Kevesebb fehér ember él Amerikában, mint azt eddig gondolták - friss adatok
ElemzésekAz ázsiaiak, a hispánok és a latinok aránya viszont nőtt az Egyesült Államokban.
Az amerikai lakosságnak már csak az 57,8 százaléka vallja magát fehérnek – derült ki múlt héten az amerikai népszámlálási hivatal adataiból. Legutóbb 10 éve írták össze az embereket és akkor ez az arány még 63,7 százalék volt.
Az esés nagyobb, mint amire számítani lehetett. Amig a hivatalos számok nem jelentek meg, a becslések még 59 százalékra tették a fehér lakosság jelenlegi arányát. Az amerikai népszámlálások történetében,
vagyis 1790 óta először, nem csak azért csökkent a fehérek aránya, mert a többi etnikum gyorsabban növekedett, hanem mert a fehér lakosság elkezdett zsugorodni.
Tíz év alatt 196 millióról 191 millióra. Azért is vannak egyre kevesebben, mert a körükben visszaesett a gyerekvállalási hajlandóság. Ez a tendencia az egész világon. Minél vagyonosabb egy társadalmi réteg annál kevesebb gyereket vállal.
A fehérek pedig egyértelműen a legtehetősebbek az Egyesült Államokban. Az USA-ban felhalmozott vagyon 85,5 százaléka tartozik hozzájuk, míg a legnagyobb etnikai kisebbséghez a spanyolajkúakhoz csak 3,1 százalék.
A következő években aligha áll le a tendencia. Amerika egyre sokszínűbb lesz. A 18 év alattiak körében a fehérek már most is kisebbségben vannak: az arányuk alig 47 százalékot tesz ki.
A kevesebb gyerekvállalás mellett részben a vegyesházasságok miatt is csökken, nem csak a fehérek, hanem kis arányban még a feketék aránya is.
Az amerikai lakosság felépítése
Az egyes rasszok és etnikumok aránya a lakosságon belül (%)
| 2010 | 2020 | |
| Fehérek | 63,7 | 57,8 |
| Spanyolajkúak és latinok | 16,3 | 18,7 |
| Feketék | 12,2 | 12,1 |
| Ázsiaiak | 4,7 | 5,9 |
| Kevert rasszúak | 2,9 | 4,1 |
| Egyebek | 0,2 | 1,4 |
Forrás: census.gov
A képet árnyalja, hogy Amerikában, amikor a rasszok alapján összeírják a lakosságot, külön kezelik a spanyolajkúakat és a latinokat, annak ellenére, hogy az esetükben nem egy külön rasszról van szó. A spanyolajkúak között vegyesen mindenféle rassz megfordul, de a népszámlálásban mégis külön kategóriában szerepelnek.
Az összeírásoknál előfordulhat az is, hogy aki 10 éve még mondjuk fehérnek vallotta magát, az ezúttal más etnikumot választott.
Kaliforniában mindenesetre már fordult a kocka: a legnépesebb államban már a latinok és a hispánok lettek a legnagyobb népcsoport.
De közel a fordulóponthoz Texas is, ahol a lakosok 39,7 százaléka olyan fehér, aki nem számít hispánnak, 39,3 százalék viszont már spanyolajkú.
A fehérek általában a kisebb államokban vannak meghatározó többségben. Az arányuk a mindössze 1,3 milliós Maine-ben a legnagyobb. Az itt élőknek több mint a 90 százaléka fehér.
Amerikában a bőrszín sokszor nem csak a vagyoni helyzetre, de a politikai hovatartozásra is komoly hatással van. Legalábbis a fehérek többsége republikánusokra szokott szavazni. Ezzel szemben a feketék kifejezetten a demokraták felé húznak.
Jellemző, hogy a republikánus párt történelmi eredményként könyvelte el, hogy tavaly az elnökválasztáson sikerült megszereznie a fekete szavazatok 12 százalékát.
A megosztottság miatt a friss demográfiai adatokat néhány híresség meglepő, sarkos megnyilvánulásokkal kommentálta. Köztük találjuk a híres dokumentumfilmest Michael Mooret is, aki annak idején a republikánus George Bush-ról készített egy kritikus filmet, Fahrenheit 9/11 címmel.
A tényt, hogy 1790 óta először a fehérek kevesebben lettek úgy kommentálta: "más szavakkal, Amerika történetében ez a legjobb nap".
