Minden szál Budapestre vezet – a főváros az illegális cigarettakereskedelem fellegvára

A magyarországi illegális cigarettagyártás kulisszái mögé enged betekintést Franciaország egyik legnézettebb tv-csatornája, a TF1 riportja, amely a francia feketepiac helyzetét mutatja be. A KPMG szerint tavaly az országban elfogyasztott cigaretták több mint 40 százaléka illegális forrásból származott, miközben Franciaország az EU egyik legszigorúbb nikotinpiaci szabályozását alkalmazza: a drasztikus áremelések mellett betiltották az e-cigaretta (vape) és a nikotinpárna árusítását, utóbbi használatát is szigorúan büntetik. Az illegális kereskedelem azonban továbbra is virágzik, a TF1 pedig ennek az ellátási láncnak eredt a nyomába, bemutatva a hazai, NAV által felszámolt illegális üzemeket is.

A TF1 helyszíni beszámolója az illegális cigarettakereskedelem teljes európai értékláncát térképezi fel: a gyártástól a határokon átnyúló szállításon keresztül egészen a franciaországi utcai értékesítésig. A nagy múltú francia televízió stábja magyarországi – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által felszámolt – illegális cigarettagyárakat is felkeresett, kézzel foghatóvá téve, milyen ipari kapacitásokkal és technológiai háttérrel dolgoznak a bűnszervezetek.

A KPMG legfrissebb tanulmánya szerint az Európai Unióban 41,8 milliárd szál illegális cigarettát fogyasztottak 2025-ben, ami a teljes piac 10,3 százaléka. Ez 16,7 milliárd euróra becsült adóbevétel-kiesést jelentett az uniós tagállamoknak. A feketepiac ráadásul szerkezeti változáson megy keresztül: a csempészet korábbi dominanciája véget ért, a hamisított cigaretták egyre nagyobb szerepet játszanak a kínálatban.

A tiltások vezetnek a feketekereskedelem zsákutcájába?

A folyamat egyik leglátványosabb példája Franciaország. A KPMG szerint 2025-ben az országban 20,5 milliárd szál illegális cigaretta fogyott, ami a teljes fogyasztás 41,4 százalékát jelentette. A hamisított termékek önmagukban csaknem 9,7 milliárd szál cigarettát tettek ki. Franciaország ezzel továbbra is Európa legnagyobb illegális cigarettapiaca, és 2025-ben itt nőtt a legnagyobb mértékben az illegális fogyasztás.

A TF1 riportja szerint a Franciaországban értékesített illegális cigaretták jelentős része Kelet-Európából érkezik, a francia televízió a régión belül a magyarországi gyártóhelyeket gócpontként azonosította. Igaz, több országon átívelő ellátási láncról van szó, amelyben a gyártás, a logisztika, a finanszírozás, a szállítás és az értékesítés egymásra épül.

Magyarország az illegális ellátási lánc egyik fontos pontja

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakértői – Romhányi Antal Róbert pénzügyőr ezredes, a NAV Szakértői Intézetének igazgatója, Csatlós Zsolt pénzügyőr ezredes, a NAV Bűnügyi Főosztályának főosztályvezetője, valamint Szűcs Gábor pénzügyőr ezredes, a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának főigazgató-helyettese – a kamerák előtt azt is szemléltették, milyen technológiai és logisztikai háttér szükséges az illegális cigaretta ipari előállításához. Az illegális üzemekben alkalmazott berendezések, alapanyagok, csomagolóanyagok és szállítási megoldások arra utalnak, hogy a bűnszervezetek komoly szakértelemmel és jelentős pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek.

A gyártást követően a termékeknek el kell jutniuk a célpiacokra, miközben a hálózatoknak a pénzmozgásokat és a logisztikai útvonalakat is el kell rejteniük. Kondor Tamás pénzügyőr őrnagy, a NAV Kelet-magyarországi Logisztikai és Raktározási Osztály osztályvezetője a hatósági tapasztalatokon keresztül ismertette az illegális termékek mozgatását és raktározását. Kiderült, hogy a feketegazdaság szereplői ugyanazokat a korszerű logisztikai megoldásokat használják, mint a legális gazdaság szereplői, csak éppen a nyomonkövethetőség kijátszására törekednek.

A szigorú szabályozás önmagában nem szünteti meg a feketepiacot

A francia példa arra is rámutat, hogy az egyre szigorúbb szabályozási környezet mellett is jelentős illegális piac alakulhat ki. Franciaországban 2025 februárja óta tilos az egyszer használatos, e-cigaretták (vape-ek) értékesítése, forgalmazása, valamint az ingyenes átadása is; a szabály megsértése akár 100 ezer eurós – mintegy 36,5 millió forintos – bírsággal is járhat. Ennek ellenére a Francia Élelmiszerboltosok Szövetsége és a Francia Kereskedők Szövetsége által készített legfrissebb felmérés szerint az észak-franciaországi éjszakai élelmiszerboltok több mint fele továbbra is illegálisan értékesít cigarettát és eldobható e-cigarettákat. A próbavásárlások eredményei alapján tehát minden második üzlet érintett.

Franciaország 2026 áprilisától betiltotta a nikotinpárna használatát és birtoklását is. A jogszabály megsértése akár 1 év szabadságvesztéssel és 15 ezer eurós (5,47 millió forint) pénzbírsággal járhat, súlyosabb esetekben pedig akár 5 év börtön és 375 ezer eurós (136 millió forint) büntetés is kiszabható.

A dohány- és nikotintermékek piacának további szigorítása ugyanakkor nem feltétlenül szünteti meg a keresletet: amennyiben egy termék legális csatornán nehezebben vagy drágábban érhető el, a fogyasztók egy része az illegális kínálat felé fordulhat, azonban ez fokozott veszélyeket rejt.

Laure Brunet Ruinart, a Francia Kereskedők Szövetségének főtitkára úgy véli, hogy minden tiltó intézkedés olyan következményekkel járhat, amelyek végső soron aláássák a közegészségügyi célokat.

 Az illegális kereskedelem elsőként az egészségügyet érinti. Nem tudjuk, valójában mi található a hamisítványokban.

Kijelenthető, hogy az illegális dohánykereskedelem egyre professzionálisabbá válik, és mindinkább a magas keresletű nyugat-európai piacokra koncentrál. A hatóságok, köztük a NAV munkája sem egyszerűen az illegális cigaretta lefoglalásáról szól: a teljes bűnügyi infrastruktúrát kell feltárni és felszámolni, beleértve egy újabb kihívást, az Európát elárasztó hamisított vape-ek térnyerését is. Az engedély nélküli vape-ek a teljes e-cigaretta piac 48 százalékát teszik ki, forgalmuk pedig már most meghaladja a 6,6 milliárd eurót (2410 milliárd forintot), becslések szerint 2030-ra pedig közel 10,8 milliárd euró vándorolhat az illegális szereplők zsebébe. Mindez a jelentős gazdasági károkon és a munkahelyek veszélyeztetésén túl komoly közegészségügyi problémákat is felvet.

A magyar hatóságok fellépése így nem kizárólag hazai ügy: az illegális nikotintartalmú termékek kereskedelme ma már egész Európát érintő, komplex gazdasági és közbiztonsági kihívás. A feketepiac elleni hatékony fellépés ezért csak összehangolt, nemzetközi hatósági együttműködéssel, korszerű ellenőrzési módszerekkel és a teljes illegális értéklánc felszámolásával lehet eredményes.