Kamatemelés után is 370-es szinten a forint: jön-e újabb forintgyengülés jövőre?

A megkérdezett elemzők szerint 2022 első negyedévének végére az MNB 4,5 százalékig emelheti az egyhetes betéti kamatlábat. Ezzel párhuzamosan az infláció várhatóan 6 százalék közelébe lassul. Ezáltal a negatív reálkamatok 2 százalék alá eshetnek. A folyamat alapvetően forint erősítő hatású.

Szintén csökkenti a forint sebezhetőségét a folyó fizetési mérleg egyenlegének várható javulása.

Ezzel szemben az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank várható szigorításai, a geopolitikai feszültségek, a koronavírus újabb variánsai és a bizonytalanabbá váló növekedési kilátások egyaránt kedvezőtlenek a forintra nézve.

A globális kockázati étvágy romlása pedig hagyományosan nem kedvez a hazai fizetőeszköznek, ahogyan más feltörekvő piaci devizának sem.

A fenti folyamatokkal összhangban az euró/forint árfolyam a 350-365 forintos sávban mozoghat 2022 során.

Erste Bank

Nagymértékben és a korábban gondoltnál sokkal gyorsabb ütemben nőtt az elmúlt hetekben az effektív kamatszint a magyar gazdaságban, miközben az MNB változatos eszközökkel próbálja kiszívni a többletlikviditást a bankközi piacról – fejtette ki Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője.

A magasabb kamatszint és a csökkenő forintkínálat fontos forintot erősítő tényezők. Úgy tűnik azonban, hogy a fenti lépések egyelőre inkább csak a további gyengülést korlátozták, és nem sikerült tartósan is erősebb szinten stabilizálni a hazai deviza kurzusát.

A tőkepiacok a koronavírus újabb variánsának éppen meginduló terjedése, a bizonytalanabbá váló növekedési kilátások, a magas infláció, illetve a támogató jegybanki politikák fokozatos visszavétele miatt is aggódnak.

A globális kockázati étvágy romlása pedig hagyományosan nem kedvez a forintnak, ahogyan más feltörekvő piaci devizának sem – mutatott rá Nyeste Orsolya.

A nemzetközi helyzet „fokozódása” mellett az itthoni laza fiskális politika, az Európai Bizottsággal való ellentétek, a Helyreállítási Alap forrásainak kintragadása, a külkereskedelmi mérleg romlása, illetve a tavaszi választások közeledése fenntartja a forintpiaci befektetők aggodalmait.

A magyar gazdaság növekedési kilátásai azonban alapvetően továbbra is kedvezőek. Nyeste Orsolya alapforgatókönyvében emellett 2022-re az infláció lassú mérséklődésével számol. Ez a várhatóan tovább folytatódó jegybanki kamatemelésekkel együtt fokozatosan emeli majd a reálkamatot, csökkenve az árfolyam sebezhetőségét.

Az ellátási láncok problémainak enyhülésével várhatóan az év második felében a magyar export ismét növekedésnek indulhat. Ez pedig javítja a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg egyenlegét.

A külső és belső egyensúlyi mutatók várható javulása, párosulva a magasabb kamatszinttel a forint erősödését sugallja. Így középtávon továbbra is 350 körül stabilizálódó EURHUF kurzussal számol az Erste Bank vezető elemzője.

A rövid távú kép azonban a fentebb említett okok miatt nagyon bizonytalan, s ezek a tényezők fokozott kilengéseket okozhatnak az árfolyamban az előttünk álló időszakban is.

A magas kamatszint és a csökkenő likviditás azonban egyre stabilabb támaszt adhat a hazai devizának, így újabb történelmi mélypontokat nem vár Nyeste Orsolya.

Az euró/forint kurzusa várhatóan a 350-365-ös sávban mozog majd 2022 első felében.

K&H Bank

Az euró/forint árfolyam szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, hogy miként alakul az MNB politikája – világított rá Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A jegybank az elmúlt időszakban meglehetősen szigorú hangnemre váltott. Németh várakozásai alapján a Monetáris Tanács az egyhetes betéti kamatlábat 2022 márciusáig 4,5 százalékig fogja emelni. Eközben az infláció is várhatóan 6 százalék közelébe lassul 2022 első negyedévének végére.

Ezáltal a negatív reálkamatok 2 százalék alá eshetnek. A folyamat alapvetően forint erősítő hatású.

Szintén kedvező a forint szempontjából, hogy a költségvetési politikán a szigorodás jelei mutatkoznak. Ennek megfelelően az állami beruhások lassabban bővülhetnek, ezáltal a 2022-es 5,9 százalékos költségvetési hiánynál akár alacsonyabb számokat is láthatunk.

Ez azért lenne jó mert egyrészről a gazdaság túlfűtöttségének és az infláció megugrásának kockázatát is csökkentené. Másrészről a külső egyensúlyunk javulását is okozná. A költségvetési hiány mérséklődése ugyanis kisebb folyó fizetési mérleg hiánnyal járhat, amely akár többletbe is fordulhat – mutatott rá a K&H Bank vezető elemzője.

Ezzel szemben negatív kockázat, ha a jegybank mégsem lenne annyira szigorú és visszafogná a szigorítási ciklust, vagy az infláció még jobban felpörögne és csak lassabban süllyedne vissza.

A tavaszi választás szintén bizonytalanságot jelent a forintra nézve. Emellett azt sem látni még, hogy 2022 során az EU-val hogyan és mikor fogunk megállapodni. Egyelőre úgy tűnik, hogy a választások előtt kicsi az esélye a megállapodásnak. Erre inkább az év második felében kerülhet sor, amivel összhangban megérkezhetnek az uniós források.

Az amerikai jegybank szigorítási ciklusa is kockázatokat hordoz. Ha lendületesebben kell szigorítania a Fed-nek az komolyabb kockázatkerülési hullámot indíthat el, ami a forintra nézve negatív. Németh Dávid szerint reális az esélye, hogy az előre jelzett három helyett négy kamatemelésre is sor kerülhet 2022-ben az Egyesült Államokban.

Külső kockázatként továbbra is jelen van a koronavírus. Egy esetleges nagyobb gazdasági lassulás szintén kedvezőtlen lenne a forintra.

A geopolitikai feszültségek, úgymint az orosz-ukrán konfliktus, az amerikai-kínai kereskedelmi kapcsolatok vagy a tajvani események szintén veszélyt jelenthetnek a hazai fizetőeszközre.

Az Európai Központi Bank is felfelé módosíthatja az euróövezet inflációs pályáját. Kérdés, hogy ezt milyen mértékben követi le szigorításokkal. Az EKB szigorúbb hozzáállása szintén negatív lenne a forintra nézve.

Összességében 2022 első három hónapjában forinterősödést vár Németh Dávid. Március végére az euró/forint árfolyam a 350 forintos szintek környezetébe süllyedhet.

A második negyedévben a választás ugyanakkor bizonytalanabb időszakot hozhat. Ezt követően az év második felében már nem vár a K&H Bank vezető elemzője újabb jegybanki szigorítást. Sőt, az MNB az utolsó negyedévben akár kamatot is csökkenthet.

A tavasszal várhatóan 4,5 százalékig emelkedő egyhetes betéti kamatláb ugyanis az egyensúlyi szintünk felett lenne.

Emellett az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is szigoríthat a monetáris politikán, ami a forintra nézve negatív.

Így 2022 végére 360 forint felé visszaemelkedhet az árfolyam Németh Dávid szerint.