Kié lesz a világ legerősebb hadserege és ez hogyan hat a részvényárakra?

Kína a globális koronavírus-válság ellenére növelte az idei évi katonai kiadásait, melyek 6,8 százalékkal 1355 milliárd jüanra, avagy bő 200 milliárd dollárra emelkedtek. A védelmi költségek már a tavalyi évben is dinamikusan, mintegy 6,6 százalékkal bővültek.

Az Egyesült Államok és Kína romló kapcsolata miatt Peking számára lehetetlenné vált a katonai kiadások visszavágása. A haderő ütőképességének növelése másfelől egybevág Kína hosszú távú ambícióival is.

Xi Jinping kínai elnök korábban célul tűzte ki, hogy 2035-re megvalósuljon a hadsereg teljeskörű modernizációja.

2050-re pedig olyan haderővel rendelkezhet Kína, amely képes lehet gyakorlatilag bármilyen háborút megnyerni.

Védelmi kiadások a tengerentúlon

Ezzel egyidejűleg fokozatosan csökkenhet az amerikai hadsereg technológiai fölénye. A kínai haderő erejének növekedésével csorbul az Egyesült Államok befolyása az ázsiai régióban.

Részben emiatt az elmúlt években az USA is tovább emelte a védelmi költségvetését. 2020-ban 721 milliárd dollárt költöttek a hadseregre. Idén a koronavírus válság miatt ugyan kisebb mértékű lehet az ugrás, de a büdzsé még így is 733 milliárd dollárra hízhat.

Washington a katonai fölényének és a globális befolyásának fenntartása érdekében a gazdasági helyreállást követően jó eséllyel újra lendületesen fokozhatja a védelmi kiadásokat.

Konfliktusok a láthatáron

Az elmúlt pár évben nagyon kiéleződött a helyzet a Dél-kínai tenger környékén. Az Egyesült Államok nem hajlandó elismerni Kína területi igényeit a Dél-kínai tengeren. Ezenfelül az amerikai külügyminisztérium határozott tájékoztatása és figyelmeztetése alapján az Egyesült Államok sziklaszilárdan elkötelezett Tajvan védelme mellett. Ez jelentősen sérti Peking érdekeit.

Egyes iparági elemzők szerint fennáll egy katonai konfliktus veszélye a két nagyhatalom között a régióban, illetve szélsőséges esetben Kína katonai eszközökkel bekebelezheti Tajvant.

Szimulációs játék

2020 őszén az Egyesült Államok légiereje egy szimulációs háborús játékot játszott le Kínával szemben a Dél-Kínai tengeren és környékén. A számítógépes szimuláció 10 év múlva játszódik a jövőben.

A szimulált lokális-háború azzal kezdődik, hogy Kína biológiai fegyverekkel megbénítja az amerikai bázisokat és hadihajókat az Indiai-óceán és a Csendes-óceán Kínához közelebb eső részén. A folytatásban Kína rakétákkal semlegesíti a megmaradó amerikai tengeri és szárazföldi flottát a térségben. Ezzel párhuzamosan a kínai hadsereg lerohanja Tajvant.

Az eredmény: Kína győz, ráadásul meglehetősen gyorsan.

Kilátások

A két szuperhatalom közötti technológiai különbség fokozatosan zárul, emiatt az Egyesült Államok minden eszközzel megpróbálja fenntartani elsőbbségét és befolyását. Ehhez azonban a védelmi kiadások növelésére van szükség.

Az Egyesült Államoknak kevésbé koncentrált, azaz több kisebb egységre és bázisra támaszkodó hadsereget kell kialakítania a térségben. Egy-egy nagyobb bázis vagy anyahajó elvesztése, ugyanis jelentős károkat okozhat az amerikai hadseregnek. Ilyen jellegű átalakítás viszont rengeteg pénzbe kerül.

Ebből pedig sokat profitálhat az amerikai katonai védelmi szektor, melynek részvényei új erőre kaphatnak az elkövetkezendő években.

Mit mutat a múlt?

Az elmúlt húsz év során az amerikai katonai védelmi szektor megvásárlásával, tartásával, és az osztalékok újra-befektetésével a FactSet számításai alapján közel háromszor akkora hozamot lehetett elérni, mint az S&P 500 részvényekkel.

Hozamok az osztalékok újra-befektetésével:

Forrás: FactSet, növekedés.hu

Az elmúlt két évben a fenti kiugró teljesítmény elmaradt, gyakorlatilag ugyanott van most az amerikai védelmi vállalatokat tömörítő „iShares U.S. Aerospace & Defense” ETF árfolyama, mint két évvel korábban. Ezzel szemben az S&P 500 részvényindex árfolyama nagyságrendileg 40 százalékkal magasabb szinteken tartózkodik.

Jelenleg tehát relatíve kevésbé túlvett a szektor, ami hosszú távon jó beszállási lehetőséget nyújthat.

A növekvő geopolitikai kockázatok nagy valószínűséggel az amerikai védelmi kiadások megugrását eredményezhetik az elkövetkezendő években. Ez pedig lecsapódhat a katonai cégek árbevételén, nyereségességén és végezetül a tőzsdei árfolyamukon.

További színterek

A hidegháborús állapot nem ér véget Kína partjainál. Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában is növeli a befolyását Kína. Ehhez a gazdasági erő mellett nagyobb hadseregre van szükség. Az Egyesült Államoknak pedig fel kell venni a kesztyűt, ha meg akarja tartani elsőségét.

Űrharc?

Az elmúlt években nem csak a hiperszonikus rakéták terén maradt le az USA Kínával és Oroszországgal szemben, hanem az űrhaderő kiépítése terén is. Az űr a Föld körül keringő műholdak miatt különösen fontos.

Az USA a műholdjai nélkül nem vagy csak limitáltan tud globális hadműveleteket irányítani. Emiatt kulcsfontosságú Washington számára, hogy minden áron fenntartsa a dominanciáját a világűrben. Ez szintén költséges ambíciónak tűnik.