Jövőre még többet keresnek majd a magyarok

Minek köszönhető, hogy nem száll el az infláció, holott idén 13 százalékos béremelkedés volt a gazdaságban? A többletjövedelmet a lakosság megtakarításként elteszi rosszabb napokra, és főként tartós fogyasztási cikkekre költi, amelyek ára alig drágul. Jövőre egyébként 8,7 százalékos újabb bérnövekedés várható a versenyszférában, és a hitelezés felfutására számíthatnak a kkv-k. Idén mindössze 2,3 százalékos volt a drágulás, és jövőre is 2,5 százalék körüli érték várható, vagyis az infláció annak ellenére nem száll el, hogy a béremelkedés idén 13 százalékos, jövőre pedig 8,7 százalék körülire tehető a versenyszférában. A jegybank közgazdászai szerint csak 2019 közepén érhetjük el a három százalékos inflációs szintet, ami ilyen béremelkedés mellett és négy százalékos gazdasági növekedés mellett ellentmondásnak tűnik, de csak első látásra. A tíz százalékos reálbér-emelkedés egy részét (vagyis az inflációt is figyelembe véve) a lakosság még a nagyon alacsony betéti kamatok mellett is félreteszi, sőt, egy év alatt a készpénzben őrzött megtakarítások közel 300 milliárd forinttal nőttek. Emellett a többletjövedelmet olyan tartós és félig tartós fogyasztási cikkekre költik, amelyek nem, vagy csak alig drágulnak, derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss inflációs jelentéséből. A kiskereskedelmi forgalom bővülésében igenis észrevehető a béremelkedés: az idei 4,6 százalék körüli növekedés után jövőre közel négy százalékkal költenek majd többet a boltokban a vásárlók az előrejelzések szerint.  A kkv-k szempontjából viszonylagos „aranyévek” jönnek a banki hitelezést tekintve: a kifejezetten alacsony kamatkörnyezetben évi 5-10 százalékos emelkedés várható a kihelyezett hiteleknél, és csaknem hasonló mértékű emelkedés lesz a lakosságnál is. A gyors felfutás azonban nem tart sokáig, legalábbis ami az új beruházásokat illeti. Itt az erős élénkülést 2019 végéig tartják reálisan tarthatónak a jegybank elemzői.   Ennek két fő oka van: egyrészt az új ingatlanok áfája 2020. január elsejétől emelkedik, másrészt az uniós beruházások szép lassan kifutnak, és a jelenlegi periódus vége után pedig még nem tudni, milyen támogatások érkeznek az EU-tól. Addig azonban tart a beruházási láz: idén 22, jövőre pedig 11 százalékos bővülésre lehet számítani, majd a lendület alábbhagy, és 2020-ban már – az előző évhez képest – csökkenés várható. Ami a béremelkedést illeti, a hat százalék feletti ütem még évekig kitart, így a következő adócsökkentés elvileg 2020-ban lesz, ekkor a szociális hozzájárulás (szocho)mértékét ismét mérsékelhetik. Ha ugyanis a béremelkedés ekkor is eléri a hat százalékot, akkor az idén megkötött bérmegállapodás alapján kötelező érvényű lesz a szocho ismételt csökkentése.