Ezen a héten az MNB kamatdöntésére érdemes figyelni

A GKI konjunktúraindexével indul a jövő hét

A GKI április 26-án, hétfőn publikálja az aktuális konjunktúraindexét. Az üzleti és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató az idén februári (-17,6 pont) csökkenés után márciusban emelkedni tudott (-16,7 pont), megközelítette januári, a járvány kezdete óta mért (alacsonynak számító) csúcspontját (-16,3 pont). Azonban ezzel együtt is még távol maradt a járvány előtti szintektől (2019. év vége: -1,1 pont).

Az üzleti bizalmi index stagnált márciusban, a fogyasztói bizalom viszont javulni tudott. Összességében mindkét részmutató és így az azokból képzett kompozit indikátor is kedvezőbb szinten állt a tavaly év véginél.

Kedvező jövőképet tükröz, hogy a GKI már közzétette április fogyasztói bizalmi indexének értékét, mely áprilisban egy éves csúcsra ugrott (bár így is jelentősen elmaradt a tavalyi, járvány okozta zuhanást megelőző, 2020. márciusi szintjétől). Továbbá április elején fokozatos enyhítések kezdődtek a járvány miatt bevezetett korlátozásokon, mely a fogyasztók mellett az üzleti bizalomra is pozitívan hathat.

A fogyasztói bizalom alakulása a kiskereskedelem, illetve a háztartások fogyasztásában, míg az üzleti bizalom alakulása a nemzetgazdasági beruházásoknál játszik fontos szerepet (bizalom csökkenése esetén visszafogva, növekedése esetén erősítve azokat), így összeségében mindkettő kihat a magyar gazdaság teljesítményére. A Danube Capital 2021. áprilisi előrejelzési pályája szerint idén 5,6 százalékos, 2022-ben pedig 5,9 százalékos gazdasági növekedésre érdemes számítani idehaza.

Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa

Április 27-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol várakozásunk szerint a Monetáris Tanács változatlan, 0,6 százalékos szinten hagyja az alapkamatot. Az egyhetes betét kamata is változatlan maradhat az április 29-i, csütörtöki tenderen. A kamatszintekkel kapcsolatban az MNB többször is jelezte, hogy szeretne távolságot tartani a nullaközeli szintektől a rövid oldalon. Ez megerősíti várakozásunkat, miszerint a hazai alapkamat az idei és a jövő évben egyaránt 0,6 százalékon marad.

A kamatok szinten tartása mellett a monetáris politikai eszköztár egyéb elemei tekintetében sem várunk változást az MNB áprilisi kamatdöntésekor. Az NHP Hajrá! 3000 milliárd forintos keretösszegének kihasználtsága március végi adatok szerint 2044 milliárd forint volt, a jelenleg rendelkezésre álló keretösszeg több mint 30 százaléka még nem került lehívásra.

Az állampapír-vásárlási program és a Növekedési Kötvényprogram (NKP) felülvizsgálata pedig a március 9-i ülés keretében már lezajlott, így ezek tekintetében nem várunk változást a jövő keddi kamatdöntéskor.

A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vehető gazdasági tényezők:

Az idei év elejétől kezdve folyamatosan gyorsult az infláció: a januári 2,7 százalékról (év/év alapon) februárban 3,1 százalékra, márciusra 3,7 százalékra emelkedett az inflációs mutató, vagyis jóval közelebb került a toleranciasáv felső határához (4 százalékos). A maginfláció azonban fokozatosan lassult: a januári 4,1 százalékról februárra 4,0 százalékra, márciusra 3,9 százalékra, azonban a belső árnyomás továbbra is fennmaradt.

Az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,1 százalékon alakult márciusban a februári 3,4 százalékos érték után (január: 3,5 százalék, év/év).

Előrejelzésünk szerint áprilisban és ősszel-decemberben megközelíti, sőt akár át is lépheti a 4 százalékot a hazai infláció. Az áprilisi inflációs adat megugrása még átmenetinek ígérkezhet, az év végi azonban már tartós is lehet; igaz, ebben az esetben nagyobb az előrejelzés bizonytalansága.

Felfelé mutató kockázatot jelent az idei infláció esetében a járványügyi korlátozások feloldása után várhatóan felélénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás, mivel az élénkülő kereslet az árak növekedését is magával hozhatja. Amennyiben a kínálat a felélénkülő kereslettel nem tud lépést tartani, továbbá az egyes szektorokban átmeneti kínálati korlátok (hiányok) alakulnak ki, akkor rövid távon még inkább gyorsulhat az infláció.

Az infláció várható megugrásaira az MNB elsősorban kommunikációs eszközökkel, illetve, ha tartósabbá válik az árszínvonal-növekedés és az már egy emelkedő EUR/HUF-árfolyampályában is megjelenik, akkor erőteljesebb beavatkozás esetén az MNB az egyhetes betét kamatának emelésével reagálhat.

A hazai fő inflációs mutató jelenleg még a jegybanki toleranciasávon (2-4 százalék) belül áll, ez és a külső környezet továbbra is támogatja az MNB laza monetáris politikájának fenntartását. Az USA-ban az irányadó kamatsáv rendkívül alacsony, 0-0,25 százalékos szinten áll, a Fed folytatja az állampapír-vásárlásokat is (havi 80 milliárd dollár állampapír- és 40 milliárd dollár jelzáloglevél-vásárlás). A tengerentúlon a Fed publikus nyilatkozatai alapján az idei évben is fennmaradhat a 0 százalék közeli kamatkörnyezet és a laza monetáris politika.

Az EKB a járvány során elindította, majd többször kibővítette a pandémiás eszközvásárlási programját (PEPP) és fenntartotta az extrémen alacsony kamatkörnyezetet is (betéti rendelkezésre állás kamatlába -0,50 százalék). Előretekintve, 2021-ben és azt követő években is a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika fenntartására lehet számítani az eurózónában, a jelenlegi inflációs kilátások mellett.

Emellett a régiós országok jegybankjainak többsége is nullaközeli szinten tartja az irányadó rátákat (lengyel jegybank: 0,1 százalék, cseh jegybank: 0,25 százalék, román jegybank: 1,25 százalék).

Szerdán közli a márciusi munkaerőpiaci adatokat a KSH

Az év első hónapjaiban a hazai munkaerőpiacon is jelentkeztek a járvány okozta válság hatásai, ugyanakkor az adatok nem mutatnak egyértelműen negatív tendenciát. A KSH tájékoztatása szerint 2021 februárjában a munkanélküliek 213 ezer fős létszáma 25 ezer fővel csökkent az egy hónappal korábbihoz képest, de az előző év azonos időszakinál 46 ezer fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt, mely 1,0 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg a januárinál 0,5 százalékponttal alacsonyabb (január: 5,0 százalék).

Továbbá 2021. februárban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző hónaphoz képest 14 ezer fővel több, tavaly januárhoz képest 104 ezer fővel kevesebb volt, jórészt a járvány gazdasági következménye miatt.

Április 28-án, szerdán ismerhetjük meg a márciusra vonatkozó foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat, melyekben továbbra is éreztetheti hatását a koronavírus-járvány 2021-re való áthúzódása (a harmadik hullám és a korlátozások szigorítása előreláthatóan a márciusra vonatkozó adatokban jelenik majd meg).

Idén a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás 0,6 százalékos növekedésére számít a Danube Capital éves szinten a 2020-as csökkenés után. A munkanélküliségi ráta 2021-ben átlagos 4,2 százalékon alakulhat, ezt követően 2022-ben 3,9 százalékra csökkenhet. 2021 első félévében a munkaerőpiacon kedvezőtlenebb kondíciókkal számolunk, az átoltottság terjedésével és a gazdaság fokozatos újranyitásával az év második felében érvényesülhetnek a kedvező tendenciák.

Csütörtökön friss kereseti adatokat ismerhetünk meg

Április 29-én, csütörtökön publikálja a KSH a 2021. februárra vonatkozó kereseti adatokat. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2021 januárjában 411 000 forint volt, 9,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban (december: 9,7 százalék). A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 273 300 forint volt, a bruttó bérekkel megegyező mértékben, 9,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,5 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan – 13,3 százalékkal – nőttek.

A keresetek dinamikája szempontjából a 2021. januárra vonatkozó adatok vízválasztóak, az éves béremelések általában ilyenkor aktualizálódnak. Idén január végén megszületett a megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról, mely szerint mindkettő 4 százalékkal emelkedett idehaza februártól. A kormányzati szektor béremelkedésére elsősorban az egészségügyi dolgozók (orvosok, háziorvosok, fogorvosok), illetve a szociális szférában a bölcsődei dolgozók fizetésemelése gyakorol hatást 2021-ben.

A Danube Capital előrejelzése szerint a korábbi években megfigyelhető magas, kétszámjegyű bérdinamika az előrejelzési horizonton egy számjegyűvé válhat, 2021-ben a nemzetgazdasági szintű átlagbér 7,1 százalékos emelkedésére számítunk. A bérdinamika csökkenő tendenciát követhet, 2022-ben 7,0 százalékos átlagos béremelkedést várunk idehaza.