Jövőre is 10 százalék feletti infláció jön Magyarországon?

Az idei év egészében 12,6 százalékos, míg jövőre 9,5 százalékos inflációt várt eddig Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A kockázatok ugyanakkor egyértelműen felfelé mutatnak. Többek között azért, mert nem tudjuk mi történik október 1. után.

A fenti előrejelzések azt feltételezik, hogy a kormányzat fokozatosan elengedi az üzemanyagok ársapkáját. Ha ezt egyik pillanatról a másikra tennék meg, akkor az októberi inflációs mutató 2-3 százalékponttal megugrana.

Természetesen ez annak is a függvénye, hogy milyen irányba mozdul el a dollár/forint árfolyam és az olajár. Utóbbi esetében kedvező, hogy a recessziós félelmek miatt 93 dollárra esett vissza az árfolyam a korábbi 110 dollárról.

Még akár az is előfordulhat, hogy mire októberre el kell engedni az üzemanyagsapkát, addigra markánsan alacsonyabbak lesznek a piaci üzemanyagárak. Ez esetben csupán szűk 2 százalék lesz az üzemanyagárstop esetleges teljes elengedésének a hatása az alappályához képest. Ez az inflációs növekmény az év hátralevő hónapjaira vonatkozik, míg az egész éves inflációs mutató átlagosan 13 százalék körül alakulhatna – mutatott rá Virovácz.

Utóbbi kalkuláció már tartalmazza a rezsicsökkentés átalakításának a hatását is.

Első számítások alapján fair a jegybank becslése, miszerint 3 százalékos inflációs növekményt okoz az rezsicsökkentés módosítása augusztustól egy éven át.

Áthárítás

Az inflációt tovább fogja emelni a KATA átalakítás hatása, amely azonban még kalkulálhatatlan. Ugyanide tartozik a hatósági üzemanyagárak módosítása is. Egyelőre nehéz megbecsülni, hogy ezt miként élik meg a vállalatok és vállalkozások. Nem tudni, hogy a költségnövekményt áthárítják-e.

Ugyanakkor ezen tényezőknek is lehet érdemi inflációt élénkítő hatása, amely a következő néhány hónapra nagyságrendileg 0,5-1 százalékpont lehet nagyon durva becslés alapján. Éves átlagban pedig néhány tized százalékponttal emelik meg az idei és jövő évi előrejelzéseket.

A jövő évi infláció ezáltal szintén átlendülhet a kétszámjegyű tartományba, a jelenlegi módosítások és az üzemanyagárstop esetleges későbbi elengedése következtében.

Recesszió

A jövő évi inflációs képet azonban átírhatja a recesszió kockázata. Ha a vállalatok azzal szembesülnek, hogy drasztikusan lecsökken a termékeik és szolgáltatásaik iránti kereslet, akkor érdemben megváltozhat az árazási pozíciójuk. Eddig kedvező helyzetben voltak, hiszen szinte mindent át tudtak hárítani a fogyasztókra – fejtette ki az ING Bank vezető elemzője.

Ha viszont elkezd beszakadni a fogyasztás és visszaesnek a beruházások, akkor a vállalatok elveszítik az árazási erejüket. Könnyen lehet, hogy a csökkenő aggregált kereslet miatt más inflációs környezet alakul ki. Ilyen esetben véget érhetne a drasztikus havi szintű átárazások időszaka.

A bázishatások is sokkal erőteljesebben érvényesülhetnek, miután az eddigi rendkívül magas átárazódások a 2023-as évben mérséklik az éves alapú inflációt.

Ez azt jelenti, hogy gyorsabban mérséklődhet jövőre az éves infláció. Ha a vártnál nagyobb recesszió alakul ki, akkor a fenti bő 9,5 százalékos előrejelzésnél érdemben alacsonyabb lehet az infláció jövőre.

Ez is azt mutatja, hogy hatalmas a bizonytalanság a jövő évi előrejelzéseket illetően. Nincsenek könnyű helyzetben azok a vállalatok, akik most a jövő évüket próbálják megtervezni.

Kockázatok

Virovácz Péter az inflációs előrejelzéseiben erősödő forinttal számol. Jövő év közepére visszatérhetünk a 360-370 forintos szintek környékére ideális esetben. Ennek a 10 százalékos forinterősödésnek az euróval szemben közel 1,5 százalékpontos az inflációt mérséklő hatása.

Kockázatot jelent továbbá, ha nem kap Magyarország uniós forrásokat, ami a forint további jelentős gyengülését idézné elő.

A másik nagy kockázat a világpiaci energia- és nyersanyagárak alakulása. Virovácz alapvetően csökkenő gázárakkal, elektromos áram árral és olajárral kalkulált a prognózisaiban. A geopolitikai kép jövőbeni változása viszont felülírhatja a világpiaci árakat.