A fehérek lesznek Amerika új kisebbsége

Elemzések2020. szept. 9.D.J.

A tengerentúlon a lakosság felépítése át fog alakulni a következő években, ez a változás pedig a politikára is komoly hatással lehet.

Az Egyesült Államokat gyakran emlegetik úgy, mint a népek olvasztótégelyét. Aki követi a híreket, mégis azt látja, hogy Amerika óriási megosztottságban él. Május vége óta egymást érik a rasszizmusellenes tüntetések. A demonstrációk pedig gyakran erőszakba és fosztogatásokba torkollnak. A társadalom sok szempontból nem tudott egybeolvadni. A bőrszín éles választóvonalakat húz a lakosság sorai között.

Az átlag fehér és fekete állampolgár mind a mai napig teljesen más esélyekkel indul neki az életnek.

Míg a fehér háztartások medián vagyona 44 millió forintot tesz ki, addig a feketéknél ez az érték csak 3,9 millió.

A szakadék a két csoport között pedig ahelyett, hogy szűkülne, az utóbbi években inkább egyre tágabbra nyílt. A Washington Post állítása szerint ma arányaiban körülbelül akkorák a vagyoni különbségek a feketék és a fehérek között, mint a ’60-as években, amikor még polgárjogi mozgalmak küzdöttek a feketék jogaiért.

Mindezek fényében aligha meglepő, hogy az átlag fehér és fekete amerikai egészen másként látja a világot.

Amikor Donald Trump 2016-ban republikánus színekben váratlan győzelmet aratott, szinte teljesen a fehér szavazókra támaszkodott. Ők 57 százalékban voksoltak rá. A kisebbségeknek csak a 27 százaléka – az afro-amerikaiaknak pedig pusztán a 8 százaléka – húzta be az x-et a neve mellett. Ennyi viszont elég is volt a győzelemhez. Az ország viszont politikai értelemben ketté szakadt. A főleg fehérek lakta, republikánus párti vidékre és a sokszínű demokrata szimpatizáns nagyvárosokra.

A lakosság összetétele a 10 legnagyobb amerikai nagyvárosban

Város Fehérek aránya (%) Feketék aránya (%) Ázsiaiak aránya (%) Többiek aránya (%) Lakosságszám (ezer fő)
New York 42,7 24,3 13,9 19,1 8 622
Los Angeles 52,4 8,9 11,6 27,1 3 999
Chicago 49,4 30,1 6,4 14,1 2 716
Houston 57,6 22,5 6,9 13 2 312
Phoenix 72,3 6,9 3,7 17,1 1 626
Philadelphia 44,8 43,6 7,8 3,8 1 580
San Antonio 80,5 6,9 2,8 9,8 1 511
San Diego 64,8 6,5 16,7 12 1 419
Dallas 62,5 24,3 3,4 9,8 1 343
San Jose 40 3 35,4 21,6 1 021
Forrás: census.gov

A legnagyobb 10 amerikai város között mindössze egy van, amelyiknek republikánus a polgármestere: ez a kaliforniai San Diego.

Lassan viszont országosan is át fog alakulni a lakosság felépítése. Mivel a fehér családok rendszerint kevesebb gyereket szoktak vállalni, a fehér európai bevándorlók száma pedig csökken, ezért az előrejelzések szerint 2045 környékén az USA-ban a fehér lakosság kisebbségbe fog kerülni.

Már most is vannak olyan települések és megyék, ahol pont hogy az országos minoritások alkotják a többséget.  A 670 ezer fős Detroitban például a helyiek 82 százaléka afroamerikai. Ez főleg annak köszönhető, hogy a fehér lakosság a helyi autóipar összeomlása után nagy számban hagyta el a várost.

A társadalmi fordulatra az iskolákban sor is került: országos szinten a 16 év alattiaknak jelenleg már kevesebb, mint az 50 százaléka fehér. Annyi biztos, hogy pár év, és egy Trump-féle taktikával már nem lehet majd választást nyerni. A jövőben az elnökjelöltek egyetlen csoportra támaszkodva nem tudnak majd győzelmet aratni.

Viszont ennek a fokozódó sokszínűségnek van egy amerikai sajátossága. A tengerentúlon a statisztikák külön népcsoportként kezelik a hispánokat, vagyis a spanyolajkúakat.

Az amerikai lakosság felépítése

Nem-hispán fehérek 60,1%
Hispánok és latinok 18,5%
Feketék 13,4%
Ázsiaiak 5,9%
Őslakosok 1,5%
Egyéb 0,6%

Forrás: census.gov

Míg a feketék aránya a népességen belül stagnál, addig a hispánok egyre nagyobb részét teszik ki a társadalomnak. Húsz éve még csak 35 millióan voltak, most már a számuk 60 millió körül mozog. Ez részben annak köszönhető, hogy körükben nagyobb a gyerekvállalási hajlandóság, részben annak, hogy Közép- és Dél-Amerikából még mindig sokan vándorolnak be az USA-ba.

Viszont ez az etnikai csoport nem egy konkrét rasszhoz tartozik. A hivatalos adatok szerint több mint a felük fehérnek számít. Sokáig a politikai térképen is viszonylag nehéz volt őket elhelyezni. Az első hispán amerikai elnökjelölt-aspiráns például még 1980-ban republikánus volt. Napjainkban viszont a többségük a demokraták felé húz, ami újfent előrevetíti a republikánusok jövőbeli nehézségeit.