Ki, mennyit hasít ki a világgazdaságból?

Nehéz az élre törni

Miután a világ különböző fejlettségű és lakosságszámú országokra oszlik, érthető, hogy óriási különbségek vannak az egyes országok, régiók, össztermékében, azaz GDP-jében. Megnézzük, kik azok, aki jelentős részt hasítanak ki a világgazdaságból, mi a sorrend, és várhatók-e jelentős változások belátható időn belül.

A legérdekesebb a legnagyobb 20 gazdaság, amelyek 81 százalékát adják a világgazdaságnak, a maradék 172 (vagy még több is, attól függően, mit tekintünk önálló országnak), mindössze 19 százalékon osztozik. Érdekes módon annak ellenére, hogy némelyik ország hatalmasat fejlődött 40 év alatt, az 1980-as első 20 közül 17 ma is benne van a klubban, vagyis csak 3 új belépő lett. A felső mezőnyben tehát nem könnyű előretörni.

Régóta a legnagyobb, de már nem sokáig

Nem meglepő módon az első helyet az Amerikai Egyesült Államok foglalja el, ráadásul a világgazdaság közel negyedével (23,3 százalék), jóllehet az egy főre jutó GDP alapján csak a 9. helyen van. Az előtte lévők azonban jóval kisebb lakosságú országok (Norvégia, Luxemburg stb.), míg az Egyesült Államok 326 millió lakosával a világ harmadik legnépesebb országa, bár népessége így is csak 4,3 százaléka az egész emberiség létszámának. 

Amerika 1871 óta áll az első helyen, kevesebb, mint 100 évvel az ország megszületése után került oda, és már közel 150 évet töltött ott. hamarosan azonban kihívója akad: Kína a mai számítások szerint abszolút értékben is megelőzheti az Egyesült Államokat 2030 körül, miközben vásárlóerő-paritáson már most is megtette. Kína 1,42 milliárdos lakossága azonban a 4,3-szorosa az Egyesült Államokénak, így utóbbi a helycsere idején még bő négyszer lesz gazdagabb, mint az ázsiai óriás. Kína így most a második helyen van, 40 évvel ezelőtt a hetedik volt. Az egy főre jutó GDP alapján csak a 72. helyen van az országok rangsorában, a világgazdaságnak azonban 16 százalékát adja az ország.

Így oszlik meg a világ GDP-je: 

A háborús vesztesek

A 3-4. helyen két második világháborús vesztes, Japán és Németország áll, akik gazdasága 1945-ben szinte nem is volt mérhető, miután romokban hevert. Fejlődésük azonban az 50-es évektől elképesztő ütemű volt, gyorsan felkapaszkodtak a 2. és 3. helyre (azóta Kína megelőzte őket), még valutáik is a világ második és harmadik legfontosabb világvaluták lettek (az euró bevezetésekor értelemszerűen az euró lett a második helyezett). A 127 millió Japán a világgazdaság közel 6, a 82 milliós Németország a világgazdaság 4,8 százalékát mondhatja magáénak.

India előretör

Az ötödik helyen a világ első ipari országa, az Egyesült Királyság áll, igaz, hogy két kihívója is van, melyek közül az egyik, India már nagy valószínűséggel már idén megelőzi, a másik, Franciaország talán csak akkor, ha az angol font érdemben gyengül, vagy ha az európai uniós kilépés stagnálásba, esetleg recesszióba taszítja az országot. Részesedése 3,36 százalék a világtortából a tavalyi adatok alapján, míg a hatodik helyezett Franciaországé 3,4 volt, de azóta valamelyest erősödött a font az euróhoz képest, így talán nőtt a különbség.

A tavaly még 7. helyezett India 3,25 százalékot tudhatott magáénak, miközben lakossága alig marad el Kínáétól: 1.36 milliárd. Az egy főre jutó GDP így még igen alacsony, bár vásárlóerő-paritáson a helyzet lényegesen jobb, tekintettel a rúpia viszonylagos gyengeségére. Az indiai gazdaság azonban több mint 7 százalékkal nő évente, így egyszerűen át fogja ugrani idén a sorban előtte lévő brit és francia gazdaságot, és vélhetően belátható időn belül Németországot és Japánt is megelőzve elfoglalja tartósan a 3. helyet.

Gazdag olaszok

A 8. helyezett elsőre meglepetésnek tűnik, hisz sokat hallunk válságról, nehézségekről, eladósodottságról Olaszországgal kapcsolatban. Az 59 millió lakosú ország mindezek ellenére igen gazdag, a nettó átlagbér is csak 20 százalékkal marad el a némettől, a világgazdaság 2,5 százalékát tudhatja magáénak. A következő, 9. helyet kis lemaradással az Olaszországénál három és félszer nagyobb népességű (210 millió lakos) Brazília foglalja el. Ha nem lett volna mély recesszió az országban az előző években, már Olaszország előtt lenne.

1 százalék fölöttiek

A 10. helyen Kanada tartózkodik: az ország majdnem ugyanolyan gazdag, mint déli szomszédja, csak éppen a lakossága tizede annak, így világgazdasági súlya kicsit több mint 2 százalék. A 11. helyen Dél-Korea áll, amely fél évszázad alatt jutott igen magasra: 29. helyen áll az egy főre jutó GDP rangsorában. Csak a 12. hely jut a korábbi a katonai szempontból szuperhatalomnak számító Oroszországnak, igaz, lakossága is kevesebb, mint fele egykori hidegháborús vetélytársának. Világgazdasági részesedése kevéssel marad el a 2 százaléktól.

A következő helyezetteknél gyorsan csökken a világ GDP-jén belüli részesedés, a 13-14. helyen osztozó Spanyolországé és Ausztráliáé 1,72 százalék, a 18. helyezett Törökországé már csak 1,04 százalék, azt követően jönnek az 1 százalék alattiak.

Az EU és az eurózóna

A felsorolásból hiányzik két nagyon fontos csoport, mégpedig az Európai Unió (egyelőre az Egyesült Királysággal együtt) és az eurózóna. Az 28 tagú Unió GDP-je alig marad el az Egyesült Államokétól, részesedése 22 százalék körüli. Ha végül az Egyesült Királyság kilép, ez 18,5 százalékra csökken. Az eurózóna gazdaságának nagysága a világgazdaság 15 százaléka, épp hogy csak elmarad Kínáétól, így ha országként mérnénk az övezetet, a harmadik helyre kerülne.

Hazánk és a visegrádi négyek

Végül nézzük meg, Magyaország hol van a listán, és mekkora szeletet hasít ki a világgazdaságból. 156,4 milliárd dolláros GDP-nk az 57. jelyre elég, a részesedésünk pedig 1,8 ezrelék. A visegrádi országok közül legnagyobb Lengyelország viszont már majdnem ráfér a 20-as listára: a 22. hely jut neki, és 0,7 százakot tudhat magáénak a világ összesített GDP értékéből. A négy visegrádi ország együttesen 1,3 százalékát adja a világgazdaságnak, az országcsoport, ha rá akarnánk helyezi a listára, a 16. helyen lenne Mexikó és Indonézia között.

A legnagyobb gazdaságok részesedése a világ GDP-jéből