Kiderült, hol állunk a V4-ek rangsorában a versenyképesség terén

Egy ország versenyképessége nagymértékben függ a rendelkezésére álló erőforrások hatékony felhasználásától. Ebbe éppúgy beletartoznak az oktatás, a kultúra, az egészségügy magas minőségű szolgáltatásai, mint a hatékony állami működés, a pénzügyi egyensúly, vagy az energiagazdálkodás kérdései is.

A versenyképességnek ugyanakkor nincs egységes definíciója és mérőszáma, több intézmény állít fel globális rangsorokat.

A svájci székhelyű Institute for Management Development (IMD) nevű intézet – jellemzően a fejlett országokat értékelő – 2023. évi listáján a 64 megfigyelt ország közül Magyarország a 46. helyen végzett.

A visegrádi országok közül az 53. Szlovákiát megelőztük, a 43. helyen álló Lengyelországgal közel azonos pontszámot szereztünk, Csehország viszont előttünk végzett, a 18. pozícióban.A Solability 2023. évi versenyképességi rangsorában az erőforrás-hatékonyság területén (ahová többek között az energiahatékonyság is tartozik) Magyarország 180 ország közül – 42 pontot szerezve – a 95. helyen állt.

A visegrádi országok pontszáma is hasonló volt (41–43 pont), Szlovákia a 80., Csehország a 89., Lengyelország a 98. pozíciót foglalta el.

A versenyképességet megalapozó erőforrások kiaknázása és optimális elosztása részben belső szabályozásokon és intézményrendszereken keresztül valósul meg, részben viszont a külső körülményekhez való folyamatos alkalmazkodást igényli.

A belső és a külső tényezőknek ezt a kettősségét tükrözi a magyar gazdaság versenyképességének egyik sarkalatos eleme, az energiagazdálkodás is, amely esetében a hosszú távú fenntarthatóságot garantáló energiamix kialakítása jórészt belföldi döntéseken múlik, amit azonban az energiahordozók elérhetőségének

és világpiaci árának alakulása nagyban befolyásol.

Az elmúlt évek energiaválsága rámutatott arra, hogy az energiaárak emelkedése igen érzékenyen érinti a magyar gazdaságot, és több irányból is ronthatja versenyképességünket.

Egyfelől negatívan érinti a gazdasági fejlődés egyik fő pillérét jelentő pénzügyi egyensúlyt, mivel az energiaimport drágulása rontja a külkereskedelmi egyenleget, és ezen keresztül a folyó fizetési mérleget.

Másfelől az energiaárak emelkedése növeli a hazai vállalkozások költségeit, beépül a termelői árakba, ami jelentős hátrányt okoz a nemzetközi és a hazai árversenyben.

A hátrányt a szállítási költségek emelkedése tovább fokozza.

Az üzemanyagárak alakulása nemcsak lakossági jóléti kérdés, hanem versenyképességnek egyik indikátora is. Magyarországon a járműüzemanyagok ára alapvetően a brent típusú kőolaj világpiaci árától

és a forint/dollár árfolyam alakulásától, illetve a hazai szabályozói döntésektől, valamint a szomszédos országok átlagáraitól függ.

A szállítási költségeket nagyban befolyásoló kitettségünk oldódását jelentheti az elektromobilitás terjedése. 2023 végén a hazai közúti gépjárműállomány 0,9 százaléka, mintegy 45 ezer jármű volt elektromos meghajtású, számuk az elmúlt 5 évben tízszeresére emelkedett.

2023-ban a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett gépjárműveknek már közel 5 százaléka elektromos üzemű volt (5 évvel korábban, 2018-ban még 0,6 százaléka).

A hazai iparban is kulcsszerepet játszik a közlekedés zöld átállása: az elmúlt években a járműiparban végbement, valamint a nagy tárolókapacitású akkumulátorokat gyártó üzemeket érintő beruházások egyaránt az elektromobilitás jegyében zajlottak, illetve zajlanak jelenleg is. Ugyanakkor az elektromos járművek meghajtásához használt villamos energia részben fosszilis energiahordozókból származik (ezen belül is jórészt földgázalapú), és a világpiaci árak változása hatással van rá.

A globális kitettség csökkentése többek között a szállításban, közlekedésben kapcsolódik a megújuló energiaforrások fokozottabb használatához és az ezzel összefüggő infrastruktúra (pl. napelemparkok) bővítéséhez.

Ezeknek a beruházásoknak a versenyképességet fokozó, a magyar gazdaságot erősítő hatása a jelenlegi geopolitikai térben világosan látszik.

Földrajzi elhelyezkedésünk és gazdaságunk energiaintenzív szerkezete arra mutat, hogy az energiahatékonyság a magyar versenyképesség egyik kulcseleme lesz a jövőben is.

A magyar gazdaság energiaimport-függősége az uniós átlaghoz hasonlóan alakult az elmúlt években. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján 2022-ben a hazai energiaigények 64 százalékát importált energiahordozók elégítették ki.

A visegrádi országok közül Lengyelország és Csehország energiaimport-függősége ennél kisebb (nagyságrendileg 40 százalék), Szlovákiáé pedig a hasonló mértékű hazánkéhoz.

Magyarországon a lakosság számára a 2010-es évek elején az elektromos energia és a gáz ára alacsonyabb volt a visegrádi országok átlagánál, majd az évtized közepére az uniós átlagnál is, és az egyik legkisebbnek számít jelenleg is a tagállamok között.

A rezsicsökkentés fenntartása (az átlagfogyasztás szintjéig) a mai napig garantálja ezt a nemzetközi szinten kedvező pozíciót. Ugyanakkor 2022-ben a nem háztartási szektorban a villamos energia 40 százalékkal nagyobb mértékben drágult hazánkban, mint a visegrádi és az uniós versenytársaknál,

és 2023-ban sem következett be mérséklődés.

Az energiahatékonyság az egész Európai Unió versenyképességének is egyik sarokköve, hiszen a globális versenytársakkal szemben e tekintetben jelentős a hátrány.

Az Egyesült Államok a jelentős saját energiahordozó-készletével, Kína pedig kiterjedt gazdasági kapcsolatai révén viszonylag olcsó beszerzési forrásokkal rendelkezik, és az energiatárolási technológiák fejlesztésében is élen jár.

A hatékony energiagazdálkodás (és azon belül a közlekedésben, szállításban felmerülő energiahatékonyság) mindössze egyetlen szeletét jelenti egy nemzetgazdaság versenyképességének, mégis egyre inkább előtérbe került az elmúlt években, és Magyarországon is a gazdasági versenyképesség növelésének egyik kulcskérdésévé vált.

A magyar gazdaság energiahatékonysága jelentősen javult az utóbbi évtizedekben: egységnyi GDP megtermeléséhez 2023-ben 35 százalékkal kevesebb energiát használtunk fel, mint 2010-ben, és 44 százalékkal kevesebbet, mint az ezredfordulón.

Ez nemcsak a vállalkozások optimális működése szempontjából lényeges, hanem szorosan kapcsolódik a környezet megóvásához, valamint a lakosság életszínvonalának, életminőségének emeléséhez is.