A vártnál kedvezőbb képet mutatnak a legfrissebb kereseti adatok
ElemzésekDecemberben a keresetek növekedési üteme lassult: az előző havi 11,9 százalékról 11,0 százalékra. A lassulás nem meglepő és előre számítani lehetett rá, hiszen ez egy bázishatás eredménye: a 2024-es minimálbéremelést előrehozták 2023. decemberére, így a korábban megemelt bérek itt magas bázist jelentettek a mostani adat szempontjából.
Ugyanakkor a lassulás mértéke a vártnál kisebb, így a mai adat kellemes meglepetésként értelmezhető. Figyelembe véve a 4,6 százalékos decemberi inflációt, ez reálértéken 6,1 százalékos növekedést jelent, azaz a növekvő infláció és a bázishatás ellenére még mindig emelkedni tudott a keresetek vásárlóereje - írja a mai kereseti adatokhoz fűzött kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.
Az előrehozott minimálbéremelés a vállalkozásoknál jelent meg inkább, itt lassult a béremelkedés 11,3 százalékról 9,5 százalékra, míg a költségvetési szférában 13,9 százalékról 17,2 százalékra gyorsult – ez tudta kompenzálni a vállalkozások lassabb béremelkedését.A 2024-es év egészét 13,2 százalékos átlagos keresetnövekedés jellemezte, ami a 3,7 százalékos inflációt figyelembe véve 9,2 százalékos átlagos reálkeresetnövekedést jelent, azaz az átlagot tekintve tavaly érdemben nőni tudott a keresetek vásárlóereje.
Ez segítette a fogyasztás növekedését, ami a tavalyi évi növekedés fő húzóereje volt. Az év egészét tekintve a legnagyobb mértékben, 26,3 százalékkal az oktatás ágazatban nőttek a keresetek, ezt követte a vízellátás ágazat 17,4 százalékos növekedése. A legkisebb növekedés a pénzügyi, biztosítási ágazatot (10,6 százalék) és az energiaipart (10,8 százalék) jellemezte.
A tavalyi évben a költségvetési szféra béremelkedése volt legjelentősebb, 16,8 százalék, míg a vállalkozásoknál mindössze 12,1 százalék. A 2024-es jelentős bérnövekedést a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a még mindig több területen jellemző munkaerőhiány és a korábbi magas inflációs időszak kompenzációjának igénye indukálta.
2025-ben átlagosan 8-9 százalékos keresetemelkedésre számítunk, ami az 5 százalék körüli inflációt figyelembe véve valamivel 4 százalék alatti reálbéremelkedést jelent. Ez a tavalyinál kisebb, de fenntarthatóbb érték, az eredetileg vártnál azonban a magasabb infláció miatt kisebb. A kisebb reálbérnövekedésben a kevésbé feszes munkaerőpiac is szerepet játszik: a feldolgozóipar alacsonyabb kereslete jelentősen mérsékli a munkaerőhiányt.
A bérek reálértékének érdemi növekedése egyaránt fontos a gazdasági növekedés szempontjából, valamint a munkaerő itthon tartása miatt.
Az idei magyar minimálbéremelés mértéke belesimul a régiós átlagba, ám a garantált bérminimum ennél jelentősebb szereppel bír az átlagbérek növekedése szempontjából, így annak érdemi emelése is elengedhetetlen.
