Kijött a második negyedéves részletes GDP-adat – ezért zuhantunk ekkorát

Elemzések2020. szept. 1.Harsányi Péter

A magyar gazdaság drasztikus visszaeséséhez az ipar, az építőipar és a szolgáltatói szektor, valamint az export kétszámjegyű zuhanása egyaránt hozzájárult. A korábbi növekedés egyik legerősebb bástyája, a lakossági fogyasztás is jelentős mínuszokat mutatott a kijárási korlátozások hatására. A bizonytalanabb környezetben a beruházások is számottevően csökkentek. A magyar GDP mérséklődése ellenben még így is kisebb volt, mint az uniós átlag. Jelenleg ugyanakkor az a legfontosabb kérdés, hogy mennyire lesz gyors a gazdaság visszapattanása és milyen dinamikával kezd el növekedni a hazai GDP a harmadik negyedévtől.

A gazdaság teljesítménye éves alapon 13,5 százalékkal csökkent a szezonálisan kiigazított adatok alapján.

Forrás: KSH

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint a visszaesés mértéke az előző negyedévhez viszonyítva 14,5 százalékos volt. A nemzetgazdaság teljesítménye az első félévben 6,1 százalékkal mérséklődött a nyers adatok szerint.

Uniós kitekintő

A hazai gazdaságban kisebb mértékű volt a visszaesés, mint az Európai Unióban. Az EU és az eurózóna GDP-je a második negyedévben 14,4, illetve 15 százalékkal zsugorodott. A visegrádi régióban azonban hazánk teljesített a leggyengébben. A cseh, lengyel és szlovák GDP rendre 11, 8,2, és 12,1 százalékkal csökkent. Romániában 10,5 százalékos volt a visszaesés mértéke.

Termelési oldal

A KSH részletes adatai szerint az ipar teljesítménye 20,1, ezen belül a feldolgozóiparé 21,7 százalékkal zsugorodott éves alapon. A feldolgozóipari ágazatok közül a gyógyszergyártás növekedése mérsékelte a visszaesést. Az ipari teljesítmény csökkenéséhez a közútijármű-gyártás járult hozzá a legnagyobb mértékben.

Az építőipar hozzáadott értéke 13,2 százalékkal visszaesett. A mezőgazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal mérséklődött.

A szolgáltatások hozzáadott értéke 12,2 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (27,1 százalék), illetve a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban (24,6 százalék) volt.

A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 12,6 és 14,1 százalékkal csökkent. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 13,0 százalékkal visszaesett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység ellenállónak bizonyult, mely szegmens teljesítménye 3,4 százalékkal nőtt.

Forrás: KSH

Felhasználási oldal

A háztartások tényleges fogyasztása 8,6 százalékkal mérséklődött a második negyedévben éves alapon.

A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása ennél nagyobb mértékben, 12,8 százalékkal lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál, miután a nem rezidensek, például turisták fogyasztási kiadása jelentős mértékben visszaesett a második negyedévben.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 11,1 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztásé 5,8 százalékkal nőtt.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a második negyedévben 13,5 százalékkal kisebb lett. Mind az építési beruházás, mind a gép- és berendezésberuházások volumene jelentősen csökkent.  A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 5,0 százalékkal csökkent.

A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a második negyedévben összességében 6,1 százalékkal alacsonyabb lett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában 53 milliárd forintos passzívum keletkezett. Utoljára 2008 negyedik negyedévében volt a külkereskedelmi egyenleg negatív.

Az export volumene 24,0, az importé 15,8 százalékkal csökkent.

Az áruforgalomban a kivitel 19,9, a behozatal 15,0 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 38,1, importja 20,3 százalékkal zuhant.

Forrás: KSH

Mi várható?

Jelenleg a legfontosabb kérdés, hogy mennyire lesz gyors a gazdaság visszapattanása és milyen dinamikával kezd el növekedni a hazai GDP a harmadik negyedévtől.

A járvány második hullámától való félelem óvatosabbá teheti a lakosságot, mely így kevesebbet fogyaszthat. Emellett a vállalkozások beruházási döntéseit is jelentős bizonytalanság övezi.

A vírushelyzet és a védőintézkedések miatt a nemzetközi turizmus, a rendezvényszervezés, és a szórakoztató ipar egyaránt lassabban térhet magához. Az autóipar nehézségei is vélhetően jó ideig velünk maradnak. A lakosság ugyanis válságok idején az újautó vásárlásait halasztja el először. A lefelé mutató kockázatok tehát jelentősek.