Kifáradhatnak a felek a háborúban, vagy a választások miatt az USA dobná be a törölközőt

Összességében a magyar érdekeknek megfelelően alakult a NATO-csúcs, minden területen, de ennek a fő oka hogy a nagy szereplőknek is ugyanez volt az érdeke - hangzott el a magyar Külügyi Intézet mai gyorsértékelésén.

"Ügyesen manőverező ukránok"

Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium volt védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár és Stepper Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a vilniusi csúcstalálkozó az ukrán vágyak és elvárások szempontjából csalódás volt, de be kell látniuk, hogy a NATO még nem kész Ukrajnát befogadni, -és ebben kialakult egy konszenzus a szövetségen belül.Azonban az megállapítható, hogy a háború kitörése óta nagyon ügyesen manővereztek az ukránok a fegyverszállítások tekintetében, és egyre többet sikerült elérniük a NATO-nál. Kijev ugyanis folyamatos és agresszív nyomásgyakorlási politikát folytatott a világ morális érzéseire, és a sajtót erre eszközként tekintik.

A vilniusi csúcstalálkozón azonban nem csak hogy konszenzus, de még sima többség sem volt arra, hogy Ukrajna NATO-tag legyen. 

A találkozó során kibocsátott kommünikét is kifejezetten rövid idő alatt elfogadták, máskor a nagykövetek és első beosztottak több kört is futottak ebben az ügyben. Most szinte azonnal elfogadták a nyilatkozatot, ami arra utal, hogy már eleve úgy utaztak ki, hogy tudták, mi lesz a megállapodás. A lengyelek és a baltiak már az előkészítés során beadhatták a derekukat Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban.

Gyenge Oroszország lesz a háború után, és csökkenthetővé válik az amerikai jelenlét Európában

- összegezték a szakemberek a háború kimenetelét, amelyre több forgatókönyvet is vázoltak.

- A  legvalószínűbb forgatókönyv, hogy mindkét fél kifárad a harcokban, és megfontolja, hogy abbahagyja, de a harcoló felek még nem tartanak itt.

A felek a kifáradás jeleit mutatják: egyrészt az oroszok nem tudtak új területeket elfoglalni, az ukrán ellentámadás pedig csak minimális eredményeket tudott felmutatni, közben hatalmas veszteségek vannak mindkét oldalon.

Mivel a támadó fél mindig nagyobb veszteségeket szenved el, ezért most az ukránoknál lehetnek nagyobb veszteségek, sőt, 

- Az sem kizárható, hogy az egyik fél gyorsan összeomlik, az ukrán oldalon a katonák fogyhatnak el hamarabb.

- Egy másik forgatókönyv lehet, hogy a Nyugat veszi rá Ukrajnát, hogy tegyen kompromisszumokat: az amerikai kormánynak az lehet az érdeke, hogy lezárják a konfliktust a következő választások előtt.

- Washington eredeti célja az volt, hogy meggyengítsék Oroszországot katonailag és gazdaságilag is, amit sikerült is elérniük - vélik a szakértők.

Az ukrajnai háború megítélése

- Ha felvették volna Ukrajnát a NATO-ba, emelkedett volna egy világháború kockázata - mondta Siklósi Péter, aki emlékeztetett arra, hogy a NATO nem vesz fel olyan országokat, amely aktív konfliktusban vesz részt. Hozzátette, hogy az orosz-ukrán háború lezárása bizonytalan, példaként hozta, hogy jogilag sem a koreai sem az orosz-japán háború nem ért még véget.

Az amerikai hozzáállásról szólva kiemelte: a frontvonal Amerikában nem a republikánusok és a demokraták között húzódik, hanem alapvetően a republikánusokon belül a Trump és az elit között van különbség a háború megítélésében.

Kiemelte: Oroszország durván alul becsülte Ukrajnát és felülbecsülte a saját képességeit, és mivel jóval kevesebb Ukrajna erőforrása, ezért egy gyors háborúban bíztak az oroszok.

Moszkva számára negatívum, hogy a finnek és svédek feladták a régi semleges politikájukat, és Japán is szeretne NATO irodát.

Kínával kapcsolatban kiemelték: ennek a kérdésnek most nem sok figyelmet szenteltek, még nem dönthette el a NATO, hogy pontosan mit szeretnének a NATO-val a Kína elleni politikában, melyik szövetséges blokkokra támaszkodnak Kínával szemben.

Emlékeztettek arra, hogy a madridi csúcstalálkozó során kijelölték, hogy Oroszország és a terrorizmus a két fő fenyegetés, de Kínával is sokat foglalkoztak most azonban inkább Ukrajnára fókuszáltak.

Oroszország annyira elrontotta a helyzetet, hogy az évszázadok óta semleges területek kerültek a NATO-hoz, a Balti-tengeren két kijutási pontjuk maradt, és jelentősen nőtt a NATO-val határos határhossz

- mondta Siklósi Péter. Hozzátette: a hidegháború óta nem születtek ennyire részletes tervek az orosz fenyegetésre adandó válasszal kapcsolatban.

A NATO tervei között szerepel, hogy az úgynevezett NRF ( NATO Response Force) gyorsreagálású, nemzeti hadseregekből összerakott légi, szárazföldi és tengeri védelmi erő betagozódik a most elkészült regionális védelmi tervekbe.

Svéd tagság

A svéd tagságról szólva elmondták: a magyarok a török ratifikáció előtt megszavazzák szeptember-október során a svéd tagságot, valószínűleg egy koordináció zajlik a törökökkel.Törökországgal kapcsolatban elhangzott: a svéd NATO-tagsággal majd ősszel foglalkozik a török parlament, húzzák az időt, minél többet szeretne elérni Erdogan, az egész egy alkudozási folyamat. Ugyanakkor a török elnök a NATO főtitkár és az amerikai elnök előtt tett ígéretet a svéd tagsághoz hozzájárulásról, ebből arcvesztés nélkül nem lehet kihátrálni, végül rá fog bólintani Ankara a svéd tagságra.Emékeztettek arra, hogy korábban is így alkudozási folyamat során harcoltak ki egy főtitkár-helyettesi posztot a törökök 2016-ban Tacan Ildem diplomata számára.

A NATO-ban a hagyományos frontvonal az észak-dél között volt, most azoban a kelet-nyugati és a férfi-női törésvonallal is számolni kell.

A lengyelek nagyon ambiciózus tervekkel álltak elő, óriási haderő fejlesztés zajlik Lengyelországban, amely az egyik legnagyobb haderővel rendelkezik Európában.

Varsó sok külföldi tankot rendelt, több harckocsijuk lesz, mint a németeknek, a franciáknak és a briteknek együttvéve, ha bírják anyagilag

- mondták a szakemberek.

Ki lehet a következő NATO-főtitkár?

Jens Stoltenberg főtitkári pozícióját már többször is meghosszabbították, mert alapvetően nagyon jól teljesített.

A NATO-n fokozódik a nyomás, hogy nők is pozícióba kerülhessenek, ezért is merülhetett fel Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének a neve főtitkárként.

Annak ellenére, hogy legendásan rossul vezette a Bundeswehrt, és a lengyelek is nehezen fogadnák el, mert az Európai Bizottság vezetőjeként sokat tett ellenük, de összeségében kevés a női jelölt.

Az EU korábbi külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Federica Mogherini is gyengén szerepelt, a korábbi finn kormányfő Sanna Marin pedig elvesztette a választásokat - nem sok potenciális női vezető-jelölt látszódik a mezőnyben - összegezték a szakértők.