Jön-e újabb történelmi forintgyengülés?

A hazai deviza az év eddig eltelt részében, 5,5-6 százalékkal gyengült az euróhoz képest, folytatva az előző években „megszokott” leértékelődő trendet – mutatott rá Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője..

Az év eleje még viszonylag jól indult. Nyeste alapvárakozása az volt, hogy a folyamatos jegybanki kamatemelések nyomán kialakuló, a forint javára szóló egyre magasabb kamatkülönbözet meghozza az eredményét, és megáll az előző évekre jellemző folyamatos nominális gyengülés.

Az árfolyam képes lesz stabilizálódni, esetleg némileg felértékelődni, s az erősebb forint az átgyűrűző hatáson keresztül képes lesz fékezni az egyre magasabb importált inflációt.

A félév végéhez közeledve viszont úgy tűnik, éppen az ellenkezője következett be: a nominális árfolyam alakulása inflációt fékező helyett inflációt erősítő tényezővé vált. Miért alakult ez így?

Háború

Természetesen az egyik fontos ok az orosz-ukrán háború február végi kitörése – fejtette ki Nyeste Orsolya.

A kockázatérzékelés általános romlása mellett - amit a globális piacokon jól tükröz a dollár felértékelődése - a háborúhoz való földrajzi közelségünk, az esetleges gazdasági kitettségünk, és a szankciós intézkedések okozta problémák is negatívan hatottak devizánk árfolyamára.

Nemzetközi pénzpolitika

Ráadásul a geopolitikai feszültségek mellett az európai és az amerikai régió kamatpolitikájának különbözősége is hozzájárult a dollár erősödéséhez és ezzel a forint gyengüléséhez.

Miközben az Egyesült Államokban a Fed gyors monetáris politikai normalizációról döntött, az Európai Központi Bank az utóbbi időszak kommunikációs váltásáig meglehetősen visszafogottan viszonyult a kamatemelésekhez.

A külső környezet alakulása tehát a forint ellen dolgozik a háború kitörése óta – mondta el az Erste Bank vezető elemzője.

Mégis azt látjuk, hogy régiós versenytársaink közül, mind a lengyel zloty, mind a cseh korona ledolgozta a háború kitörése okozta gyengülést és lényegében mindkét devizával az év eleji szintek körül forog a kereskedés.

Kockázatok

Van tehát specifikus magyar sztori is a forint gyenge teljesítménye mögött. Itt pedig egy nagyon fontos magyar kockázatot lehet azonosítani. Ez pedig az EU-val való kapcsolataink rendezetlensége.

Áprilisban elindult Magyarország ellen a jogállamisági eljárás, miközben hiába nyújtottuk be több mint egy éve a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervünket az Európai Uniónak, azt azóta sem fogadták el.

Márpedig a terv uniós elfogadására szükség lenne ahhoz, hogy hazánk hozzáférjen a Helyreállítási Alap forrásaihoz, ami érdemben segíthetne abban, hogy Magyarország középtávon is fenntartható beruházás-vezérelt növekedési pályán maradjon.

A növekedéstámogató szerep mellett az EU-s pénzek érdemben csökkenthetnék a gazdaság külső finanszírozási igényét, csökkentve a magyar eszközöktől elvárt kockázati prémiumot – mutatott rá Nyeste.

Csak emlékeztetőül, az RRF (helyreállítási alap) hazánknak jutó forrásai mintegy 8,5 milliárd eurót tesznek ki, míg a „rendes” 2021-2027-es EU költségvetési periódus kohéziós forrásaiból 22,5 milliárd euró a ránk eső rész. Ráadásul az előző 2014-2020-as költségvetési ciklusból sem érkezett még meg mintegy 7 milliárd euró.

Eközben a kormányzat - korábbi gyakorlatának megfelelően – az idén is előfinanszírozta az EU-s projekteket, érdemben hozzájárulva a gyors pénzforgalmi hiány-növekedéshez.

A vitának tehát nem kis tétje van, ezt jól látja a piac. Nemrégiben a kormányzat döntött ugyan az elszállni látszó államháztartási hiány csökkentéséről, ám nem igazán piacbarát szerkezetben tette meg – véli Nyeste Orsolya.

Forint

Mi várható ezek után? Amit tudunk, hogy az MNB az előttünk álló hónapokban is folytatja a lassú, fokozatos szigorító lépéseit.

Mivel azonban az infláció is folyamatosan és ráadásul gyorsabban emelkedik, mint a kamatok, a pozitív előretekintő reálkamat elérésének ideje fokozatosan tolódik ki.

Ráadásul külkereskedelmi mérlegünk egyelőre még gyorsan romlik, s az importszámlák kifizetése miatt a gazdasági szereplők emelkedő devizavételi igénnyel jelentkeznek.

Nyeste Orsolya optimizmusa a rövid távú kilátások kapcsán az elmúlt időszakban így csökkent. Az Erste Bank vezető elemzője megemelte az euró/forint árfolyamelőrejelzését. Újabb történelmi mélypontot ugyanakkor nem vár Nyeste.

Kezdetben a 380-390-es, az év vége felé a 370-380-as sávban mozoghat az euró/forint kurzus.

Hozzátéve, hogy az EU pénzekhez való hozzáférésünk ennél jóval gyorsabb forintfelértékelődést generálna.