Az energiaárakat kéne faragni? Erre meglehet az egyik legjobb eszköz

A KKV-k aránya kifejezetten magas az olyan szektorokban, amelyek különösen magas karbonlábnyommal rendelkeznek, mint például az építőipar, a mezőgazdaság és a kiskereskedelem.

A KKV-k magas karbonlábnyoma részben a saját energiafelhasználásuknak, részben a vásárolt elektromos energia, vagy szállítási szolgálatoknak tudható be. Így a KKV-k zöldítése különösen fontos a zöldátmenet során.

-hívta fel a figyelmet a KKV-szektor zöldítésének fontosságára Csutora Mária egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpontjának igazgatója, az MKT Környezetgazdaságtani Szakosztályának elnöke.

A hazai vállalkozások energiapiaci kitettsége is jelentős. Európa legmagasabb villany- és gázárait nézve, Magyarország mind a két területen a top 3 ország között szerepel.

Magyarország energiaintenzitása majdnem kétszerese az Európai Uniós átlagnak, tehát ugyanakkora gazdasági érték előállításához kétszer annyiba kerül nekünk az energia, vagy kétszer annyi energiát használunk fel.

-bírálta a hazai energiafelhasználás  hatékonyságát Alföldy-Boruss Márk, az Energiaügyi Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára.

2021-ben ipari szinten az árbevétel 2,7 százalékát költötték energiára, míg 5 évvel ezelőtt ez csupán 1,5 százalék volt. Egy erőteljes növekedés ment végbe, és ez az adat még a nagy áremelkedés előtti állapotot mutatja.

Míg kormányzati szinten jelentős erőfeszítések történtek, hogy a lakossági energiaárak megfizethetőek maradjanak, ennek eredményeképp Európában a magyar lakosság fizeti az egyik legalacsonyabb gáz- és villanyárakat.Ugyanakkor ez az ipari oldalon teljesen ellentétes, mert Svédország után a második legmagasabb árat kell az ipari fogyasztóknak fizetni az energiáért.

A magas hazai infláció kialakulásában szerepet játszottak a magas vállalati energiaárak is. Az egyik legfontosabb hazai strukturális tényező az energiakereskedelem megnövekedett koncentrációja, ami miatt a kereskedői érdekek jobban érvényesültek a kockázatokkal teli környezetben.

-számolt be Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője, a magas vállalati energiaárak kialakulásának okairól.

A kis-és középvállalkozások jó része aktív az energetikában, tehát az energiahatékonyság és a technológiaváltás szerepelnek a jövőbeli terveik között. A KKV-k 25-30 százaléka még egyáltalán nem foglalkozik az energetika területével. Ennek egyik oka az lehet, hogy mérsékelt az energiafogyasztásuk, vagy egyszerűen nem látják milyen irányban tudnának elmozdulni.

A KKV-k esetében Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyékben erőteljes várakozás figyelhető meg. Csak hitelekből valószínűleg ezeket a beruházásokat nem tudják, vagy nem akarják megvalósítani. Heves megyében 43%, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben a kis-és középvállalkozások 30 százaléka csak akkor kezdene bele hasonló fejlesztésekbe, ha az támogatásokból valósulna meg.

Az energetika területén polarizált a beruházási kedv a KKV-knál, egy bizonyos csoport egyáltalán nem tervez fejlesztéseket, egy csoport ugyan tervez, de alapvetően a fűtés-hűtés zöldítésén gondolkozik, és nagyon kevés innovatív cég van.

-összegezte a hazai kis-és középvállalkozások beruházási kedvét Szabó László.

A finanszírozási területen is polarizált a kép. Sokakat csak a támogatások mozgatnak, ami elég kiszámíthatatlan módon érkezik és az ösztönzők is kérdésesek.

A különböző finanszírozási formákat vizsgálva látszik, hogy Magyarországon jelentős a bankszektor szerepe a cégek és vállalatok finanszírozásában. A Nemzeti Bank egy zöld tőkekövetelmény, kedvezmény bevezetésével nagy mértékben előmozdította azt, hogy a magyar bankrendszerben a zöld hitelek is helyet kapjanak.

-nyilatkozott a bankszektor zöldítésben játszott szerepéről Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. vezérigazgatója, az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnöke.

A KKV-szektor zöld energiára váltásának lehetőségeiről és akadályairól szóló teljes online kerekasztal-beszélgetést ezen a linken tekintheti meg.