Kétéves csúcsra vitte az olaj árát a szaúdi bizonytalanság

A világ legnagyobb olajkitermelője továbbra is Szaúd-Arábia, éppen ezért az ország belső politikai bizonytalansága, és az Iránnal kiújult konfliktusa nagy mértékben befolyásolja a piacot. Az olaj ára a napokban átlépte a 64 dollárt hordónként, amely kétéves csúcsként értékelendő. Szaúd-Arábia, a fekete arany királya a globális olajkitermelés egyötödét irányítja és csaknem kétszer annyi az olajból származó bevétele, mint a második helyezett Oroszországnak. A Szaúd-Arábiában kialakult politikai instabilitás miatt, illetve az Iránnal és Katarral kialakult feszült viszony következtében az olaj ára két éves csúcsra emelkedett. A politikai bizonytalanság árfelhajtó hatásaként az olaj ára november hatodikán elérte a 64,27 dollárt hordónként, és elemzők további emelkedést valószínűsítenek a bizonytalan politikai helyzet elhúzódása esetén. Egyrészt már a Katarral szemben elrendelt blokád óta nyilvánvalóvá vált a katonai konfliktus Iránnal, amely hagyományosan a regionális legnagyobb riválisuk, de emellett a jemeni polgárháborúban is érintett Szaúd-Arábia. Emellett a belső bizonytalanság is befolyásolja az olaj árát, mivel a legnagyobb olajkitermelő országban belső politikai válság alakult ki. Mohammed bin Salman koronaherceg korrupciós vádakkal nemrég letartóztatta a királyi család több tagját is, minisztereket és a nemzeti gárda vezetőit is. Fontos tényező, hogy a szaúdi reformok keretében részlegesen privatizálják az állami tulajdonú Aramco olajvállalatot, és egy magasabb olajárszint nyilvánvalóan kedvezőbb árazást érne meg a leendő befektetőknek. Az olajárat felhajtó tényezők között szerepel még az emelkedő globális kereslet, és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó tagállamok korábbi megállapodása a termelés visszafogásáról. Sokszor említik az Egyesült Államokat, mint olajkitermelő országot, amely esetleg ellensúlyozhatná az esetlegesen kieső termelést, ám a piaci szerepe sokkal csekélyebb. A kiviteli piac alig másfél százalékát birtokolja, míg a szomszédos Kanada és Mexikó sokkal több olajat szállít, mint az USA. Amerika az előrejelzések szerint 2020-ra napi két millió hordó olajat termelhet kivitelre, ha ez sikerül nekik, akkor valóban komoly vetélytárssá növi ki magát az ország.