Kikötött az amerikai katonai szuperhajó Pattayán, gazdasági fellendülést várnak a helyiek

Az amerikai haditengerészet Abraham Lincoln atommeghajtású repülőgép-hordozója befutott Thaiföld legnagyobb kikötőjébe, Laem Chabangba, miután több mint 200 napot töltött a tengeren, miközben aggasztó hírek érkeztek a fedélzeten tapasztalható mentális egészségügyi problémákról és rossz körülményekről.

A mintegy 5000 tengerészt és tengerészgyalogost szállító Abraham Lincoln a demokrata törvényhozók szerint modern kori rekordot döntött a tengeren töltött egymást követő napok számát tekintve. – írja a Military Times.

A haditengerészeti küldetések általában hat-kilenc hónapig tartanak, ám konfliktusok idején ez az időtartam meghosszabbítható. A thaiföldi tisztviselők tájékoztatása szerint a repülőgép-hordozó — más amerikai hadihajók kíséretében — ötnapos pihenőre áll meg Thaiföldön, amely az Egyesült Államok egyetlen szerződéses szövetségese a délkelet-ázsiai szárazföldön.

A több ezer katona érkezése gazdasági fellendülést hoz a közeli Pattaya üdülővárosában, amely régóta ismert szexturizmusáról is.

Egy körülbelül 40 buszból álló flotta szállítja majd a katonákat Pattaya és a Laem Chabang-i kikötő között, a rendőrség plusz járőröket vet be Pattaya fő tengerparti sétányán és az éjszakai élet központjában.

Óriási mentális terhelés a katonákon

A több mint 200 napos, kikötés nélküli bevetés során a legénység körében jelentősen megnőtt a mentális terhelés. A tartós bezártság és a határozatlan idejű bevetés-meghosszabbítások miatt több tengerész idegösszeomlást kapott, öngyilkossági kísérletek, köztük tengerbe ugrások történtek.

A USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozón szolgáló több mint 5000 tengerész és tengerészgyalogos hozzátartozói súlyos ellátási hiányosságokról számoltak be: így például a hiányos élelmezés, penészes zuhanyzók, meleg víz hiánya, túlfeszített munkarend és romló mentális állapot miatt tettek panaszt.

A NavyTimes szerintaz iráni háború miatt hosszú ideje bevetett hajón legalább két tengerész megpróbált a tengerbe ugrani a hajóról. Az öngyilkossági kísérleteket a legénység őrzéssel megbízott több tagja megakadályozta.

A hajó 2025 novemberében indult útnak az Egyesült Államokból, majd a Csendes-óceáni térségből a Közel-Keletre irányították át az Irán elleni katonai műveletek támogatására. A küldetés a szokásos 6–7 hónap helyett több mint 9 hónapig tartott.

Rengeteg az emberi és anyagi veszteség

Az Amerikai Haditengerészet jelenleg két flotta-repülőgép-hordozót állomásoztat közvetlenül a Közel-Keleten (az Arab-tengeren és a Perzsa-öböl térségében) az Irán körüli műveletek támogatására:

- a George Washington repülőgép-hordozó augusztusban érkezett a térségbe, hogy átvegye a szolgálatot a fáradt és Thaiföldre hajózó Abraham Lincolntól.

- a George H.W. Bush hordozó szintén a Központi Parancsnokság (CENTCOM) felelősségi területén állomásozik.

A Pentagon igyekszik fenntartani a dupla hordozós jelenlétet a régióban, így ez utóbbi leváltására hamarosan a Theodore Roosevelt hordozó indul útnak San Diegóból. Az iráni háború során 19 amerikai katona és egy vállalkozó veszítette életét. A legnagyobb veszteséggel járó incidens márciusban történt a kuvaiti Port Suaiba kikötőben, ahol egy iráni dróntámadás hat katona életét követelte.

Hivatalosan 757 katona és 5 szerződéses partner sebesült meg. A sérülések főként repeszsérülések, csonttörések és égési sérülések.

A zárt térben történő drónrobbanások okozta traumás agysérülések a leggyakoribbak: legalább 170 katonánál regisztráltak fejsérülést vagy agyrázkódást, a határozatlan idejű, hónapokig tartó kikötés nélküli bevetések miatt pedig drasztikusan megugrott a poszttraumatás stressz, a szorongásos összeomlások és az öngyilkossági kísérletek száma a tengeren állomásozó egységeknél.

Az Irán elleni háború az első 108 napjában becslések szerint mintegy 113,3 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek.

A Pentagon adatai szerint legalább 63 repülőgép, illetve drón semmisült meg vagy rongálódott meg súlyosan. Továbbá a Perzsa-öböl térségében több mint 220 amerikai katonai létesítményt, köztük több milliárd dollár értékű fejlett radar- és Patriot és THAAD légvédelmi rendszert ért találat.

Nem támogatják az amerikaiak az iráni háborút

Felmérések szerint az amerikaiak 56–60 százaléka ellenzi a katonai akciókat, míg mindössze 25–30 százalékuk támogatja azokat. A megkérdezettek 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború megindítása rossz döntés volt. Az amerikaiak csaknem kétharmada szorgalmazza, hogy a washingtoni vezetés minél előbb kössön megállapodást és zárja le a konfliktust.

A szárazföldi invázió vagy katonák beküldése elképesztően népszerűtlen: a lakosság 74–85 százaléka határozottan elutasítja az amerikai gyalogság Iránba küldését.