Ezen a héten a hazai inflációs adatokra érdemes figyelni

Márciusban jelentősen gyorsult az infláció, a februári 3,1%-ról 3,7%-ra, de ezzel együtt is még az MNB toleranciasávjának felső, 4%-os szintje alatt maradt (év/év alapon). Május 11-én, kedden közli a KSH a legfrissebb, áprilisi inflációs adatokat. Ahogy több korábbi elemzésünkben is felhívtuk rá a figyelmet, egyedi és technikai tényezők hatására az infláció 4% fölé ugorhatott áprilisban. Várakozásunk szerint az infláció áprilisban 4,8%-ra gyorsult (év/év alapon mérve, vagyis a 2021. áprilisi a 2020. áprilisihoz viszonyítva).

Rövid távú kitekintés

Előretekintve, fokozatosan lassulhat az infláció - bázishatásokból kiindulva -, de május-júniusban is még 4% felett maradhat. Július-augusztusra csillapodhat 4% alá a mutató. Vagyis a tavaszi várható inflációs megugrás átmenetinek ígérkezik. Azonban ezután, szeptembertől az év végéig ismét gyorsulást mutathat, tartósan is 4% felett állhat az inflációs mutató.
Felfelé mutató kockázatot jelent az idei infláció esetében a járványügyi korlátozások (teljes) feloldása után várhatóan felélénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás, mivel az élénkülő kereslet az árak növekedését is magával hozhatja. Amennyiben a kínálat a felélénkülő kereslettel nem tud lépést tartani, továbbá az egyes szektorokban átmeneti kínálati korlátok (hiányok) alakulnak ki, akkor rövid távon még inkább gyorsulhat az infláció.

Hosszabb távú kitekintés

Előrejelzésünk szerint összességében egyedi tényezők (bázishatások, adóemelések, gazdasági nyitás utáni várható árazási anomáliák) következtében az idei évben jelentősebb kilengéseket láthatunk, éves átlagban 3,9%-on alakulhat idén az árszínvonal-emelkedés (év/év alapon). 2022-ben több, az idei évi inflációt gyorsító tétel is kieshet a mutatóból, viszont az élénk élelmiszerár-növekedés és dinamikus GDP-növekedés következtében továbbra is 3% felett, 3,6%-on állhat a mutató (éves átlag, év/év alapon). Így 2021-2022-ben még jelentősebb, 3% feletti inflációra és maginflációra érdemes számítani idehaza, majd 2023-ra mindkét mutató 3% közelében alakulhat.

Az áprilisi inflációs adatot befolyásoló tényezők

A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony. Ugyan az eurózónában a fő inflációs mutató a márciusi 1,3%-ról 1,6%-ra gyorsult áprilisban az energiaárak emelkedése miatt, azonban ezzel együtt sem érte el a 2%-os jegybanki célt. Ráadásul a belső árnyomás továbbra is jelentősen visszafogott, a maginfláció 0,8%-on állt áprilisban (év/év alapon).Az üzemanyagárak tavaly december óta tartó (havi alapon számolt) növekedése áprilisban megszakadt, márciusról áprilisra csökkentek az üzemanyagárak. Ennek hátterében egyrészt a nemzetközi olajárak normalizálódása állhatott a márciusi magas szintekről. Másrészt az üzemanyagárak csökkenését magyarázhatja egy rájuk vonatkozó speciális magyar adószabály. 2020 júliusában a jelentősen alacsony, 50 amerikai dollár alatti olajárak miatt a benzin és gázolaj jövedéki adómértéke emelkedett. Azonban az idei évben jelentősen nőtt a kőolaj hordónkénti világpiaci ára, és az első negyedévben tartósan 50 amerikai dollár fölött járt már (a NAV tájékoztatása szerint: 60,381 dollár/hordó). Így az idei második negyedévtől (vagyis áprilistól) automatikusan csökkent az üzemanyagok jövedéki adója.

Áprilisban – az év elejéhez hasonlóan – várakozásunk szerint az élelmiszerárak havi alapon további, márciusihoz hasonló mértékű növekedést mutattak, mely gyorsította az inflációt. Az élelmiszerárakban kettősség figyelhető meg: a takarmányárak havi alapú áprilisi emelkedése, illetve várhatóan a következő hónapokban is kitartó magas árszint az állati termékek áraiban jelentkezik (tej, tejtermékek, húsipari termékek).

Azonban a zöldségek és a gyümölcsök árai (pl. paradicsom, alma) havi alapon csökkenhettek, mivel a zöldségeknél megjelentek a fóliás termesztésű áruk. Az áprilisi fagyok a későbbi hónapokban növelhetik majd a szabadföldi zöldségfélék és a gyümölcsök árait.További egyedi tétel az infláció tekintetében, miszerint április 1-jétől emelkedett a legtöbb dohánygyártmány jövedéki adója, mely szintén növelhette áprilisban a fogyasztói árakat. Az adóemelés egy része már a márciusi termékárakban is megmutatkozott, és áprilisban további emelkedést várunk a dohányáruk áraiban (legutóbb 2021 januárjában emelték a jövedéki adót).A gazdaság részleges nyitása is elkezdődött áprilisban, nyithattak az üzletek, egyes szolgáltatások (pl. fodrászat, kozmetika), részlegesen az óvodák és iskolák is kinyitottak, illetve a hónap végén a vendéglátóhelyek teraszai is. A nyitást követően a szolgáltatások áraiban kismértékű emelkedést várunk áprilisban, azonban a nyitás részleges jellege és annak hóközi időzítései miatt csak visszafogott áremelkedéssel számolunk.

A fenti egyedi tételek mellett egy technikai tényező, az ún. bázishatás is az infláció gyorsulásának irányába mutat éves alapon. Tavaly áprilisban a járvány első hullámának berobbanásának hatására jelentős mértékben zuhant a hazai infláció (év/év alapon 3,9%-ról 2,4%-ra lassult, havi alapon pedig 0,6%-kal estek a fogyasztói árak 2020. márciusról 2020. áprilisra). Így alacsony bázis alakult ki a tavalyi év áprilisában, mely idén áprilisban az infláció gyorsulását okozza.

Csütörtökön az építőipar márciusi teljesítményét közli a KSH

2021 februárjában 16,1%-kal csökkent az építőipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az épület főcsoport volumene 16,7%-kal, az egyéb építményeké pedig 15,0%-kal maradt el az egy évvel korábbi értékekhez képest.

Havi viszonylatban is erőteljes volt a csökkenés: a KSH adatai szerint a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar februári termelése 11,7%-os mérséklődést mutatott az előző havi értékéhez viszonyítva. Ezzel az építőipar szezonálisan korrigált volumenindexe ismét a járvány előtti szint alá került. A 2021-es év márciusi építőipari adatait május 13-án, csütörtökön közli a KSH.

A gyenge termelési adatok mellett tovább rontotta a képet a februárban megkötött új szerződések állományának csökkenése. Az előző év azonos időszakához képest 29,4%-kal volt alacsonyabb az új szerződéskötések volumene, így abbamaradt az októbertől tartó növekedés. Az épületek építésére kötött szerződéseké 25,4%-kal az egyéb építmények építésére vonatkozóké 33,6%-kal maradt el a 2020. februári bázistól. Ennek ellenére a 2021. február végi szerződésállomány értéke 0,4%-kal magasabb volt, mint 2020. február végén, így kitartott a már negyedik hónapja tartó növekedés a hóvégi szerződésállományban éves viszonyításban.

A gyenge februári adatok ellenére továbbra is kedvezőek az építőipar kilátásai. Az ÉVOSZ által megkérdezett piaci szereplők idén 9-10%-os növekedéssel számolnak. Az idei évben a 2021-2027-es EU-s támogatási ciklus által támogatott projektek és a Gazdaságvédelmi Akcióterv beruházásai is megjelenhetnek a piacon. A lakásépítési és lakásfelújítási piacot az újra bevezetett 5%-os lakásáfa, a CSOK és az Otthonfelújítási program egyaránt élénkítheti a jövőben. A megnövekedett kereslet hatására viszont már most is komoly növekedés figyelhető meg az anyagárakban, emellett kapacitási korlátok és anyaghiány lassíthatja az ágazat további növekedését.