Kiderült, melyik ágazatban léptek ki a legtöbben a moratóriumból

A magyar kormány 80 százalékos társfinanszírozási arányt biztosít a 2021 és 2027 közötti években a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési támogatásaihoz, így 4265 milliárd forintból újulhat meg az ágazat. A következő időszakban a gyümölcsültetvényesek, a gyógynövénytermesztők, a zöldségágazat szereplői, a gombatermesztők, az állattenyésztők, és az élelmiszeripari vállalkozások részére, egyaránt rendelkezésre állnak támogatások, melyekhez a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki hozzáférhet majd. Emellett nagyon fontos az agrárképzés megújítása is az előttünk álló években – fogalmazott Nagy István, agrárminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 59. Közgazdász-vándorgyűlésének Mezőgazdasági és Élelmiszeripari szekciójának megnyitóján tartott beszédében.

Javult az agrárium hitelminősítése

A Magyar Nemzeti Bank idén nyáron megjelent Pénzügyi stabilitási jelentésében nagyon jó minősítést kapott a hazai agrárágazat. Az agrárcsődindex a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is nagyon alacsony az ágazatok összehasonlításában és javult az agrárium hitelminősítése is. Ráadásul a hitelmoratóriumból önként visszalépők aránya az agráriumban az egyik legmagasabb a jelentés szerint. Emellett az agrárképzés reformjai is megtörténtek az elmúlt egy év alatt – ismertette Zöldréti Attila, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari szakosztályának elnöke, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari szekció első kerekasztal beszélgetésén.

Zöldréti Attila, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari szakosztályának elnöke (jobbra), Gyuricza Csaba, a MATE rektora (középen), és Szinay Attila, az Agrárminisztérium szakképzésért felelős közigazgatási államtitkára (balra)

Többen jelentkeztek a MATE-ra

Az előző évhez képest 11 százalékkal nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma Magyarországon, ezen belül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre (MATE) még nagyobb arányú, 24 százalékos volt a növekedés a jelentkezettek számának tekintetében – fogalmazott Gyuricza Csaba, a MATE rektora. Ez az összes hazai felsőoktatási intézményt összevetve a legjelentősebb növekedés volt – hangsúlyozta. Összesen a MATE mintegy 4 ezer hallgatót vett így föl, akiknek több mint 50 százaléka agrár képzési területre iratkozott be – tette hozzá. A MATE négy egyetem és a hozzájuk tartozó kampuszok, és kutatóhálózatok integrációjából jött létre, majd ezt követően történt meg a modellváltás. Az alapítványi működés előnyeivel kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy azok elsősorban a rugalmasabb, dinamikusabb működésben érzékelhetőek, viszont még nagyon a kezdeti stádiumában járnak az új rendszernek. Az már most látható, hogy az új modell jobban alkalmazkodik és jobban hasonlít a valódi gazdasági életben működő rendszerekhez – húzta alá. Fontos feladatként a rektor kiemelte, hogy erősíteni kell az együttműködést a szakképzés és a felsőoktatási képzés között, hogy minél többen érkezzenek az agrár technikumokból az agrár egyetemekre. A szakemberek képzésénél a legújabb technológiák ismeretének az átadása is kiemelten fontos – húzta alá.

Népszerűbb a szakképzés

Szinay Attila, az Agrárminisztérium szakképzésért felelős közigazgatási államtitkára kiemelte, hogy az agrár szakképzésbe jelentkezők száma várhatóan 10 százalékkal fog növekedni idén az előző évhez képest, bár még a végleges számokat nem ismerjük. Ez összességében 4500 új diákot jelenthet. Az agrár technikumokba jelentkezők az 5 éves képzést követően a felsőoktatásban is folytathatják a tanulmányaikat – tette hozzá. A magyar agrár szakképzés rendszere komoly változáson van túl. A korábban erősen elaprózott intézményi hálózat átalakult, és most 5 nagy szakképzési centrum működik az országban – hangsúlyozta. A szakoktatók és a pedagógusok körében béremelést is sikerült végrehajtani – fogalmazott.

Most zajlik a KAP előkészítése

Most zajlik a 2021-2027-es Közös Agrárpolitika (KAP) előkészítése. A KAP nemcsak támogatásokból áll, hanem célok és eszközök összessége.  Ezen célok között a vidékfejlesztésnek is fontos szerep jut – fogalmazott Vajda László, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának a társelnöke a Közgazdász-vándorgyűlés Mezőgazdasági és Élelmiszeripari szekciójának második kerekasztal beszélgetésén.

Vajda László, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának társelnöke (jobbra), Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára (középen) és  Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős államtitkára (balra)

Két átmeneti évet élünk meg

A jelenlegi hétéves ciklusban a zöld elvárásoknak való megfelelés biztosan hangsúlyos lesz – ismertette Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. A tárgyalások elhúzódása miatt most két átmeneti évet élünk meg, tehát 2021-2022-ben ugyanazok a szabályok érvényesek, mint az előző időszakban, így a valódi reformok 2023-tól fognak elindulni – tette hozzá. Az új időszakban egy új értékelési rendszer is bevezetésre kerül, ennek alapján már nem annyira az előírásoknak a megfelelés a cél, hanem az eredmények, a hatások bizonyítása. A tagállamok az új ciklusban nagyobb szabadságot, szélesebb mozgásteret kaptak, azonban megnőtt a felelősségük is – tette hozzá.

Teljesítettük a Bizottság elvárásait

A Közös Agrárpolitikának mindkét pillérében hasonlóak a főbb célok, ezek a környezetkímélőbb gazdálkodás, az európai mezőgazdasági termelők versenyképességének a növelése, a mezőgazdaság természetre való negatív hatásainak a csökkentése és a generációváltás során a fiatal gazdáknak a helyzetbe hozása – hangsúlyozta Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős államtitkára. Magyarországnak is lesz egy stratégiai terve a vidékfejlesztésre. A vidékfejlesztés az új ciklusban nem lesz része a partnerségi megállapodásnak, ezzel nagyobb lesz az agrártárca mozgástere. Az elmúlt időszakban, Magyarország a vidékfejlesztési programot minimális kifogások mellett hajtotta végre, az Európai Bizottság elvárásait szinte maradéktalanul teljesítettük, és nem szabtak ki jelentős szankciókat az országra, ennek megfelelően most, az így szerzett tapasztalatokra alapozva fog hazánk felkészülni a következő hét éves ciklusra - húzta alá. Magyarországnak a következő években figyelembe kell venni, hogy a KAP teljes költségvetése csökkent az előző időszakhoz képest, miközben a zöld fordulatot is végre kell hajtani. Ebben a környezetben kell az európai, így a magyar gazdák versenyképességét is megtartani - ismertette.

A két kerekasztal beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg: