, Csehországban, Litvániában, Lettországban és Szlovákiában.

Spanyorolországban kicsit 540 forint fölötti ár adódik, Észtországban ez már 565 forint, és ezzel végére is értünk az átszámítva 600 forint alatti áraknak. A többieknél a magyarországihoz képest brutálisak az árak, közülük Hollandiában a 700 forint is jócskán meghaladja a 2 eurós ár.

Összesítés és a szomszédok

Összességében így

az Unión belül 2 országban alacsonyabb az ár, 24-ben magasabb;

közülük 4 ország esetében 500 forint alatti, 9 ország esetében 500 és 600 forint közötti, és 11 esetben 600 forint fölötti ár adódik.

A szomszédos EU-tagállamok közül így csak Románia olcsóbb, a nem uniós szomszédok közül Ukrajna lényegesen olcsóbb 365 forintnak megfelelő árral, Szerbia viszont lényegesen drágább 515 forintos árral.

A szomszédok közül így kettő olcsóbb, öt drágább a hazai szintnél.

Más európai országok

Ami az egyéb európai országokat illeti, azt lehet látni, hogy az Unióhoz erősen kötődő (EGT illetve Svájc) országokban Nyugat-Európa uniós részeihez hasonlóan magas, 600 forint fölötti ár van, és ugyanez igaz Nagy-Britanniára is.

Ami a kontinens másik részét illeti: a balkáni országok közül Koszovó igen olcsó 1,05 eurós, azaz 385 forintos árával, miközben Albánia esetében a magyarországit jóval meghaladó, 520 forintos ár van.

Ez abban az esetben vezehet érdekes helyzethez, ha a két albán lakosságú ország valóban lépéseket tesz a gazdasági integráció útján: feltehetően Koszovó fogja az albániai szinre emelve az árat, beszedve ezzel az Európa nagy részén jellemzően magas jövedéki adót. A fennmaradó volt jugoszláv tagköztársaságok közül a boszniai ár alacsony, 445 forint, ellenben a szomszédos Montenegró 1.39 eurós, 510 forintos átlagárral rendelkezik.

Mi várható?

Kérdés végül, hogyan alakulhatnak az árak a jövő évben. A jelenlegi ársapkát vélhetően legfeljebb a választásokig tartja fenn a kormány, de jó eséllyel már nem is lesz rá szükség, mert a növekvő amerikai palaolajkitermelés és az OPEC fokozatos kínálatbővítése mellett nem valószínű, hogy az olajár jelentősen emelkene.

Hogy az EU-n belül a legolcsóbbak között maradunk-e, az már leginkább attól függ, hogy a most régóta változatlan, ezért viszonylag alacsony jövedéki adó szintjét hogyan fogja kezelni a következő kormány. Ha az olajár trendszerűen csökkenne, vélhetően megemelnék az adószintet,

hisz a költségvetési hiány lefaragásában sokat segítene az ebből befolyó összeg.