Két kecskét és 48 kutyát is köröz a rendőrség!

Több százezer forintot is elkérnek az eladók egy-egy szarvasmarháért, de a hízott sertés sem olcsó, a különféle fajtiszta kutyákról nem is beszélve. Ezekben az állatokban pedig az a közös, hogy időnként ellopnak egyet-egyet belőlük, és ilyenkor kerülhet képbe rendőrség. Ők ugyanis nemcsak embereket, hanem tárgyakat, de akár növényeket is kereshetnek, vagy ahogy ők mondják, körözést adhatnak ki, hogy előkerítsék az eltűnt dolgokat.

Így kerülhetett fel a hatóság honlapjára például 170 darab juh. De a birkákon kívül keresnek még két kecskét, 48 kutyát, 51 tehenet, öt lovat, 24 postagalambot és egy disznót is. Érdekessége a listának, hogy egy macska sincs rajta, ahogy puhatestű és hal sem, pedig biztosan tűnnek el drága macskák az országban.

Ráadásul van a nyilvános körözési listának egy növényekre vonatkozó része is, ami most éppen üres.

De visszatérve az állatokhoz: azokat nehezebb lesz előkeríteni, mint az embereket, mert sokkal kevesebb adat van megadva róluk. Azaz szinte semmi, pedig az embereknél például a nevet, a különleges azonosító jeleket, az eltűnés helyét és idejét is megadják. Itt pedig csak a faj, és jó esetben a szín, valamint a nem szerepel.

Néha azonban mégis sikerül, mint nemrég a Somogy megyei Marcaliban. Ott a járási ügyészség egy ellopott bikaborjú miatt emelt vádat egy férfi ellen.

A 47 éves vádlott még júniusban legeltette saját állatait, amikor észrevette a máshonnan elcsatangolt borjút. Befogta, és hazavitte. Viszont az elkóborolt állat jogilag nem elveszett, ezért aki befogja és nem jelenti, tulajdonképpen ellopja. A rendőrök gyorsan elkapták, az ügyészség pedig elzárás kiszabását kérte.

Az állatkopások egyébként korábban leggyakrabban a Dél-alföldi régióban fordultak elő, ami persze nem volt véletlen.

Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében még néhány ezelőtt is sokan éltek állattartásból. Szinte mindenki valamilyen szárnyast nevelt, de a legjövedelmezőbb minden bizonnyal a libatenyésztés volt. Egy 3-4 ezer tagú libacsapat már el tudott tartani egy családot, éppen ezért sokan voltak, akik évente 10-15 ezer víziszárnyast is neveltek egyszerre.

Mivel az állatokat szabadon tartották, voltak emberek, akik megritkították az állományt. Egy tízezres madárcsapatnál nem tűnik fel, ha eltűnik belőle akár pár száz állat. A gazdák a lopásra így csak akkor jöttek rá, amikor a szezon végén elvitték a felnevelt libákat, mert akkor darabra meg kellett számolni őket. Azzal pedig mindenki tisztában volt, hogy ennyi nem pusztult el, elkóborolni sem tudott. Mostanában viszont ez is visszaszorult mert tízből kilenc család felhagyott a libatenyésztéssel.