A fehérek lesznek Amerika új kisebbsége
ElemzésekA tengerentúlon a lakosság felépítése át fog alakulni a következő években, ez a változás pedig a politikára is komoly hatással lehet.
Az Egyesült Államokat gyakran emlegetik úgy, mint a népek olvasztótégelyét. Aki követi a híreket, mégis azt látja, hogy Amerika óriási megosztottságban él. Május vége óta egymást érik a rasszizmusellenes tüntetések. A demonstrációk pedig gyakran erőszakba és fosztogatásokba torkollnak. A társadalom sok szempontból nem tudott egybeolvadni. A bőrszín éles választóvonalakat húz a lakosság sorai között.
Az átlag fehér és fekete állampolgár mind a mai napig teljesen más esélyekkel indul neki az életnek.
Míg a fehér háztartások medián vagyona 44 millió forintot tesz ki, addig a feketéknél ez az érték csak 3,9 millió.
A szakadék a két csoport között pedig ahelyett, hogy szűkülne, az utóbbi években inkább egyre tágabbra nyílt. A Washington Post állítása szerint ma arányaiban körülbelül akkorák a vagyoni különbségek a feketék és a fehérek között, mint a ’60-as években, amikor még polgárjogi mozgalmak küzdöttek a feketék jogaiért.
Mindezek fényében aligha meglepő, hogy az átlag fehér és fekete amerikai egészen másként látja a világot.
Amikor Donald Trump 2016-ban republikánus színekben váratlan győzelmet aratott, szinte teljesen a fehér szavazókra támaszkodott. Ők 57 százalékban voksoltak rá. A kisebbségeknek csak a 27 százaléka – az afro-amerikaiaknak pedig pusztán a 8 százaléka – húzta be az x-et a neve mellett. Ennyi viszont elég is volt a győzelemhez. Az ország viszont politikai értelemben ketté szakadt. A főleg fehérek lakta, republikánus párti vidékre és a sokszínű demokrata szimpatizáns nagyvárosokra.
A lakosság összetétele a 10 legnagyobb amerikai nagyvárosban
| Város | Fehérek aránya (%) | Feketék aránya (%) | Ázsiaiak aránya (%) | Többiek aránya (%) | Lakosságszám (ezer fő) |
| New York | 42,7 | 24,3 | 13,9 | 19,1 | 8 622 |
| Los Angeles | 52,4 | 8,9 | 11,6 | 27,1 | 3 999 |
| Chicago | 49,4 | 30,1 | 6,4 | 14,1 | 2 716 |
| Houston | 57,6 | 22,5 | 6,9 | 13 | 2 312 |
| Phoenix | 72,3 | 6,9 | 3,7 | 17,1 | 1 626 |
| Philadelphia | 44,8 | 43,6 | 7,8 | 3,8 | 1 580 |
| San Antonio | 80,5 | 6,9 | 2,8 | 9,8 | 1 511 |
| San Diego | 64,8 | 6,5 | 16,7 | 12 | 1 419 |
| Dallas | 62,5 | 24,3 | 3,4 | 9,8 | 1 343 |
| San Jose | 40 | 3 | 35,4 | 21,6 | 1 021 |
Forrás: census.gov
A legnagyobb 10 amerikai város között mindössze egy van, amelyiknek republikánus a polgármestere: ez a kaliforniai San Diego.
Lassan viszont országosan is át fog alakulni a lakosság felépítése. Mivel a fehér családok rendszerint kevesebb gyereket szoktak vállalni, a fehér európai bevándorlók száma pedig csökken, ezért az előrejelzések szerint 2045 környékén az USA-ban a fehér lakosság kisebbségbe fog kerülni.
Már most is vannak olyan települések és megyék, ahol pont hogy az országos minoritások alkotják a többséget. A 670 ezer fős Detroitban például a helyiek 82 százaléka afroamerikai. Ez főleg annak köszönhető, hogy a fehér lakosság a helyi autóipar összeomlása után nagy számban hagyta el a várost.
A társadalmi fordulatra az iskolákban sor is került: országos szinten a 16 év alattiaknak jelenleg már kevesebb, mint az 50 százaléka fehér. Annyi biztos, hogy pár év, és egy Trump-féle taktikával már nem lehet majd választást nyerni. A jövőben az elnökjelöltek egyetlen csoportra támaszkodva nem tudnak majd győzelmet aratni.
Viszont ennek a fokozódó sokszínűségnek van egy amerikai sajátossága. A tengerentúlon a statisztikák külön népcsoportként kezelik a hispánokat, vagyis a spanyolajkúakat.
Az amerikai lakosság felépítése
| Nem-hispán fehérek | 60,1% |
| Hispánok és latinok | 18,5% |
| Feketék | 13,4% |
| Ázsiaiak | 5,9% |
| Őslakosok | 1,5% |
| Egyéb | 0,6% |
Forrás: census.gov
Míg a feketék aránya a népességen belül stagnál, addig a hispánok egyre nagyobb részét teszik ki a társadalomnak. Húsz éve még csak 35 millióan voltak, most már a számuk 60 millió körül mozog. Ez részben annak köszönhető, hogy körükben nagyobb a gyerekvállalási hajlandóság, részben annak, hogy Közép- és Dél-Amerikából még mindig sokan vándorolnak be az USA-ba.
Viszont ez az etnikai csoport nem egy konkrét rasszhoz tartozik. A hivatalos adatok szerint több mint a felük fehérnek számít. Sokáig a politikai térképen is viszonylag nehéz volt őket elhelyezni. Az első hispán amerikai elnökjelölt-aspiráns például még 1980-ban republikánus volt. Napjainkban viszont a többségük a demokraták felé húz, ami újfent előrevetíti a republikánusok jövőbeli nehézségeit.
