Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség: lesznek iskolák, amelyek nem fognak tudni fűteni a gázhelyzet miatt

Ukrajna energiaháborúban áll Oroszországgal - nyilatkozta a napokban Makszim Nemcsinov ukrán helyettes energetikai miniszter arra hivatkozva, hogy

Moszkva blokkolja a Kazahsztánból Ukrajna területére irányuló szénszállítást, az oroszok egyszerűen nem engedik át a szénnel megrakott vasúti kocsikat a területükön.

Azt már korábban bejelentette az Orosz Föderáció Gazdaságfejlesztési Minisztériuma, hogy november 1-től felfüggeszti a termikus szén szállítását Ukrajnába mondván, az őszi-téli időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani az ország saját szükségleteinek kielégítésére.

Noha a kijevi  döntéshozók ősz elején még azzal nyugtatták a lakosságot, hogy fel vannak készülve a télre, november elején már azt jelentette az Unian hírügynökség, hogy az ukrán lakosságnak fel kell készülnie a rendszeres áramszünetekre és a távfűtés akadozására, mert a villanyerőművekben korábban nem látott kritikus méretű hiány van szénből. A tudósítás kiemeli,

Ukrajnában 12 hőerőmű felel a lakosság és az ipari fogyasztók áramellátásáért, ám közülük egyik sincs felkészülve a téli időszakra. Ahhoz, hogy zökkenőmentesen működjenek, 3 millió tonna szénre lenne szükségük, de jelenleg összesen csak 717 ezer tonna van raktáron,

ilyen méretű hiányra korábban soha nem volt példa. A sors fintora, hogy Ukrajna rendelkezik szénbányákkal, csak éppen a háború sújtotta keleti régiókban, ezért már évek óta importra szorul.

Denisz Smihal miniszterelnök azzal hűtötte a kedélyeket, hogy ha nem tart ki a szén a fűtési idényben, akkor földgázzal fogják pótolni.

Csakhogy Ukrajna politikai okokból 2015 óta nem hajlandó Oroszországtól gázt vásárolni, így keleti szomszédunk stabil gázellátása a legkevésbé sem megoldott.

Eddig a nyugati határai mentén visszafordított (reverz) gáz megvásárlásával oldották meg a problémát, egyébként drágábban, mintha megállapodtak volna Moszkvával, de idén ez sem járható út, mivel , a Gazprom csökkentette az Ukrajnán át az Európai Unióba szállított tranzitgáz mennyiségét, miközben a számukra érthetően fontosabb Északi Áramlaton megy át a gáz nagy része.

Így még az is kérdéses, hogy egy keményebb tél esetében a fűtést biztosítani tudják majd a lakosságnak, nem hogy még áramfejlesztésre is felhasználják. 

Lett volna egy alternatív megoldás is, amely szerint a szomszédos Fehéroroszországtól vásárol áramot Ukrajna. Meg is kötötték a szerződést a Belenergo-val,

ám a fehérorosz állami energiaholding, noha éppen csak hogy elkezdte, a hónap elején máris megszüntette az elektromos áram szállítását Ukrajna Egyesített Energetikai Rendszerébe, amiről november 8-án levélben értesítette ukrajnai partnereit. 

Aligha lesz tehát egyszerű az idei fűtésszezon az ukránoknak, még azzal együtt sem, hogy a kijevi kormány Donyeck és Luhanszk megye frontvonal közeli járásaiban megemelte a rezsitámogatást.

Erre azért volt szükség, mert az  „érintkezési” vonal mentén élő ukránok a harcok miatt gáz nélkül maradtak, így kénytelenek háztartási gépeket használni otthonuk fűtésére, ami tetemes villanyszámlát eredményez, ezt kompenzálja az állam azzal, hogy 12 000 ilyen háztartásnak adnak majd átlagosan 2500 hrivnya támogatást.

Emellett intézkedtek a tarifák ingadozásának megelőzése érdekében is, és már októberben bejelentették, hogy a mostani fűtési idény végéig a földgáz lakossági árát rögzítik, a díjszabás 7,96 hrivnya lesz köbméterenként. 

Csakhogy ez számos területen nem segít, az iskolák, óvodák, kórházak, és más közintézmények például nem számítanak lakossági fogyasztóknak, ezért jóval magasabb áron juthatnak csak gázhoz, már most borítékolható, hogy sokan ezt nem fogják bírni.

Biztosan lesznek olyan iskolák, amelyek a téli szünet után nem tudnak majd kinyitni, és nem csak Kárpátalján, hanem országszerte mindenhol - mondja a Növekedés.hu-nak Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kommunikációs titkára.

Az aggodalom jogos, ugyanis a Naftogaz állami gázvállalat az intézményeknek több mint 16 hrivnyáért szállítja a földgázt, ami több mint kétszerese a lakossági árnak. Márpedig rosszabbkor nem is jöhetett volna az energiakrízis, ugyanis ezek az intézmények nem rég estek át jelentős átszervezésen.

A korábbi közigazgatási rendszert kistérségekké alakították át, gyakorlatilag megszűnt a helyi önkormányzatiság, a településeket nagyobb egységekbe szervezték be. Beregszász városához például tizennégy települést csatoltak. De ami még fontosabb, a korábban állami fenntartású intézményeket, többek között az óvodákat, iskolákat most megkapták a kistérségek, termeljék ki ők a fenntartási költségeket, állami támogatást ehhez nem kapnak. Ez biztos hogy nem fog menni

mutat rá Darcsi Karolina hozzátéve, amikor az idei év kiadásait az intézmények megtervezték, még jóval alacsonyabb rezsiárakkal számoltak. Aki teheti, most alternatív megoldásokban gondolkozik, azok az intézmények vannak előnyben, ahol megoldható a fűtés vegyestüzelésű kályhával, vagy brikettel, arra azonban nincsenek tervek, mi lesz, ha az áram is elmegy.