Kandrács Csaba: zöldülhetnek a bankok, jelentős jogszabályi változás jöhet

Megjelent a hitelintézeteknek szóló új zöld MNB ajánlás. Az ajánlás célja a hazai bankszektor tudatosságának és felkészültségének javítása az éghajlatváltozással és a környezeti kockázatokkal kapcsolatban. Az ajánlás egyúttal az új szabályozási feladatokra is felhívja a figyelmet. A dokumentum első lépésben egy akcióterv kidolgozását, továbbá annak a jegybank részére való megküldését várja el a hitelintézetektől 2021. szeptember 30-ig.

Környezeti fenntarthatóság támogatása

Kandrács Csaba, az MNB alelnökének elmondása alapján kibővülhet a Magyar Nemzeti Bank mandátuma. A környezeti fenntarthatóság, mint cél bekerülhet a jegybank célrendszerébe. Ezzel az MNB az úttörők táborába tartozhat.

A zöld ajánlás a jegybank programjának egyik sarokpontja. Az éghajlatváltozással és a környezeti hatásokkal kapcsolatos kockázatok egyre jobban fókuszba kerülnek - mutatott rá az alelnök.

A hazai hitelintézetek egyelőre nem képesek kellő mértékben felmérni és kezelni ezen kockázatokat. A zöld ajánlás célja, hogy az MNB ráirányítsa ezen kockázatokra a figyelmet – tette hozzá Kandrács Csaba.

Nemzetközi környezet

Az EU-ban folyamatban van az éghajlatváltozással kapcsolatos, környezeti faktorok beépítése a banki szabályozásba.

Az európai bankhatóság felülvizsgálja a fenntarthatósági szempontok beépíthetőségét az I., II. és III. pillérekbe, melyek a banki tőkekövetelményeket, a banki kockázatkezelést és a nyilvánosságra hozatalt fedik le.

A nemzetközi szféra is komoly változás elé néz. Az MNB alelnöke rávilágított, a korai lépések egyaránt segítik a hazai bankrendszert és a karbon-semlegességre történő átállást. Hozzátette, a gyors reagálás versenyelőnyhöz juttathatja a hazai bankokat.

MNB felmérés eredményei

A Magyar Nemzeti Bank készített egy felmérést a bankok felkészültségére vonatkozóan.

Ez alapján a bankok kétharmada nem vitatja meg rendszeresen a fenntarthatósággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat vezető testületi szinten.

Másfelől a pénzintézetek több mint felében nincs olyan dedikált személy vagy csapat, amelynek a felelőssége a fenntarthatósággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal foglalkozik.

A bankok ráadásul több mint kétharmada nem készített hatástanulmányt a klímaváltás eszközállományra gyakorolt hatásairól – mutatott rá Kandrács Csaba.

A klímaváltozásból eredő fizikai kockázatok mértéke a magyar bankrendszerben egyelőre pontosan nem ismert. Magyarország azonban különösen sebezhető a klímaváltozás következményei miatt. Jelentős a bankok kitettsége ugyanis a magas ÜHG (üvegházhatású gázok) intenzitású ágazatokkal szemben. Emellett negatív tendenciát mutat a bankszektor karbon-kockázati indexe is.

Jogszabályi változás

Jelentős jogszabályi változásokra kerülhet sor Kandrács Csaba várakozásai szerint.

A hazai bankok egyelőre nem kellően felkészültek. A kockázatok mértéke azonban potenciálisan magas, ezért is volt szükség az MNB Zöld ajánlására. Az elvárásoknak való megfelelés másfelől lehetőségeket is nyit a hazai pénzintézetek számára. A bankok elébe mehetnek a változásoknak, melyek így akár komoly üzleti lehetőségeket találhatnak a zöld beruházások erősebb finanszírozásában.

A jelenlegi tanulmányok alapján évente a GDP 2,5 százalékát kellene elkölteni annak érdekében, hogy 2050-re Magyarország teljesíthesse a nemzetközi környezeti célokat. A gazdasági átállás finanszírozási igénye tehát hatalmas, melynek keretében a bankok is fontos szerephez jutnak.

Zöld ajánlás főbb üzenetei

A zöld ajánlás főbb üzenetei közé tartozik a környezeti kockázatok azonosítása és beépítése az üzleti stratégiába. A környezeti kockázatok kezelése, környezetileg nem fenntartható tevékenységek finanszírozásának mérséklése. A környezeti fenntarthatóságot segítő hitelezési vagy forrásoldali termékek kialakítása. A vezetői és a szervezeten belüli felelősség meghatározása a környezeti kockázatok kapcsán. Ökológiai lábnyom csökkentése és karbon-lábnyom semlegesítése. A részletes és informatív adatok közzététele a hitelezett ügyfelek környezeti hatásáról.

A zöld ajánlás négy részből áll, mely összhangban van az Európai Központi Bank és az EBA gyakorlatával is, illetve teljes körűen érinti a banki működés területeit.

Minden hitelintézet számára kritikus fontosságú, hogy képes legyen azonosítani a környezeti kockázatokat és ezeket beépíteni az üzleti stratégiába – hívta fel a figyelmet az MNB alelnöke.

Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha a hitelintézetek hivatalosan is az ENSZ Felelős Banki irányelveinek aláírójává válik. Explicit módon is vállalva a kapcsolódó keretrendszer alkalmazását.

Vállalatirányítás

Az MNB ajánlása alapján a bankok oly módon alakítanák át a vezető testületeket, hogy rendelkezzenek a megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalatokkal.

A jegybank elvárja továbbá, hogy a felelősségi körök egyértelműen, jól körülhatároltak, következetesek, kikényszeríthetők és kellően dokumentáltak legyenek.

Emiatt a kulcsfontosságú pozíciót betöltő személyek az éghajlatváltozással és a környezeti kockázatokkal kapcsolatos, az adott feladatkör ellátása szempontjából releváns szakértelemmel rendelkezzenek.

Ez magába foglalja azt is, hogy a bankok az éghajlatváltással kapcsolatos és környezeti kockázatok kezeléséért fellelős szervezeti egységet hozzanak létre.

A bankok másfelől kevesebb, mint negyede kísérelte meg a kockázati kitettség számszerűsítését az MNB felmérése szerint. Először becsléseken, majd egyre szofisztikáltabb modelleken keresztül a hitelintézeteknek képesnek kell lenniük megfelelő kockázatkezelésre – mutatott rá a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Az MNB ezenfelül elvárja, hogy a hitelintézetek a környezeti kockázatokat érzékenység-, forgatókönyv-elemzés vagy stressztesztelés elvégzésén keresztül is értékelje.

Nyilvánosságra hozatal

Az MNB zöld ajánlásában a nyilvánosságra hozatal is egy erős motívum a nagyobb átláthatóság érdekében. Ezen elvárásokat a jegybank a nemzetközi folyamatokkal összhangban határozta meg, figyelembe véve a TCFD ajánlásait, az EBA tervezetét, a Taxonómia rendeletét és az Európai Bizottság releváns közleményét – mondta el Kandrács Csaba. A várható új jogszabályi követelmények komoly kihívást jelenthetnek a hazai hitelintézetek számára, ezért minél előbb határozott lépésekre van szükség.

Miután számos, jelenleg még nem elérhető információ nyilvánosságra hozatalára van szükség, a hitelintézetek számára elkerülhetetlen lesz az IT rendszer és az adat taxonómiájuknak a frissítése.

A zöld ajánlás sok újszerű elvárást fogalmaz meg. Ennek jegyében a zöld pénzügyek.hu oldalon tudástárat hozott létre az MNB. Ezentúl a jegybank dedikált csapata segíti a bankokat igény szerint, hogy meg tudjanak felelni a követelményeknek.

Az MNB Zöld ajánlása 2021 június 1-től lép érvénybe. Bizonyos pontjait viszont 2021 június 30-tól kell alkalmazni.